Egészen abszurd vita kezdett kibontakozni a készpénz kapcsán Magyarországon, amelyet egyes kormánytagok is mintha fűtenének. A fő felvetés egy importált összeesküvés-elmélet arról, hogy a kormány vagy az MNB teljesen ki akarja vezetni a készpénzt, miközben szó sincs erről, nem is lehet még beláthatatlan ideig. A készpénzhasználat némi visszaszorítása viszont régi és fontos cél, amit a kormány is hangsúlyozottan követ. Válaszok a terjedő konteós ijesztegetések fő témáira.
„Önnek mindenki hazudik annak érdekében, hogy valami szokásos, hétköznapi dolognak tűnő jelenséggel valójában elpusztítsák önt és családját. Ellenségei célja természetesen a profit, és már nincs sok ideje hátra. De még megmenekülhet, ha a színes háttérre írt, hivatkozások nélküli Facebook-posztomban szereplő furcsa utasításokat betartja.”
„Régen minden jobb volt, most viszont nem olyan jó. Ez a világ-összeesküvés miatt van sajnos. De egy távoli országban az emberek is összefogtak, hogy újra a szeretet legyen az úr. Ezek az emberek azonnal és teljesen megtagadtak valami hétköznapi intézményt, ami régen nem volt, most pedig van. Ezzel pedig a buta, modern gonoszok nem tudtak mit kezdeni, így összeomlott a háttérhatalmi összeesküvés. Internetes ismerőseinkkel közösen mi is tagadjuk meg ezt a dolgot, és hozzuk el a második aranykort!”
Fentiek viszonylag sűrűn használt,
bevált konteóformulák.
A „hétköznapi dolog” helyére nyugodtan helyettesítsen be bármilyen valódi, szokásos dolgot, ugyanúgy működni fog mondjuk egy megbarnult banánnal, a koreai popzenével vagy akár a rendszeres tüdőszűrés intézményével.
Ha kis fantáziával kibővíti valamelyik szöveget, és megfuttatja a közösségi médiában, jó eséllyel akadnak majd olyan, sebezhetőbb ismerősei, akik komolyan fogják venni.
De pont ezért ne csinálja, mert az ilyesmivel valódi és jelentős kárt lehet okozni egy jellemzően egyébként is kiszolgáltatott rétegnek. Sőt ha ügyesen terjesztette konteóját, és sokan tényleg megijednek mondjuk a tüdőszűréstől, jó eséllyel hamar át is veszik öntől a témát fajsúlyosabb, nyereségorientált csoportok, azaz gyorsan rá fognak repülni gátlástalan gazdasági vagy politikai vállalkozók az új közösségre, hogy megvédjék a kitalált veszélytől.
Oroszországban a katonai doktrína részeként használják, külön fegyvernemként vetik be az állami álhírterjesztést a célországok lakosságának megosztására, az emberek közötti együttműködés megdrágítására. Ráadásul minél megosztottabbá válik egy társadalom, minél kevésbé hisznek a téma szakembereinek pártatlan szakmaiságában, annál könnyebben veszik be a következő álhírt. A mesterséges intelligencia fejlődésével arra lehet számítani, hogy hamarosan szinte végtelen mennyiségű, jó minőségű, akár terjedés közben is dinamikusan az igényekhez alakuló hamis információt és alaptalan ijesztegetést lehet majd ingyen az emberek nyakába zúdítani minden nyelven. Amennyiben a téma mélyebben is érdekli, itt talál módszertant vagy esettanulmányokat, itt pedig a főbb szabályozási problémákat.
Ebben a cikkben egy ilyen, váratlanul sikeres hazai kampányt veszünk végig, ahol a számlapénzt tették be a fenti rettegési formulákba. Pontosabban
a készpénz visszaszorulásától nemzethalált és tömeges öngyilkosságot jósoló hisztériáról lesz szó.
Ez azért is érdekes, mert a kormányközeli propaganda egyik oldalról aktívan fűti ezt a téveszmét, miközben a másik oldalról a Pénzügyminisztérium és az MNB aktívan küzd a hazai készpénzezés visszaszorításáért.
