Peking óvatosan támogatja a tálibok nemzetközi elismerésről szóló reményeit

Kína arra törekszik, hogy segítsen támogatókat szerezni a militáns csoport által létrehozott új afgán kormánynak – és ebben kezd eredményeket elérni.

Oldják fel az Afganisztán elleni szankciókat – sürgeti Kína egy szélesebb körű törekvés részeként, amellyel el akarja érni, hogy az afganisztáni tálib uralom kapjon nemzetközi politikai támogatást.

Vang Ji kínai külügyminiszter a G20-országok minisztereivel folytatott szeptember 23-i megbeszélésén arra szólította fel kollégáit, hogy oldják fel a külföldön tartott afgán vagyon befagyasztását és hagyjanak fel az augusztusban hatalomra került fundamentalista csoportra gyakorolt „politikai nyomásgyakorlással”.

„A lehető leghamarabb fel kell oldani az Afganisztánnal szembeni különböző egyoldalú szankciókat és korlátozásokat” – mondta Vang a virtuális találkozón.

A megjegyzés nem egyszeri elszólás volt: Peking szeptember 28-án, amikor Vang hivatalos megbeszélést folytatott Josep Borrell európai uniós külügyi főképviselővel a Kína–EU magas szintű stratégiai párbeszéd tizennegyedik fordulóján, értésre adta, hogy azt szeretné, ha a külvilág visszafogná a tálibokra gyakorolt gazdasági és politikai nyomást.

A szintén videohívással bonyolított találkozó számos téma körbejárására adott apropót – az emberi jogok hszincsiangi megsértésétől kezdve az EU-val kötött, de befagyasztott kereskedelmi megállapodáson és a Tajvan felé történő nagyobb európai nyitás kérdésén át az új amerikai–ausztrál–brit katonai szövetségig, amely Kína szerint „veszélyeket rejt magában a térség stabilitására”. Az EU még azt is közölte, hogy „nem vesz részt egy új hidegháborúban és nem törekszik rendszerszintű konfrontációra Kínával”.

A Peking és Brüsszel közötti stratégiai párbeszéd során azonban a tálibokkal való kapcsolatfelvétel és az afganisztáni humanitárius válság kezelése is előtérbe került.

Külföld: a tálib kormány nem legitim

Nemzetközileg nem ismerik el a tálibokat Afganisztán hivatalos vezetőiként, amióta augusztusban, az Egyesült Államok vezette NATO-erők kivonulása során átvették a hatalmat.

Azóta a keményvonalasok ideiglenes kormányt állítottak fel. Kabinetjük azonban nem adott választ például a nők jogaival vagy a terrorcsoportok jelenlétével kapcsolatos aggodalmakra, amiért nemzetközi bírálatok érték.

Kína a tálibok uralmának pragmatikus támogatójává vált, és már régóta kapcsolatot tart fenn a csoporttal. Peking számára a viszonyban a legfontosabb az, hogy érvényesítse biztonsági érdekeit például azzal, hogy a tálibok nem fogadnak be Kína-ellenes terrorcsoportokat.

A tálib hatalomátvétel óta Peking az afgán gazdaságot fejlesztő befektetéseket ígért, és vállalta, hogy humanitárius segélyeket küld az országba.

Válaszul Zabihullah Mudzsáhíd tálib szóvivő azt mondta, hogy Kína a mozgalom legszorosabb partnere. Peking más országokra is nyomást kezdett gyakorolni, hogy működjenek együtt a csoporttal. A stratégia kezd eredményeket hozni.

Kirgizisztán lett az első közép-ázsiai ország, amely képviselőket küldött Kabulba a tálibokkal való találkozóra, miután Talantbek Maszadikov, a kirgiz biztonsági tanács elnökhelyettese és egy másik tisztviselő szeptember 23-án találkozott a fundamentalisták képviselőivel.

