Egy zárkózott, keményvonalas szunnita lelkészt neveztek ki legfőbb vezetőjüknek a még el nem ismert kormányzati struktúrában a tálibok. A radikálisok hetekkel ezelőtt vették át a hatalmat. Afganisztán nagy részét még azelőtt elfoglalták, hogy az amerikai és a szövetséges erők véglegesen kivonultak volna.
Az 55 éves Hibatulla Ahundzáda már korábban is a radikális fundamentalista csoport kinevezett vezetője volt. Ezt a posztot 2016 májusában szerezte meg, néhány nappal azután, hogy a tálibok negyedszázados történetének második vezetője, Ahtar Mohammad Manszúr molla meghalt egy amerikai dróntámadásban Pakisztán délnyugati részén.
„Ahundzáda vallásos személyiség, aki emiatt óriási tiszteletnek örvend – mondta Szami Juszafzai afgán újságíró a Szabad Európa Gandhara szolgálatának – Ő volt a tálibok magas rangú bírája és a mozgalom alapítója, Mohammed Omár molla közeli bizalmasa.”
Ahundzádát gyakran Saihul Hadisz néven, egy különleges vallási rangra utalva emlegetik, amely jelzi, hogy Mohamed próféta életének és tanításainak elismert szakértője. „Iszlám tudós, számos könyvet írt vallási kérdésekben” – jegyezte meg Juszafzai.
Az újságíró elmondta, hogy miután a tálib rezsim 2001 végén megbukott az Egyesült Államok vezette inváziós erőkkel szemben, Ahundzáda a mozgalom vezetőihez csatlakozva a délnyugat-pakisztáni Beludzsisztán tartományban keresett menedéket.
„Korábban medreszét (vallásos iskolát) vezetett Kvetta közelében – mondta Juszafzai. – Kucslak Ahundzáda néven ismerték, gyakran beszélt a régió különböző medreszéinek évzáróin.” Kucslak egy Kvetta melletti kisváros, ahol a feltételezések szerint az elmúlt két évtizedben számos magas rangú tálib vezető rejtőzködött.
Ő határozza meg a mozgalom küldetését?
A tálibok legutóbbi nyilatkozatai arra utalnak, hogy Ahundzáda valószínűleg meghatározza majd a mozgalom új kormányának stratégiai irányát az általa Iszlám Emirátusnak nevezett állam élén.
„Az Iszlám Emirátus vezetője átfogó utasításokat adott, és mindenkinek világossá tette, hogy miért felelős” – írta Twitteren Zabihullah Mudzsáhíd tálib szóvivő a tálib vezetők között e heti háromnapos kandahári konzultáció után.
Úgy tűnik, a tálibok nagyon szeretnék olyan vezetőnek beállítani, akinek víziója van a jövőről.
„Miután minden külföldi erőt kivonunk az országból, jó kapcsolatokat szeretnénk kialakítani a világgal, beleértve az Egyesült Államokat is – idézte Ahundzádát a tálib média júliusban. – Ezeknek a kapcsolatoknak diplomáciai, politikai és gazdasági jellegűeknek kell lenniük, és kölcsönös előnyökkel kell járniuk.”
A kandahári körből érkezett
Ahundzáda a mozgalom alapítójához, Omár mollához hasonlóan a déli Kandahár tartományból származik. Itt jött létre 1994-ben a tálib mozgalom. Ahundzáda végigjárta a ranglétrát, és a kilencvenes évek végére a tálib katonai bíróságok ügyvezető főbírájává nevezték ki, nagyrészt a teológiai kérdésekben szerzett tekintélyének köszönhetően.
Törzsi kapcsolatai, a néhai vezetőhöz, Manszúrhoz fűződő jó viszonya és vallási tekintélye miatt 2015-ben Manszúr helyettesévé nevezték ki, miután Manszúr nem hivatalosan átvette a tálibok irányítását. Egy zűrzavaros küzdelem után, 2015-ben hivatalosan is Manszúrt nevezték ki a tálibok vezetőjévé, de már ez előtt is de facto akként tevékenykedett, mivel két évig eltitkolta Omár halálhírét, aki a feltételezések szerint 2013 áprilisában halt meg.
Nazar Mohamad Mutmaín, egy kabuli székhelyű volt tálib tisztviselő – aki gyakran próbálja elmagyarázni a tálibok álláspontját – azt írta, hogy Ahundzáda rendíthetetlen vallástudós, aki előszeretettel tart hosszú vallási beszédeket.
„Tud uralkodni az érzelmein, és a tálibok most úgy tekintenek rá, mint aki képes egyesíteni a soraikat” – mondta.
Benne volt az amerikai kivonulást előkészítő tárgyalásokban is
Ahundzáda vezetése alatt a tálibok diplomáciai és katonai győzelmeket arattak. Politikai helyettesével, Abdul Gáni Baradar mollával sikeresen tető alá hoztak egy kulcsfontosságú megállapodást az Egyesült Államokkal. A 2020. februári dohai megállapodás megnyitotta az utat az amerikai és a szövetséges erők teljes afganisztáni kivonása előtt.
Ahundzáda azzal tartotta egyben a tálibok katonai egységeit, hogy Omár legidősebb fiát, Jakúb mollát helyettesévé és a mozgalom katonai szárnyának élére nevezte ki Szirazsuddin Hakkánival, a Hakkáni-hálózat vezetőjével együtt.
Most, hogy a tálib katonai gépezet az amerikai hadsereg kivonulása közepette gyorsan elfoglalta Kabult és Afganisztán nagy részét, Ahundzáda számos kihívással néz szembe.
Vezetése alatt a tálibok számára nehéz lehet nemzetközi legitimitást szerezni, megoldani a növekvő belföldi gazdasági válságot és minőségi módon kormányozni Afganisztán mintegy 38 millió lakosát, akik a közbiztonság mellett jólétben és személyes szabadságjogaik garantálása mellett akarnak élni.
Miközben a tálibok a világ közvéleménye előtt nagyszabású reformígéreteket tettek, Ahundzáda számára az lesz a feladat, hogy a mozgalom élén megvalósítsa egy olyan militáns csoport növekvő elvárásait és követeléseit, amelynek szavahihetőségét belföldön és külföldön is megkérdőjelezik.