Leegyszerűsítve a nagy készpénzforgalom országos szinten nem olcsó mulatság, mindenkinek kárt okoz, döntően a bűnözőknek is jön jól kiterjedt használata.
Jó hír viszont, hogy ha valaki nagy vonalakban megérti a modern pénz fogalmát, utána garantáltan nem kell tartania a készpénz fokozatos visszaszorulásától, ahogy a lovas kocsizás is egy drága hobbivá vált, amit ugyan nem kell betiltani, de már nem mehetnek a főbb utakon, mert több gondot okozna, mint hasznot.
Mi ez az egész?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az egymást váltó kormányok évtizedes célja a túlzott hazai készpénzforgalom visszaszorítása és az ebből fakadó költségek csökkentése.
Viszont a fizetések hatékony lebonyolítása, a pénzforgalmi infrastruktúra vagy az optimális készpénzmennyiség szintje nagyjából senkit nem érdekelt idáig a szakembereken kívül.
Nagyjából két éve ez megváltozott, döntően angolszász konteók átvételével. Az importált ijesztegetés eredeti kiindulópontja az volt, hogy a jegybankok szerte a világon gondolkoznak a digitális jegybankpénz (DJBP) bevezetésének lehetőségén a készpénz kiegészítésére. Itt olvashatja az MNB 2021-es kiadványát a témában, változó színvonalú tanulmányokkal.
Leegyszerűsítve ez egy ötletszinten tartó felvetés arról, hogy ne csak a kereskedelmi bankok tudjanak létrehozni digitális pénzt (ez a bankszámlákon lévő pénz), hanem közvetlenül a jegybankok is. Itt egyelőre még az sem egyértelmű, hogy pontosan hol, milyen piaci kudarcot szeretnének kezelni vele, vagy hogy a lakosság egyáltalán hozzáférhetne-e, és ha igen, akkor mindenki, vagy csak egyes, nehezebb helyzetben lévő csoportok. Az egyik fő motiváció a változtatásra biztosan az, hogy ha az óriási techcégek saját pénzt kívánnak létrehozni, az túl erős kockázatot hozhat be bármelyik ország pénzügyi rendszerébe. Az egyik egyszerű érv a lakossági bevezetés ellen az, hogy ha valaki egyébként is retteg a bankrendszertől, vagy nem tud magabiztosan olvasni, annak mennyiben lenne a legjobb segítség a DJBP.
A felvetésre gyorsan ráindultak az angolszász összeesküvéselmélet-hívők, és elkezdtek anyagokat gyártani arról, hogy ez az állam próbálkozása arra, hogy totálisan ellenőrizhesse és irányíthassa a lakosságot.
A Financial Times alapján angol nyelvterületen főként a járványtagadó körökben lett népszerű ez, 2021 óta. Magyarországra kis késéssel jutott el egy már lebutított verzió, de itt is hasonlónak tűnik az elsődleges fogadócsoport.
Az egyszerűsített magyar verzió rendre elhagyja a bonyolult DJBP-t, már csak annyit állít, hogy a gonoszok meg akarják szüntetni a készpénzt, szóval mindenáron mindig készpénzt kell használni, különben mind meghalunk.
Részlet egy gyengébben fordított verzióból. Az erős helyesírási hibák mellett többek közt Magyarországon nem hívjuk e-számlának a bankszámlát vagy az átutalást, a „kiszolgáltatottá váltál” előtt bántó fordítási hiba a magyarul felesleges „te”; a köznyelvben nem „parasztgazdától” vásárolunk a piacon, hanem a helyi gazdától, őstermelőtől vagy hasonlótól. Legalább egy, részben javított verzió is fut ebből a magyar Facebookon
A félelem teljesen alaptalan, mert olyan társadalmakban, ahol a felnőtt népesség 10-15 százalékának még bankszámlája sincs, irreális a készpénz kivezetését tervezni a belátható jövőben.
