Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Ki minősül háborús bűnösnek, és ezt ki dönti el?


Vlagyimir Putyint Adolf Hitlerhez hasonlító transzparens egy torontói tüntetésen 2022. március 6-án

Joe Biden amerikai elnök háborús bűnösnek nevezte orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint az ukrajnai invázió miatt, amelynek során kórházakat és szülészeteket is lebombáztak. Ez azonban nem ilyen egyszerű, egy személy háborús bűnössé nyilvánításának pontos meghatározásai és eljárásai vannak, ahogy a felelősségre vonásnak is.

A washingtoni Fehér Ház hosszú időn keresztül kerülte az orosz államfő háborús bűnösnek minősítését, mondván, ehhez alapos vizsgálatra, valamint nemzetközi döntésre van szükség. Miután Biden szerdán használta a kifejezést, hivatalának szóvivője, Jen Psaki hangsúlyozta, hogy az elnök „szívből beszélt”, és megismételte, hogy ettől függetlenül a hivatalos minősítésnek megvan a maga eljárása.

Az AP amerikai hírügynökség összeállításában rámutattak, hogy a köznyelvben a kifejezést egyre inkább egyszerűen azok leírására használják, akik valami szörnyűséget követnek el egy fegyveres konfliktusban.

„Putyin egyértelműen háborús bűnös, de az elnök pusztán politikailag nyilatkozott erről” – szögezte le David Crane, az ENSZ Sierra Leone-i különleges bíróságának egykori főügyésze.

Az orosz elnök tetteinek kivizsgálása már megkezdődött. Az Egyesült Államok és negyvennégy másik ország közösen dolgozik a jogsértések és visszaélések felderítésén, miután az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa határozatot fogadott el egy vizsgálóbizottság felállításáról. Ezzel párhuzamosan a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) is vizsgálja a történteket.

„A kezdet kezdeténél vagyunk” – mondta Crane, aki jelenleg különböző nemzetközi szervezetekkel dolgozik együtt a felelősségre vonhatóság globális előmozdítása érdekében. Az általa vezetett csoport az orosz invázió megkezdésének napján megkezdte a háborús bűnökkel kapcsolatos adatok gyűjtését. A szakértő úgy vélekedett, hogy egy éven belül sor kerülhet a vádemelésre Putyin ellen, és egy mintavádiratot is felvázolt. Mindemellett rámutatott, hogy a háborús bűncselekmények nem évülnek el soha.

Ki számít háborús bűnösnek?

Ez a minősítés minden olyan személyre vonatkozik, aki megsértette a fegyveres konfliktusokra vonatkozóan elfogadott nemzetközi jogszabályokat, amelyek meghatározzák, hogyan kell viselkedniük az államoknak háborús helyzetben.

Ezeket a szabályokat a múlt század folyamán többször is megváltoztatták és kiterjesztették, az alapot a második világháborút követően elfogadott genfi egyezmények jelentik, amelyeket több kiegészítő jegyzőkönyv módosított.

Céljuk a harcokban részt nem vevő emberek és a harcképtelenné váló kombattánsok, például orvosok és ápolók vagy a sebesült katonák és hadifoglyok megóvása. Nemzetközi szerződések rögzítik azt is, hogy milyen célpontot milyen fegyverekkel lehet támadni. Bizonyos eszközökre, például a vegyi és biológiai fegyverekre tilalom van érvényben.

De mégis milyen bűncselekmények tesznek valakit háborús bűnössé?

Ezen egyezmények háborús bűncselekménynek minősülő súlyos megsértését jelenti egyebek mellett a katonai szükségszerűség által nem indokolt szándékos gyilkosság és a túlzott mértékű pusztítás. De ilyen például a civilek szándékos támadása, a túlzott erő alkalmazása, az úgynevezett emberi pajzs használata és a túszejtés is.

Az ICC emberiség elleni bűncselekménynek tartja a polgári lakosság elleni széles körű vagy rendszerszintű támadást, ideértve a gyilkosságot, a kivégzést, a kényszerkitelepítést és a kínzást is.

Elemzők szerint Vlagyimir Putyint elsősorban a parancsnoki felelősség széles körben elismert jogi doktrínája miatt ítélhetik háborús bűnösnek. Ennek értelmében felelősségre lehet vonni azokat az elöljárókat, akik háborús bűncselekményt rendelnek el, vagy tudnak róla, de nem tesznek semmit a megakadályozása érdekében.

Milyen módjai vannak az igazságszolgáltatásnak?

Alapvetően négy különböző úton lehet kivizsgálni és megállapítani a háborús bűncselekményeket, de mindegyiknek megvannak a korlátai. Az első a Nemzetközi Büntetőbíróság. A második az ENSZ lehetne, ha a megbízott vizsgálóbizottság átadná a munkát egy hibrid, nemzetközi háborús bűncselekményekkel foglalkozó bíróságnak, hogy az vonja felelősségre Putyint.

A harmadik egy érdekelt vagy érintett felek, például a NATO, az Európai Unió és az Egyesült Államok által felállított törvényszék lenne. Ehhez a második világháborút követően a náci háborús bűnösök ügyében eljáró nürnbergi katonai bíróság jelenthet példát.

Végül pedig egyes országokban vannak olyan hatályos törvények, amelyek lehetővé teszik az eljárást a háborús bűncselekmények ügyében. Ilyen többek között Németország is, ahol máris vizsgálják az orosz elnök felelősségét. Az Egyesült Államokban nincs hasonló jogszabály, az igazságügyi minisztériumnak azonban van egy különleges részlege, amely a nemzetközi népirtásokra, a kínzásokra, a gyerekkatonák toborzására és a női nemi szervek csonkítására fókuszál.

Hogy reagáltak a hétköznapi orosz emberek az ukrán háborús képekre?
please wait

No media source currently available

0:00 0:02:37 0:00

Hol tárgyalhatják Putyin ügyét?

Ez nem világos egyelőre, ugyanis Oroszország nem ismeri el az ICC joghatóságát, és biztosan nem adna ki egyetlen gyanúsítottat sem a hágai törvényszéknek, amelyhez egyébként az Egyesült Államok sem csatlakozott.

Vlagyimir Putyint egy, az ENSZ vagy az érintett államok által választott országban vonhatnák esetleg felelősségre, de az odaszállítása is rendkívül problémás kérdés lenne.

Állítottak már bíróság elé állami vezetőket?

Igen. A második világháború utáni nürnbergi és tokiói katonai törvényszékek, valamint a közelmúltban felállított, eseti jellegű nemzetközi bíróságok több magas rangú állami vezetőt is elítéltek az elkövetett bűncselekmények miatt, így boszniai, kambodzsai és ruandai vezetőket is.

A kilencvenes évek véres balkáni háborúit követően Slobodan Milošević perét a Nemzetközi Törvényszék (NT) kezdte tárgyalni, azonban a volt szerb államfő még az ítélet meghozatala előtt elhunyt hágai cellájában. Boszniai szerb szövetségesei, Radovan Karadžić exelnök és Ratko Mladić tábornok ugyanakkor jelenleg is életfogytiglani börtönbüntetésüket tölti az NT verdiktje nyomán.

Charles Taylor egykori libériai elnököt ötven év szabadságvesztésre ítélték a szomszédos Sierra Leonéban kirobbant polgárháború során elkövetett szörnyűségek miatt. Példaként lehet még felhozni Hissène Habré néhai csádi diktátort is, miután ő volt az első egykori államfő, akit emberiség elleni bűntettek miatt elítélt egy afrikai bíróság.

Készült az AP tudósításának felhasználásával.
XS
SM
MD
LG