Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Kik a nigériai diákokat elrabló fegyveresek?


Az elrabolt gyerekek cipői egy nigériai iskolában
Az elrabolt gyerekek cipői egy nigériai iskolában

A Nigéria északi részén elrabolt diákok három csoportját nemrég szabadon engedték – ez boldogság volt az érintett családok számára, másokban pedig élteti a reményt, hogy a többieket is elengedhetik.

Mindössze néhány nappal szabadon bocsájtások után, szerdán a fegyveresek újabb iskolára csaptak le és újabb hetvenhárom túszt ejtetek.

December óta mintegy ezer diákot raboltak el egy tucatnyi iskolából, az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, az UNICEF szerint még mindig mintegy kétszáz fiatal lehet fogságban.

Az alábbiakban áttekintjük, mit tudunk az észak-nigériai gyermekeket váltságdíjért elrabló fegyveresekről.

Kik az emberrablásokat elkövető bűnözők?

Kormányzati tisztviselők „banditáknak” nevezik az iskolai emberrablókat, de hogy milyen kapcsolat van az egyes csoportok között – ha van egyáltalán van –, az továbbra sem világos.

Kilenc különböző szövetségi államban hajtottak végre diákrablást. Az elhurcolt fiatalok között az óvodásoktól az egyetemi hallgatókig minden korosztály megtalálható.

A napokban Niger, Kaduna és Zamfara szövetségi államokban háromcsoportnyi túszt engedtek szabadon 24 órán belül. Ennek nyomán egyesekben felmerült a kérdés: tényleg véletlen egybeesésről van-e szó, vagy összehangoltan léptek fel?

Megfigyelők szerint a fegyveresek a fulani népcsoporthoz tartozó fiataloknak tűnnek, akik hagyományosan nomád szarvasmarha-tenyésztőként keresik a betevőre valót, és évtizedek óta konfliktusban állnak a hausza földművesközösségekkel a vízhez és a legelőkhöz való hozzáférés miatt.

Egyesek szerint azért fogtak fegyvert, mert úgy érzik, a nigériai kormány az évek során elhanyagolta a közösségüket. Ezzel érvelnek az északkeleti iszlám szélsőségesek is, akik tizenkét éve harcolnak a kormány ellen.

Más emberrablók azonban egyszerűen csak kihasználják a lehetőséget, a váltságdíjjal csak pénzt akarnak keresni - állítja Idayat Hassan, aki a Center for Democracy and Development (Demokrácia és Fejlesztési Központ) nevű, Nyugat-Afrikára összpontosító politikai érdekvédelmi és kutatási szervezetet vezeti.

Hogyan működnek a banditák?

Abdulaziz Abdulaziz nigériai újságíró, az abujai székhelyű Daily Trust szerkesztője interjút készített néhány fegyveressel, akik elmondták, hogy több tucat tábort létesítettek az ország távoleső, északnyugati erdős területein. Mindegyikben több száz harcos él, bár az egyik, a Zamfara államban található táborban (ebben az államban történtek szerdán az emberrablások) feltételezések szerint kétezren vannak.

Egy korábbi emberrablás után szabadon engedett diáklányok Nigéria Zamfara szövetségi államában 2021. március 2-én
Egy korábbi emberrablás után szabadon engedett diáklányok Nigéria Zamfara szövetségi államában 2021. március 2-én

A hatóságok szerint a banditák logisztikai támogatást kapnak a helyi lakosoktól, mert – elmondásuk szerint – egyesek bevallották, hogy telefonokat, üzemanyagot és élelmiszert vittek az erdőben táborozó fegyvereseknek. Úgy vélik, hogy a váltságdíjból származó pénzből fegyvert és lőszert vásárolnak, amelyek egy része már kifinomultabb, mint amilyet a nigériai hadsereg használ.

Kapcsolatban állnak-e az iszlám szélsőségesekkel?

Kezdetben sokan úgy vélték, hogy különbség van az ideológia által vezérelt északkeleti iszlám szélsőségesek és az északnyugati – feltételezések szerint csak a pénzre hajtó – banditák között.

A kiszabadult foglyok azonban olyan részleteket osztottak meg, amelyek arra utalnak, hogy egyes banditák a Boko Haram iszlamista csoport szélsőséges nézeteinek követői. (A Boko Haram hausza nyelven azt jelenti: A nyugati oktatás tilos.)