Mindenesetre a konteós körökben váratlanul népszerűnek bizonyuló riadalomból a járványos álhírekhez hasonlóan elsősorban a szélsőjobboldali politikai csoportok próbáltak tőkét kovácsolni. A kampányhoz Magyarországon némi csúszással csatlakozott a Mi Hazánk, illetve egyre-másra más kormányközeli szereplők is.
A Mi Hazánk kampánya: a párt és ifjúsági tagozatának augusztusi sajtótájékoztatója szerint ismeretlen fiatalok érzik hirtelen nagy veszélyben a szabadságukat attól a felismeréstől, hogy egyes helyeken bizonyos dolgokat csak átutalással tudnak kifizetni
A teljesség igénye nélkül a köztévétől, az MCC-től vagy a Demokratától kezdve a Hit Rádión át a korábban ilyen jellegű rabszolgaságtól kevésbé aggódó Hír TV-n is ismételni kezdték az említett felvetést, egészen Kovács Ákosig vagy Szakács Árpádig.
Nemrég még Szijjártó külügyminiszter is közölte egy cipővásárlásos videója közben, hogy mindig készpénzt használ. A miniszter a videóban nagy értékű, 75 ezer forintos sportcipőt vásárolt, ezért volt különös, hogy gondolkodás nélkül a készpénzes megoldás mellett tett hitet.
A miniszter nem sokkal később egy interjúban kissé nehezen érthető megfogalmazásban, de megerősítette, hogy készpénzzel kívánja kifizetni, „amit ki kell fizetni”.
Megkérdeztük ezért a minisztériumot, hogy Szijjártó Péter támogatja-e az állam többi részének erőfeszítéseit a készpénz visszaszorítására, vagy ha nem, miért nem. Közreadjuk, amint válaszolnak.
Külön furcsa volt Gulyás Gergely miniszter szeptember végi kormányinfós kijelentése arról, hogy a kormánynak szerinte nem célja a készpénz visszaszorítása.
Sőt azt állította, hogy külön ember figyeli a kormányzatban, hogy még csak olyan javaslat se születhessen, amely esetleg visszaszorítja a készpénzforgalmat. Nos, ha ez igaz, akkor ez az ember nem végez jó munkát, Gulyás minisztert pedig ismét rosszul informálták.
„Cél és szándék a készpénzforgalom visszaszorítása” – válaszolta például Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár kérdésre a parlamentben április 11-én.
Vissza lesz szorítva, de senki nem akarja kivezetni
Érdemes újra megjegyezni, hogy
az Európai Központi Bank és az MNB is hangsúlyozottan nem kívánja kivezetni a készpénzt a belátható jövőben,
bármilyen esetleges DJBP mellett sem.
De mivel ez egyik említett megszólalót sem érdekelte eddig, és az érintett intézményeket sem próbálták megkérdezni, felvetül a gyanú, hogy mindez inkább egy tervezett propagandakampány, mintsem megtévesztett állampolgárok félreértése egyszerre.
Ide kapcsolódik: Korábban sem volt legyőzhetetlen akadály, ha a magyar propaganda célpontja egyszerűen nem létezett
A kampányszerű riadalom annál inkább irreális Magyarországon, mert ha hihetünk az állami kompetenciamérésnek, legutóbb a nyolcadikosok negyven százalékának már az alapszintű szövegértés sem ment.
Ilyen erősen képzetlenné alakuló társadalomban viszont azonnali oktatási reformok mellett sem igazán kerülhet szóba a készpénz kivezetése még nagyjából két generációig, akár ötven-hatvan évig.
A digitális fizetési megoldásokhoz általában kell az alapfokú szövegértés,
és a szabályozás később sem hagyhatja majd az út szélén a magyar állampolgárok félanalfabéta és funkcionális analfabéta felét. De a harmadát vagy a negyedét sem.
Az MNB alelnöke, Patai Mihály is hasonló időtávot lőtt be tavasz végén, amikor újra elmondta, hogy a készpénz kivezetése nem célja a jegybanknak, még „egy-két generációig velünk maradhat”.
