Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Lehet-e vélemény a nyilvánvaló hazugság?


Szmogriadó Nyíregyházán 2017 elején. (MTI/Balázs Attila)

Keményebben fellépne a Facebook a klímaváltozás tagadói ellen, de nem biztos, hogy jó lesz a módszerük. Az ügy a szólásszabadság miatt is fontos.

A Facebook hétfőn bejelentette, hogy mostantól komolyabban veszik az emberek által okozott klímaváltozással kapcsolatos álhíreket, és elindítják a Klímatudományi tájékoztatási központot.

Ez ahhoz lesz nagyon hasonló, mint a koronavírusos szolgáltatásuk, a felhasználók falán március közepe óta fenn lévő "Covid-19 tájékoztatási központ". A klímás verziónál is adatok, elismert kutatóközpontok, megbízható kapcsolódó cikkek lesznek fenn. A Facebook egyben amellett is elköteleződött, hogy a klímaváltozás nagyon is létező jelenség, és tudományos konszenzus áll mögötte.

Az a véleményem, hogy a Föld lapos

Ehhez nem árt tudni, hogy a bejelentés azután jött, hogy a nyáron több száz óriáscég vonta vissza a hirdetéseit egy időre a Facebookról. Összesen dollármilliárdos nagyságrendű marketingköltést állíttattak le olyan nagy cégek mint a Microsoft, az Adidas vagy a Coca-Cola.

Bár ez a Facebook globális bevételeit valószínűleg nem rogyasztotta meg, az biztos, hogy több ilyen bojkottot nem szeretne a vállalat. A vállalatok döntése mögött az állt, hogy a Facebook nem tesz eleget az álhírek és a sokszor az álhírekhez is kapcsolódó gyűlölködés ellen. Sőt, igazából pénzt csinál az ilyen, jellemzően virális tartalmakból.

Augusztusban ráadásul egy másik ügy is az érdeklődés középpontjába került. A New York Times elővette, hogy a klímaváltozás ügyében a Facebook még annál is megengedőbb, mint ahogy mondjuk az erőszakhoz viszonyulnak.

Egy bulvárlap fajsúlyosan kamu állításokra építő cikke kapcsán kiderült, hogy 2016 óta hajlandó véleményként értelmezni az ilyesmit a Facebook. Azaz például részletes bejelentés után sem jelöli a fogyasztóknak, hogy egyértelműen hamis információk szerepelnek a cikkben, ha védekezésként azt hozza fe la másik oldal, hogy a szóban forgó állítások úgymond csak vélemények. A gyakorlatot először elismerte a Facebook egyik vezetője, aztán később egy másik tagadta.

Nem tudni, mennyire volt tényleg hasznos

Ártani biztosan nem árt, ha van a Facebookon egy felület, ahol a klímaváltozással kapcsolatos tudományos információkat gyűjtenek az érdeklődőknek. De kérdéses, hogy mennyire lehet az ilyesmi hatékony.

A cég arra hivatkozik, hogy a koronavírusos tájékoztatójuk remekül sikerült, hiszen arra 2 milliárd ember kattintott rá, 600 millió pedig tovább is kattintott ottani tartalmakra. Ezt nagy sikernek és viszonylag gyenge érdeklődésnek is lehet értékelni.

A Facebook vezére, Mark Zuckerberg magyaráz itt épp arról, hogy hogyan küzdenek az álhírek ellen. Ez 2018-ban volt, a helyzet pedig igazából kicsit sem javult.
A Facebook vezére, Mark Zuckerberg magyaráz itt épp arról, hogy hogyan küzdenek az álhírek ellen. Ez 2018-ban volt, a helyzet pedig igazából kicsit sem javult.

A Facebook 2,7 milliárd körüli havonta aktív felhasználóval bír, ha fél év alatt ennek csak az ötöde kattintott a koronavírus központjuk információira, az nem feltétlenül átütő siker. Pláne, hogy lehet, hogy ők voltak az az ötöd, akik egyébként is alaposan tájékozódnak a döntéseik előtt, és nem volt erre külön szükségük a koronavírus kapcsán.

