Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Kérdezés helyett inkább tanuljon meg imádkozni” – orvos a Covid-betegnek


Ápoló Nyíregyházán, a Jósa András Oktatókórház intenzív osztályán, 2021. április 2-án (képünk illusztráció)

Ez volt az a mondat, ami annyira felháborította egy súlyos koronavírusos beteg rokonát, hogy az érintett budapesti kórház betegjogi képviselőjéhez fordult. Hat hete került kórházba a férje, azóta nem látta. Mint mondja, megérti, hogy szűkszavúak az információk, de a türelme végén jár. A súlyos állapotú betegek kapcsolattartáshoz való jogáról tett közzé állásfoglalást a napokban a TASZ is, talán nem véletlenül.

Ágnes (nevét a kérésére megváltoztattuk) nem elsősorban a személyes találkozás, a gondoskodás lehetőségét, hanem az információt hiányolja.

Ez egy rettenetes vírus, átment az egész családomon, nyilvánvaló, hogy nem lehet kontrollálatlanul ráengedni a látogatókat a Covid-osztályokra, de hat hete csak SMS-ben tudok kommunikálni vele, 24 órán át rajta van az oxigénmaszk, mert nem kap levegőt, olyan állapotba került a súlyos tüdőgyulladás miatt. Azóta gyakorlatilag ugyanazt a mondatot ismételgetik az orvosok, hogy az állapota stabil, folytatjuk a kezelést

– meséli a helyzetről az asszony, aki a férjétől kapott információk alapján hazugságnak tartja, hogy még több beteget is elbírna a rendszer.

Mint mondja, a férje a hat hét alatt két fővárosi kórházat is megjárt, volt olyan osztályon, ahol 29 beteg jutott két ápolóra, akik minősíthetetlen hangon beszéltek a betegekkel. Ágnes szerint ez nem is csoda, ilyen terhelés zombivá változtatja az embereket.

„​Ezek a nővérek egy másodpercre nem ültek le, folyamatos menetben voltak a védőruhában, és még emellett a tempó mellett is fél 1-kor kapta meg a reggeli gyógyszereit a férjem” – mondja az asszony, akinek a férje most egy olyan kórházban fekszik, ahol a portán elhelyezett dobozba lehet beletenni azokat a tárgyakat, amiket kér a férje tőle. Viszont, mint mondja, olyan helyen is volt, ahol egy héten egyszer, vasárnap lehet a betegeknek csomagot felküldeni, és kígyózó sorok állnak az utcán, hogy leadhassák a bejáratnál azt, amit beteg hozzátartozójuknak hoztak.

„​Ez így méltatlan mindenkihez! Nem hiszem, hogy ezt nem lehetne másként, emberibben, hatékonyabban. Nyilván az orvosoknak, ápolóknak megállásuk sincs, és elegük van abból, hogy telefonon érdeklődnek a hozzátartozók, de nincs más hírforrás, látogatókat csak azokhoz engednek, akik már menthetetlenek” – mondja az asszony.

Volt, aki nem tudott elbúcsúzni haldokló hozzátartozójától

Mint arról a Szabad Európa is beszámolt, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) már korábban fellépett a koronavírus-járvány idején a szociális otthonok lakóira vonatkozó kapcsolattartási szabályokkal kapcsolatban. Most pedig elkészített egy tájékoztató anyagot a súlyos betegek kapcsolattartáshoz való jogáról általában és a Covid-osztályokon. Egészen pontosan arról, melyek a minimális követelmények, és mit kell mérlegelni azok biztosításához.

„​Jópáran megkerestek bennünket az utóbbi időben ebben a témában” – feleli Remport Ádám, a TASZ munkatársa, amikor arról kérdezzük, miért éppen most, a járvány harmadik hulláma idején érezték úgy, hogy ajánlásokat kell megfogalmazniuk a kapcsolattartásról.

Mint mondja, járvány korábban ismeretlen helyzetet teremtett, amely során a kórházakban a járványhullámoknak megfelelően váltakoznak nyugodtabb és a kritikus periódusok, ezért nem mindig világos az, hogy milyen keretek között lehet látogatni. Az egyes intézmények pedig eltérő szabályokat és gyakorlatokat alakítottak ki Covid-járvány speciális körülményeire.

Éppen ezek miatt a speciális körülmények miatt, és azért, mert a koronavírus-járvány lecsengéséig a kérdés folyamatosan aktuális marad, konkrét példákon keresztül vizsgálták meg a TASZ munkatársai a súlyos betegeket megillető folyamatos, személyes kapcsolattartás lehetőségeit az egészségügyben, így a Covid-osztályokon is. Sorra vették, mi lehet a gyakorlat egy munkaerőhiánnyal küszködő, extrém leterheltségű intézményben. Tisztázni kell, mi számít kapcsolattartásnak, kik számítanak súlyos betegnek, mi lehet a protokoll haldoklók esetében.

„​Volt olyan panaszosunk, aki nem tudott elbúcsúzni haldokló hozzátartozójától, noha ezt most a járványhelyzetben is lehetővé kellene tenniük a kórházaknak. Igaz, teszi hozzá a TASZ munkatársa, a konkrét esetben az adott intézmény maximálisan együttműködő volt, kivizsgáltatta, hogy történhetett ez meg.

Van évek óta megoldatlan probléma

„​Igyekeztünk úgy kialakítani az ajánlásokat, hogy azoknak a magyar egészségügyben is legyen realitása” – hangsúlyozza Remport Ádám, hozzátéve, hogy ezeknek az ajánlásoknak a végrehajtásához most is megvannak a jogi keretek, de egy-egy megfogalmazás a jogszabályban elég tág mozgásteret biztosít az intézményeknek az értelmezéshez, így egyes intézmények gyakorlata között nagy különbségek alakulhatnak ki.

Remport Ádám visszatérő, vagyis nem csak a Covid-járvány okozta válsághelyzetre jellemző problémaként említi a hozzátartozók tájékoztatását. Az eszméletét vesztett beteg hozzátartozóinak a kórház köteles tájékoztatást adni, ez azonban problémába ütközik, amikor a hozzátartozók telefonon érdeklődnek, hiszen nincs kidolgozott
rendszer az azonosításukra – az orvosnak viszont tartania kell magát a személyiségi jogok védelméhez, az orvosi titoktartáshoz. Ez a mai napig megoldatlan, egységesen nem szabályozott helyzet.

A TASZ munkatársa szerint az adatvédelmi hatósággal közösen kellene kidolgozni az egészségügyre érvényes protokollt, amely ezt a helyzetet megnyugtatóan szabályozza.

A TASZ állásfoglalását, melynek témája a súlyos betegek kapcsolattartáshoz való joga általában és a Covid-osztályokon, erre a linkre kattintva olvashatja el.

XS
SM
MD
LG