A két generációval későbbi idő pedig már a sci-fi, az elképzelhetetlenül távoli jövő kategóriája. Összehasonlításképpen: a SpaceX ambiciózus menetrendje sokkal előbbre ígér önfenntartó városokat a Marsra, amelyekben már legalább egymillió ember él majd.
Nézzük meg, mivel ijesztegetnek
Garantált sikerre ítélt politikai kampány lesz megakadályozni azt, amit a magyar állam nyíltan nem akar és nem is tudna sikerrel végrehajtani. De azt is érdemes átfutni, hogy milyen érvekkel próbálják mégis pánikba kergetni a magyarokat, mert káros félreértések és hamis dilemmák is bőven szerepelnek ezekben.
A magyar közösségi médiára eresztett tartalmakban már annyiban keményebbek az előrejelzések, hogy minden egyes, bankszámlán lévő fillért a magyar nemzet koporsójába vert újabb szögnek tartanak.
Felvetés: Az állam kényének-kedvének lesz kiszolgáltatva az, akinek kevesebb a készpénze
Kezdésként muszáj végiggondolni, hogy mi a modern pénz. Nos, legegyszerűbben ez az adott állam nem kamatozó tartozása (a kamatozó tartozása például az államkötvény). Ilyen értelemben egyébként teljesen mindegy, hogy egy papírdarabra írják, vagy digitálisan jegyzik fel.
A Dumb és Dumber – Dilibogyók című vígjátékban a főszereplő hasonló módon egyfajta pénzt csinál a bőröndnyi „tartozom neked” (IOU) cetlijével. Csakhogy a dollárral ellentétben Dumb és Dumber nem kamatozó adósságát borzalmasan rosszul lehetne cserékhez használni. Például mert nagyon drága lenne pontosan felmérni, hogy épp mennyit ér, illetve mivel Dumberék a filmben látványosan többet bocsátottak ki, mint amennyit a piaci szereplők szívesen használtak volna, az ő cetlijeik valószínűleg pillanatok alatt teljesen elértéktelenedtek. Ráadásul meg sem beszélték másokkal, hogy fogadják el az ő pénzüket is
Ezt a pénzt cserékhez használják a gazdaság szereplői. Itt olvashat egy világos levezetést arról, miért lényegesen jobb, mint az alternatív lehetőségek. Viszont mivel ez nem kamatozó adósság, annál többet általában nem akarnak belőle tartani a szereplők, mint amennyi a gazdasági forgalomhoz kell, azaz az emberek megpróbálják elkölteni a szükségesnél nagyobb pénzmennyiséget, felhajtva a megvehető dolgok árát – ezt hívják inflációnak.
Tehát nincs különbség, az állam pontosan ugyanúgy inflálhatja el a készpénzt, mint a számlapénzt, az ember ugyanannyira ki van szolgáltatva mindkét formával. Sőt igazából a készpénzzel még jobban, mert nehezebben, lassabban lehet elcserélni más pénzre vagy árucikkekre.
Felvetés: De mi van akkor, ha az illiberális állam esetleg el akarja rabolni a pénzemet? Egy gombnyomással megteheti a bankszámlámnál. Kanadában is volt valami a kamionos illegális tüntetők kampányszámláival.
Ha az állam el akarja venni a készpénzét, ugyanúgy könnyedén meg tudja tenni. Vázlatosan azzal az egyszerű módszerrel, hogy odaküldi az embereit, akik felszólítják önt, hogy adja szépen oda. Ha nem adja, börtönbe zárják, és utána foglalják le.
Ne ijedjen meg, de Magyarországon is ezerféle törvénytelenség gyanúja miatt zárolhatják a bankszámláját,
lefoglalhatják a készpénzét is,
sőt minden más vagyonelemét.
Ide kapcsolódik: Völner Pálnál még a fiától is lefoglaltak luxusautókat, az ingatlanokat és készpénzt is
Ha esetleg elássa a pénzét egy titkos szigeten, akkor viszont ön se fogja tudni használni. Cserébe talán az államnak is addig kell várnia a lefoglalással, amíg valaki egyszer kiássa, és elkezdi használni.
