Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Keményen szembemennek az orvosok a kormánnyal


Orvosok és asszisztensek készítik fel új beteg fogadására az MR készüléket a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben 2020. október 2-án.

Az orvosok háromnegyede nem írná alá a megváltozott jogviszonyukról szóló új szerződését. A Magyar Orvosi Kamara által megkérdezett 8000 orvos több mint egyharmada pedig inkább az ország, vagy az ágazat elhagyását választaná.

Megdöbbentő számokat ismertetett a Magyar Orvosi Kamara (MOK). Miután a parlament elfogadta az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt, a MOK kérdőíveket küldött ki tagjainak. A felmérés eredményét közleményben ismertette a szakmai szervezet.

Általános elutasítás

Bár leszögezik, hogy a törvény régi adósságot törleszt az új bértábla elfogadásával és a hálapénz törvényi tiltásával, de „a törvény megalkotásának módja és az egyeztetés nélkül belekerült elfogadhatatlan passzusok miatt az mégsem javította, hanem gyengítette az ágazat hitét és erejét”.

A törvény ugyanis nem csak radikális béremelést, hanem az egészségügyben dolgozók (tehát nem csak az orvosok) kétszer egy évre történő kötelező átvezényelhetőségét is tartalmazza. A másik, nagy tiltakozást kiváltó passzusa pedig megtiltja az állami egészségügyben dolgozók számára a másodállásokat is. Olyanoknak is, akiknek a bérét nem, vagy csak kisebb, már korábban eldöntött mértékben emelik. A törvény hatálya alá eső szakdolgozók körében is nagy a törvény elutasítottsága.

A kamarai állásfoglalás szerint az orvosok 77 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a törvény jelen formája számára nem elfogadható, több mint kétharmaduk pedig névvel vállalta, hogy az új jogviszonyt nem fogja aláírni. A közellátást elhagyni tervező orvosok 37,4% a magánegészségügyben kíván elhelyezkedni, a válaszadók több mint egyharmada pedig a szerződés aláírása helyett inkább az ország, vagy az ágazat elhagyását választaná. (Részletes adatok itt.)

„A kérdőív eredménye leplezetlenül mutatja be, hogy a magyar egészségügy eddig is kizárólag az orvosok hivatásuk iránti elkötelezettsége és önkizsákmányolása miatt maradt működőképes” – írja a szakmai szervezet. A magyar szakorvosok 52 százaléka ugyanis két vagy több állásban dolgozik, 58 százalékuk pedig a heti 48 órás EU-s direktívát, 20% pedig a magyar törvényben maximalizált heti 60 órás óraszámot is meghaladóan.

„Nem érkezett válasz”

A kamara a törvénnyel kapcsolatos fenntartásait október 6-án írásban átadta Pintér Sándor belügyminiszternek, jogi javaslatot október 15-én küldtek. „A törvény értelmezésével kapcsolatos, a tagság által összegyűjtött kérdéseket október 19-én továbbítottuk az EMMI-nek, ezek mielőbbi tisztázását, a törvényalkotói szándék és azok következményeinek megvilágítását kérve. Mindezekre nem érkezett válasz, és nem kaptunk lehetőséget a kormányrendeletek megalkotásában való együttműködésre” – áll a MOK közleményében.

A Magyar Orvosi Kamara sürgeti az egyeztetést, a törvény hibás pontjainak kijavítását (lásd keretes írásunkat) és tájékoztatást kér a kormányzati szándékokról

A miniszterelnök és a kormánytagok korábban arra hivatkoztak, hogy a MOK javaslatát fogadták el, de hamar kiderült, hogy ez csak a bértáblában szereplő összegekre igaz, az orvosokat felháborító egyéb rendelkezéseket a kamara megkérdezése és tudta nélkül tették be a csomagba.

Úgy tűnik, azt érték el ezzel, hogy – ahogy a MOK állásfoglalása fogalmaz -: „a járvány miatti feszült helyzetben az orvostársadalom bizonytalansága fokozódott, tovább romlott amúgy is ingatag biztonságérzetünk.”

A kamara „konszenzusos törvénymódosítást (nem rendeleti szabályozást)” vár arról, hogy

•A vezényelhetőség a munka törvénykönyvét meghaladóan csak egészségügyi válsághelyzetben, maximum 100 munkanapra történhet.

•A másodállások vállalásának lehetőségét biztosítani kell: „a becsületes, szakmai fejlődést segítő munkát engedélyhez kötni”

•A Kamara által készített eredeti, szakmai előmenetelt, tudományos teljesítményt és tudást elismerő, illetve későbbiekben értéktartást garantáló bértábla bevezetését kérjük

•A szabadságok és végkielégítések mértéke ne legyen kedvezőtlenebb, mint a jelenlegi közalkalmazotti jogviszonyban

•A hálapénznek újra kiskaput nyitó szabályozásokat ki kell venni a törvényből (ilyen pl. a nőgyógyászattal való kivételezés és ezzel összefüggésben az önkéntes segítő státuszának megtartása)

•Az érdekképviseleti lehetőségek - nemzetközi jogba is ütköző - korlátozását vegyék ki a törvényből

XS
SM
MD
LG