A készülő EP-határozat megkérdőjelezi Magyarország alkalmasságát az EU-elnökségre. Folytatódott a hazai visszafejlődés, Albánia szintje alatt a magyar demokrácia. Ez a Fidesz rendszerének fontos eleme – kutatók a Budaházy-kegyelemről. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Egy készülő EP-határozat megkérdőjelezi Magyarország alkalmasságát az EU-elnökségre
Az Európai Parlament jövő heti plenáris ülése elé kerülő állásfoglalás első, négypárti tervezete mély aggodalmának ad hangot a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi helyzetének további romlása miatt. A képviselők igyekezenek megkötni az Európai Bizottság kezét, hogy bármilyen engedményt tegyen az Orbán-kormánynak a kifizetések terén az elvárások maximális teljesítése nélkül. A tervezet ezenfelül a 2024 második felében esedékes magyar soros EU-elnökség megfelelő ellátása iránt is kétségeket támaszt.
Folytatódott a hazai visszafejlődés, Albánia szintje alatt a magyar demokrácia
A hidegháború óta semmi nem jelentett akkora veszélyt a térség békéjére, az emberek szabadságára és a demokráciára, mint az orosz kormány ukrajnai támadása – áll a Freedom House éves régiós értékelésében. A legelismertebb demokráciaindex készítői szerint Oroszország és Magyarország hozta össze a legnagyobb éves zuhanást tavaly, de eltérő okokból. A magyar demokratikus intézményeket mostanra az albán vagy montenegrói rendszernél is gyengébbnek értékelték.
Ez a Fidesz rendszerének fontos eleme – kutatók a Budaházy-kegyelemről
Ungváry Krisztián történész szerint orosz mintát követett a kormány, amikor kegyelemet adott a terrorizmus miatt elítélt Budaházynak és társainak, életveszélyes az általuk jelentett szélsőjobboldali erőszak kockázatát figyelmen kívül hagyni. Tóth Mihály jogászprofesszor szerint Novák Katalin döntése példátlan, de felelős a döntésben Varga Judit is. Pulai András politikai elemző arról beszélt, hogy ezzel a szélsőjobboldali választókat akarja maga felé terelni a Fidesz.
Érintette az ügyet az izraeli nagykövet is a Szabad Európának adott friss interjújában. Jákov Hadasz-Handelszman reményét fejezte ki, hogy Budaházy György kegyelme után is marad a zéró tolerancia az antiszemitizmussal szemben
Oktatáskutató: A helyzet még annál is rosszabb, mint amilyennek látszik
Az egyetemre jelentkező mintegy 126 ezer fiatal közül kevesebb mint 1600-an jelöltek meg első helyen osztatlan tanári képzést, miközben egyre nagyobb a tanárhiány, nem lesz, aki pótolja a nyugdíjba menő pedagógusokat és a pályaelhagyókat. Egy oktatáskutató szerint az utóbbi tizenkét évben fokozatosan és brutálisan romlott a helyzet, a pedagógusképzésre jelentkezők alacsony száma is ezt igazolja.
Jön a brüsszeli demokráciavédelmi csomag
Már folyik az Európai Unióban a jogalkotói munka a demokratikus nyilvánosság megerősítésének, a tömegtájékoztatás szabad működésének biztosítása érdekében, most azonban olyan javaslatot készít elő az Európai Bizottság, amely a dezinformáció elleni harcot teheti hatékonyabbá és a civil szervezetek külföldi finanszírozásának átláthatóságát kívánja növelni. Utóbbival kapcsolatban volt már egy európai jogvita pár éve, amelyben Magyarország volt a pervesztes fél.
Újra egyensúlyhiányt lát a magyar gazdaságban az Európai Bizottság
Több év után újra egyensúlyhiányt lát a magyar gazdaságban – elsősorban a kinyíló ikerdeficit miatt – az Európai Bizottság, amely költségvetési kiigazításra és a helyreállítási pénzek mielőbbi lehívására sarkallja az Orbán-kormányt a túlzott mértékű hiányeljárás jövő évi elkerülése érdekében. A bizottság jelentése összességében rendkívül kedvezőtlen képet fest a magyar gazdaság működéséről.
Az uniós helyreállítási hitellel sem lehet megkerülni a jogállamisági feltételeket
Döntés még nincs, csak lebegteti a kormány az EU helyreállítási alapjának (RRF) részeként szolgáló hitel esetleges felvételét. Augusztus végén kell kimondani a végső szót, de az biztosnak látszik, hogy a kölcsönnel sem lehet megkerülni a kifizetésekért a magyar kormánynak szabott 27 feltételt. Erről is beszélt állandó brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán a Messziről jött ember című podcastsorozatunk legfrissebb részében.