Kanadában tavaly februárban azon hökkentek meg az illegális útlezárásokban utazó, szélsőjobboldali-oltástagadó tüntetők, hogy az állam befagyasztotta a számláikat, még a kriptopénzes gyűjtés utáni bevételeiket is. Ezt az állam egy miattuk kihirdetett különleges állapot alatt meg is tehette bírói végzés nélkül, illetve gyorsan bővítették a terrorizmus finanszírozásához kapcsolódó szabályaikat.
Viszont ha ettől megingott a bizalma a kanadai jogbiztonságban, nem kell odavinnie a készpénzét sem. Ha ugyanis hasonló bűncselekményekkel gyanúsítanák önt, akkor az állam jellemzően ott is gyorsan tud találni magának módot arra, hogy erőszakkal elérhetetlenné tegye a készpénzét vagy bármi más vagyonelemét.
Felvetés: Mi van akkor, ha bármi miatt megszűnik minden banki szolgáltatás, nem lesz telefon és internet, vagy talán áram sem? Akkor nem érem el a bankszámlámat, Kanadában volt is valami hasonló. Az éhezés és a káosz hirtelen kockázatával kell ezentúl együtt élnünk?
Ha olyan régióban él, ahol nem működik a modern pénzügyi infrastruktúra, akkor ha akarna se tudna hozzáférni a digitális lehetőségekhez. Ez sajnos Magyarországon is probléma egyes, különösen hátrányos helyzetű területeken. Ezért sem jó egy ideig még teljesen kivezetni a készpénzt.
Ha attól tart, hogy a meglévő pénzügyi infrastruktúra dől majd teljesen romokba Magyarországon, akkor sem kell ezen külön aggódnia, hiszen az a teljes állam összeomlásával járna, és akkor a forintban lévő készpénze sem fog senkinek kelleni.
Szerencsére erre különösen odafigyelnek Európában a szabályozók, eddig nem adtak okot a pénzügyi infrastruktúra drámai kiesésétől való rettegésre. Ez ahhoz hasonló félelem, mintha valaki attól tartana, hogy leszakad az Erzsébet híd, ezért nem utazik rajta, de részletesen utánanézni sem akar annak, hogy mi tartja.
Felvetés: Kevesebb készpénz mellett kevesebb pénztárosra lesz szükség, elveszi a munkájukat a technológiai fejlődés.
Az nem baj, mert várhatóan lesz másik, a pénztárosinál hasznosabb és izgalmasabb munkájuk. Korábban például a liftkezelők nélküli világ tűnhetett kegyetlennek, a liftezés pedig személytelennek.
Egy magyarra kicsit nyersen lefordított kampányelem, pláne hogy Magyarországon a legtöbb helyen pontosan ugyanúgy húzzák a le pénztárosok az árut akkor is, ha valaki kártyával, utalvánnyal, kriptopénzzel, készpénzzel vagy bármi mással fizet. Emellett mindkét, Sebők Marcsi néven posztoló profil homályos képe feltűnt korában az orosz közösségi médiában legalább egyszer Krisztina Fomina néven, második profiljának URL-jében pedig Zoltan.Laczaa szerepel
Ma már egy hatéves is magabiztosan kezeli a liftet, inkább az tűnne embertelennek, ha valakit arra köteleznének, hogy nyomkodja mások helyett a gombokat.
Felvetés: A készpénz anonim, az utalásaimat viszont láthatják az érintett bankok és a felügyelet is. Attól tartok, hogy utóbbiak vissza fognak élni ezzel.
Egyrészt csak addig anonim a készpénzhasználat is, amíg nincs túl sok pénze. Ha elkezd sok készpénzt mozgatni bármire, jó esetben bele fog ütközni a pénzmosás elleni szabályozásokba, és megkérdezik, hogy kicsoda, honnan van a pénze, mire kell, és esetleg azt is, hogy sikerült-e rendesen adóznia utána.