Az sem mellékes, hogy a koronavírusnál a Facebook azért odatette magát a kamu információk törlésében is. A vírus kapcsán augusztus elejéig 7 millió posztot töröltek, és 98 millió posztot jelöltek meg megtévesztőnek, írta a Washington Post.

Talán nem a tények elérhetetlenek

Pont az ember által okozott klímaváltozás kapcsán ráadásul okkal hihetjük azt, hogy nem azért nincsenek képben sokan, mert nem jutnak el hozzájuk a tények és a tudományos eredmények. Hanem nem akarják elhinni ezeket, és kész.

Amerikaiak körében végzett kutatások szerint a klímaváltozás kapcsán korábbi és frissebb eredmények is azt mutatják, hogy sokan pusztán az ideológiájuk rabjai. Ha valaki amerikai konzervatív, akkor nagy eséllyel kevésbé veszi komolyan ezt a problémát, ha liberális, akkor sokkal inkább. A konzervatívokon belül az idősek és a férfiak még külön is kevésbé tartják veszélyesnek klímaváltozást.

Még a képzettségnek is pontosan fordított szerepe lehet itt, attól függően, hogy a kettőből melyik politikai tábor elkötelezett rajongója az illető.

A hazugság jobban terjed az igazságnál

A közösségi médiában megosztott hírek természetéből is más következik. Nemrég a teljes Twitter vizsgálatakor például az derült ki, hogy az értelemszerű újdonságértékük miatt lényegesen jobban terjednek az abszolút hazugságok az unalmasabb, ám valódi tényeknél.

Különösen igaz ez az undorító, visszataszító információt tartalmazó álhírekre, azokaz továbbítjuk a legszorgalmasabban. Utána viszont a valóság, a cáfolat jellemzően lényegesen kevésbé izgalmas, ezért nem jut már el annyi emberhez.

Ez azt jelenti, hogy az álhírek ellen kevésbé hatékony még egy helyen valódi információkat közölni a közösségi médiában. Ennél sokkal érdekesebb, hogy magát az álhírt hogyan kezeli a Facebook, mert jó eséllyel azzal lehet okosabban visszafogni a terjedését.

Vietnámban tavaszal poszter figyelmeztetett arra, hogy sok álhír kering a vírusról.
Vietnámban tavaszal poszter figyelmeztetett arra, hogy sok álhír kering a vírusról.

A vita régóta azon megy, hogy ez rendben van, de ki döntse el, hogy mi az, ami kamu, mennyire kamu és milyen szabályok alapján. Ez nem egyszerű feladat, elég ha csak belegondolunk abba, hogy lehet-e hazudni akár egy gonoszul feltett kérdéssel is.

És a szólásszabadsággal mi lesz?
A szólásszabadság soha nem jelentette azt, hogy bármit lehet kommunikálni. Bizonyos üzeneteket ugyanis iszonyú károsnak tartunk a társadalomra, nagyságrendekkel több bajt okoznak, mint a szólásszabadság korlátozása miatti veszteségek. Már most is elég sok ilyen dolog van, nem lehet emberkereskedelmet vagy illegális termékeket reklámozni. Sok országban nem lehet dohányterméket hirdetni, vagy olyan épp véleményt terjeszteni, hogy sok szeszt inni elfogadható. Vagy Magyarországon például papíron tilos más etnikumúak eltüntetésére vagy kiirtására biztatni.

Jelenleg a Facebook dönti el, hogy szerintük mi álhír. Az biztosan nem optimális, hogy egy magáncég döntsön erről. A Facebook ráadásul sok helyen monopólium is, ami külön nehezíti a helyzetet.

Ennél valószínűleg az lenne még kevésbé jó ötlet, ha az adott ország kormánya vagy akár valamelyik ellenzéki pártja mondhatná meg, hogy szerintük mi számít hazugságnak. Valahogy azonban muszáj lesz úrrá lenni ezen a helyzeten, ha a közösségi médiával ijesztően gyorsan lehet emberek tömegeit visszavezetni középkori szinvonalú alternatív valóságokba.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. 2018/19-es akadémiai évben az arizonai állami egyetem Fulbright-Humphrey ösztöndíjasa volt.

XS
SM
MD
LG