„Nagy felelősséggel kell kezelnem az interetnikus harmónia erősségét” – Babják Zoltán kárpátaljai polgármester
Babják Zoltán, aki korábban a kárpátaljai Beregszász, 2020-tól már a kistérség polgármestere, nemrég a frontra látogatott. Humanitárius segélyt és egy felújított pick-up terepjárót vitt a 128-as kárpátaljai dandár katonáinak. Ennek kapcsán kerestük meg, és kérdeztük arról is, hogy nincs-e kettős nyomás alatt a magyar kormányzati támogatásokért hálás kárpátaljai magyarság Orbán Viktor politikája miatt.
Csizmadia Ervin: A kordonbontásos tüntetésekre nem lehet társadalmi ellenállást építeni
Lett volna néhány olyan történet az elmúlt tizenhárom évben, amire a parlamenti ellenzék széles körű társadalmi elleállást építhetett volna a kormányváltás érdekében, de ezeket mind időben felismerte és semlegesítette a Fidesz – mondta a Szabad Európának adott interjúban Csizmadia Ervin. A Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője szerint ma valódi vízióval csak a kormánypárt és a Demokratikus Koalíció rendelkezik.
„Az egyéni képviselet elvével megy szembe” – László Róbert a választási törvény módosításáról
Több ponton is változtatna a választási törvényen a kormány. Az ellenzéki pártok közötti viták kiélezése és közös listára terelése lehet az egyik változtatás célja László Róbert szerint. A Political Capital szakértője azt mondja, az országgyűlési választásokra is kiterjedő másik módosítás sérti az egyéni képviseletre vonatkozó alapelvet.
Leállítanák-e az akkumulátorgyárakat súlyos szabálytalanság esetén? Nem valószínű, de nem lenne példa nélküli
Ha súlyos szabálytalanságot tapasztalnak, leállíthatják az akkumulátorüzemet – ígérte a tiltakozóknak a januári debreceni közmeghallgatáson a helyi katasztrófavédelmi vezető. Kíváncsiak voltunk, hogy a hatóság 2010 óta milyen esetekben hozott ilyen döntést, így március 17-én közérdekű adatigénylést adtunk be a helyi és az országos katasztrófavédelmi hatóságnak (OKF). Mindkét szinten azzal utasították vissza adatkérésünket, hogy nem vezetnek adatbázist „tevékenység végzésének tiltásáról”. A végül május elején kapott válaszból kiderült: az országos hatóság mindössze egyetlen ilyen döntést hozott 2010 óta.
A Wagner-vezér szerint több mint húszezer orosz zsoldos esett el Bahmutnál
Jevgenyij Prigozsin arról számolt be, hogy több mint húszezer emberük vesztette életét a csaknem tíz hónapon át ostromlott kelet-ukrajnai városnál, köztük az orosz börtönökben tavaly toborzott ötvenezer zsoldos mintegy húsz százaléka. Ez szöges ellentétben áll azzal a hivatalos orosz kormányzati adatközléssel, miszerint mindössze hatezer katona esett el eddig a fegyveres konfliktus során. Az 1979 és 1989 között zajló afganisztáni háború tizenötezer áldozatot követelt a Szovjetunió részéről.
Egy másik cikkünkben arról írtunk, hogy a belgorodi támadás nyomán átszervezésre kényszerülhet az orosz hadsereg. A fegyveresek betörése Oroszországba lélektani csapást jelenthet Moszkva számára, valamint arra kényszerítheti a Kremlt, hogy csapatokat vonjon ki a frontról a hátország védelmének megerősítése érdekében.
Hogy tartja meg népszerűségét a gazdasági bajok ellenére a török elnök?
A török népet és gazdaságot egekbe szökő infláció sújtja, sokan még mindig csak próbálnak talpra állni a februári pusztító földrengés után, amelyen tovább rontott a kormány lassú reakciója. Ennek ellenére az egyre inkább tekintélyelvű hajlamokat mutató, populista Recep Tayyip Erdoğan erős favoritként fut neki az elnökválasztás második, most vasárnapi fordulójának. De mégis mi magyarázza húsz éve tartó, hosszú hatalmát, illetve széles körű vonzerejét?