Magyarországon
kiugróan a húszezres a leggyakoribb bankjegy a forgalomban,
és olyan mennyiségben, hogy az MNB szerint valószínűleg nem is csak a gazdasági forgalom használ ennyi forintkészpénzt. Ez részben azért lehet, mert egyes szereplők lassan tudják csak anonim módon hova tenni a rengeteg készpénzüket, amihez azt is érdemes tudni, hogy Magyarországon kevés embernek lehet nagyon sok megtakarítása általában pénzügyi eszközökben.
A készpénzhasználat csökkentésére irányuló szabályozások közül az egyik leghatékonyabb például az, ha felső limitet szabnak a készpénzes tranzakciókra. A nem adócsalásban vagy még komolyabb bűncselekményekben utazó embereknek lényében soha nem kell mondjuk napi félmillió forintnál többet fizetniük készpénzben, akkor sem, ha Monacóban élnek. Ráadásul a legtöbbször kifejezetten értékeket hordoz, ha visszakövethető a fizetés: pont mint a sárga csekknél. Csakhogy a számlás fizetés több nagyságrenddel olcsóbb és gyorsabb, mint csekkezni. A készpénzt tekintve nagyjából évi 400-450 milliárd forintjába kerül a magyar embereknek az, hogy ekkora készpénzforgalmat kell fenntartani.
Visszatérve az anonimitásra: ez tényleg fontos probléma, senki nem szeretné, ha visszaélhetnek az érzékeny adataival. A banki adatok nagyon érzékenyek, leírják az egész életünket.
Ha a bankunk tudja a banki adatainkat, az egyrészt nehezen elkerülhető, nem olyan, mintha az új botmixerünk tartana igényt az egészségügyi adatainkra. Ilyenkor kevésbé a hasznos szolgáltatástól érdemes elzárkózni, inkább a szabályozást kell arra szorítani, hogy a szereplők bánjanak tisztességesen ezekkel.
Másrészt az adataink kezelését illetően nem a nagy pénzügyi szervezetek hordozzák jelenleg a nagy kockázatot. Elég belegondolni, hogy okostelefonja és mobilszolgáltatója azt is tudhatja, mikor megy vécére.
A közösségimédiafiók- vagy e-mail-szolgáltatója előtt emberi kapcsolatai is nyitott könyvvé válhatnak. A bekamerázott városokban, boltokban és autópályákon kis túlzással azt is ellenőrizheti az állam, hogy egyenletesen veszi-e a levegőt.
Ehhez jön még, hogy ha ki is cselezi ezeket a veszélyeket, a barátai és ismerősei nagyjából egy nyereménycsokiért ki fogják adni az adatait. Ha valaki nem egy egyiptomi barlangban kívánja leélni hátralévő életét remeteként, valószínűleg nem az egyébként még erősebben szabályozott banki adatai fogják hordozni a fő kockázatokat.
Felvetés: De bankolni nagyon drága Magyarországon, különösképpen a szegényeknek.
Ez sajnos teljesen igaz. Mára nagyon kicsi a verseny a megmaradt hazai bankok között Magyarországon. Ez ellen egyénileg olyasmit tehet, hogy azonnal bankot vált, ha olcsóbb ajánlatot talál.
A legszegényebbeknél külön állami segítségre lenne szükség pénzügyi beilleszkedésük előmozdítására, amitől egyébként egyszerűen fogalmazva az egész ország gazdagabb lenne, nem csak ők.
Felvetés: A számlán tartott pénzt ellophatják a hekkerek, a készpénzre viszont én vigyázhatok.
A készpénzt sokkal inkább ellopják a bűnözők, mint a számlapénzt, hiába próbálnak vigyázni rá. Ha egyszer arra ébredne, hogy ismeretlenek ellopták a számlapénzét, az a bank hibája, és lényegében azonnal megtérítik. Kivéve persze, ha ön utalta el egy állítólagos nigériai hercegnek. A pénz visszaszerzésének részleteiről alább olvashat bővebben.