A szélsőséges iszlamista Boko Haram harcosai Nigériában
A szélsőséges iszlamista Boko Haram harcosai Nigériában

Victory Sani, egy Kaduna államból elrabolt és májusban szabadon engedett diáklány elmondta: elrablói figyelmeztették, hogy maradjon otthon.

„Arra kértek minket, hogy ne menjünk vissza az iskolába, és elmondták, gondoskodnak róla, hogy Kaduna államban bezárják az összes iskolát” – mondta a húszéves Sani.

„Azt is mondták: ha visszamegyünk az iskolába, visszajönnek értünk. Ha elkapnak minket, többé nem térünk vissza.”

A fegyveresek közölték a diákokkal, hogy „nem az életünkre vagy a szüleink pénzére hajtanak, hanem a kormányéra” – mondta Sani, akinek az apja még mindig keresi azt az iskolát, ahová beírathatja, hogy biztonságosan folytathassa a tanulmányait.

Ahmad Gumi sejk nigériai vallási vezető azon kevesek egyike, akik kapcsolatban állnak a banditákkal, és már tárgyaltak velük. Úgy véli, hogy a fegyveres csoportokba beépült a Boko Haram. Azt mondja, hogy a dzsihadista csoport „komolyan keresi a banditákat, és megpróbálja elcsábítani őket, hogy csatlakozzanak a harcához”.

A 2014-ben a Boko Haram által elrabolt, többségükben keresztény chiboki iskolás lányok nevei az ötéves évfordulón, 2019. április 14-én. Néhányan megszöktek, néhányukat a nigériai hadsereg kiszabadította. A 276 lányból 2021 áprilisában száz hollétéről még mindig nem tudtak
A 2014-ben a Boko Haram által elrabolt, többségükben keresztény chiboki iskolás lányok nevei az ötéves évfordulón, 2019. április 14-én. Néhányan megszöktek, néhányukat a nigériai hadsereg kiszabadította. A 276 lányból 2021 áprilisában száz hollétéről még mindig nem tudtak

Az északnyugati Niger állam kormányzója, Abubakar Sani Bello szintén azt mondta, hogy a szélsőségesek már náluk is tábort vertek.

„Megerősítem, hogy vannak Boko Haram-elemek itt, Niger államban, Kaure-ban. Kitűzték a zászlóikat. Az emberek feleségeit elrabolták és erőszakkal a Boko Haram tagjaihoz adták” – mondta Bello áprilisban.

Sem a nigériai hadsereg, sem az elnöki hivatal nem vitatta a kormányzó állítását.

Miért ismétlődik meg újra és újra?

Nigéria északi részén olyan kevés az iskola, hogy sok szülő az otthonától távol eső bentlakásos iskolákba küldi a gyermekét. Ezek az oktatási intézmények még a megerősített biztonsági intézkedések ellenére is sebezhetők. Ráadásul a bandák minden egyes túszejtés (és váltságdíjfizetés) után jobb fegyvereket tudnak venni.

Az északkeleten tizenkét éve tartó lázadás miatt a nigériai hadseregnek sokkal kevesebb katonája van azokon a területeken, amelyeket az emberrablók mostanában célba vesznek.

A pénteki bejelentés után a Niger állambeli Salihu Tanko Islamiyya iskola igazgatója azt mondta, hogy több mint harmincmillió naira (mintegy 73 ezer dollár) váltságdíjat fizettek ki a gyerekek szabadon engedéséért.

Abubakar Alhassan elmondta, hogy a családok állták a pénz nagy részét, és az iskola is gyűjtött úgy, hogy eladott egy telket, ahol az iskolaépület bővítését tervezték.

Oluwaseyi Adetayo biztonsági szakértő, a nigériai titkosrendőrség Állami Szolgálatok Osztályának volt tisztje szerint a banditák rájöttek: különösen jövedelmező dolog a gyerekrablás.

„Többet keresnek ezzel, mint amennyit bármelyikük kereshetne egész életében – mondta Adetayo, aki az Eons Intelligence nevű biztonsági tanácsadó csoportot vezeti. – Ez gyakorlatilag egy bejáratott vállalkozás” – tette hozzá.

Készült az AP tudósításának felhasználásával.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG