1982-ben jelent meg Esterházy Péter regénye ezzel a címmel. A szerző halálának ötödik évfordulóján felidézzük a Szabad Európa Rádió csaknem negyven évvel ezelőtti műsorát, amelyben a kötettel foglalkoztak. Hogyan szólt egy irodalmi műelemzés Münchenből?
Rendszeresen közölt irodalmi kritikákat a Szabad Európa Rádió, több műsorban is foglalkoztak a vasfüggöny mögött kiadott művekkel, nemegyszer rejtett utalásokat is feltárva az elemzett szövegekben. Esterházy Péter Ki szavatol a lady biztonságáért? című kötetével a megjelenés évében, 1982-ben foglalkozott az Ötágú síp című műsor készítője, Román István.
A könyvben két kisregény jelent meg, ezeket a légkör és néhány párhuzamos motívum köti össze. Az első egység, a Daisy nagyon leegyszerűsítve egy transzvesztita bárba vezet el. A második kisregény az Ágnes címet viseli, egy lektorijelentés-író történetét írja le. Ahogy az 1982-es Jelenkorba recenziót író Bodnár György fogalmaz „szerelmi történet mindkettő...”.
A SZER kritikusa azonban nem a főszereplő Daisyt vagy Ágnest látja a címben megfogalmazott kérdés alanyának, hanem Magyarországot, és azzal üti fel elemzését, hogy a magyar szépirodalom nagyban hozzájárul ahhoz, hogy életben maradjon, „sőt netán egyszer kiviruljon”. Innen kiindulva Román védelmébe veszi Esterházy nyelvezetét, mondván, súlyos ellenvetésekkel kell szembenézni a szöveg frivol, cinikus, közönséges és trágár elemei miatt. Fejlődéstörténetet fedez fel a Ladyt megelőző, Függő című regény kamasz alakjai, a Daisy fiatalembere és az Ágnes értelmiségi férfialakja ívén.
Prága, 1931. március 22. – Balatonberény, 1991. szeptember 13. Újságíró, kritikus. 1974-ben filozófiából-esztétikából államvizsgázott az Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemen. 1957-től könyvkiadói alkalmazott volt. 1976 nyarán menekültként Ausztriába érkezett. Bécsben telepedett le, alkalmi munkákból élt, a Szabad Európa Rádió külső munkatársa lett. 1981 novemberében belső munkatársként a müncheni szerkesztőségbe került. Írásai jelentek meg az Új Látóhatárban, a Katolikus Szemlében, a Szivárványban, a Bécsi Naplóban.
(Forrás: Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia, Hitel Kiadó, Budapest, 1992.)
Ezután elemzi a párhuzamot a Daisy férfiak és nők közötti határokat elmosó helyszíne és a magyarországi társadalmi helyzet között: „odahaza a szocializmus új rendelkezéseivel olyannak látszik, mintha kapitalizmus volna, a Nyugaton viszont az úgynevezett kapitalizmus szociálpolitikai intézkedéseivel olykor szocializmusnak tűnik fel”. A nyelvi kódfejtésben is segít a műsort készítő Román István, amikor felveti, hogy sok olvasó valószínűleg megáll a regények stilisztikai bravúrjánál, „a fiatalabb nemzedék” beszédének regénybe foglalásánál, de a történeten belüli történet „mégiscsak könnyen megfejthető”.
Ezután azon elmélkedik a kritikus, hogy vajon hogyan jelenhetett meg egy ennyire áthallásos mű Magyarországon. „Feltehetőleg tehát a hazai ellenőrök eljutottak annak belátásához, [hogy] aki meg tudja fejteni a kódot, az amúgy is kritikailag gondolkodik, vagyis a könyv »nem árthat neki«. Remélem, hogy a könyv engedélyezése mögött nem az »oszd meg és uralkodj« taktikája húzódik meg” – fogalmazott Román István.
Akkortájt az ellenzéki írók gyakran Nyugatra csempészték kézirataikat, és a politikai rendőrség is rendszeresen kihallgatta őket. A regényben erre is van könnyen felfejthető utalás – magyarázza a kritikus, aki reméli, hogy a magyarországi cenzúra ekkora engedékenysége nem a rendszerkritikus szépirodalom hiábavalóságára utal.
A Szabad Európa Rádió irodalmi műsora volt. Ugyanezzel a címmel jelent meg az emigráns magyarok amerikai irodalmi folyóirata is 1973 tavasza és 1975 nyara között. A hat számot megélt periodikát New Brunswickben adták ki, Hamza András alapította és szerkesztette, munkatársai között volt többek között Faludy György, Makkai Ádám, Nagy Károly és Wigner Jenő.