Ezt követte szeptember 26-án a tálibok megbízott külügyminisztere, Amir Kán Muttáki és Kazahsztán kabuli nagykövete közötti találkozó, amelyen a kétoldalú kereskedelemről tárgyaltak.

Vonakodó ölelés

Az elmúlt hetekben Peking egyre inkább a tálibokkal való szorosabb kapcsolatfelvételt sürgeti. Érzékelni lehetett ezt a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) szeptember 16–17-i, Dusanbéban tartott csúcstalálkozóján is.

Az SCO egy Kína által vezetett politikai és biztonsági blokk, amelynek India, Kazahsztán, Kirgizisztán, Pakisztán, Oroszország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán is tagja.

A nemrégiben Tádzsikisztánban tartott találkozó Afganisztánra összpontosított. Ez volt az első közös tanácskozás az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetével (CSTO), amelynek Kína nem tagja.

A csúcstalálkozóra videón bejelentkező Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök ígéretet tett arra, hogy együtt fognak dolgozni, és megakadályozzák, hogy az erőszak és az instabilitás átterjedjen az Afganisztánnal határos tágabb régióra. Bejelentették, hogy hírszerzési információkat osztanak meg egymással, és rendszeres megbeszéléseket folytatnak az országban kialakult helyzetről.

„Az SCO és a CSTO tagjai mind Afganisztán szomszédai, egy olyan közösség, amelynek közös érdekei és közös biztonsági igényei vannak” – mondta Hszi.

„Ebben a kritikus helyzetben elengedhetetlen, hogy együtt lépjünk fel és közösen tartsuk fenn a békét és a stabilitást. Remélem, hogy ezek a javaslatok hozzájárulnak közös biztonsági céljaink eléréséhez térségünkben” – tette hozzá.

Putyin is jelezte, hogy enyhül a Kreml tálibokkal kapcsolatos álláspontja (bár Oroszországban a mozgalom még be van tiltva), és jobb koordinációt sürgetett a régióban annak érdekében, hogy törvényes kormányként ismerjék el őket.

Az orosz vezető szándékosan nem említette, hogy a tálibok húsz éven át folytattak harcot a Nyugat és az ENSZ által támogatott kabuli kormány ellen, inkább dicsérte a tálibokat, amiért „vérontás nélkül” kerültek hatalomra. Hozzátette: a világ országainak meg kell találniuk a módját, hogy együttműködjenek velük.

„Ami az elismerést illeti, össze kell hangolnunk az álláspontunkat és párbeszédet kell kialakítanunk” – mondta Putyin.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség jelentése szerint a Kreml tárgyalást folytat egy tálib küldöttség moszkvai látogatásáról is.

Hasonlóan vélekedett Pakisztán, a tálibok egyik fő támogatója és a régió egyik kulcsszereplője, és más országokat is sürgetett, hogy lépjenek kapcsolatba a fundamentalista mozgalommal.

„A nemzetközi közösségnek fel kell ismernie, hogy van-e alternatíva. Mik a lehetőségek? Ez a valóság. Figyelmen kívül hagyják-e a valóságtól?” – tette fel a kérdést Shah Mahmúd Kuresi pakisztáni külügyminiszter az AP-nek adott szeptember 24-i interjúban.

Nehéz út előtt állnak

Annak ellenére, hogy Afganisztán néhány szomszédja egyre inkább elfogadja a tálibok uralmát, a militánsoknak nehéz utat kell megtenniük a nemzetközi elismerésig.

Tádzsikisztán, amelynek 1357 kilométeres határa van Afganisztánnal, továbbra is ellenzi a tálibok uralmát, és engedélyezte, hogy a megbuktatott afgán kormány száműzött politikusai és tisztviselői az országban maradjanak, ahol jelentések szerint pénzügyi és politikai támogatást keresnek.

A dusanbei tisztviselők riadót fújtak a tálibok oldalán harcoló tádzsik fegyveresek miatt is, akik azt tervezhetik, hogy átlépik a tádzsik határt – mondta a Szabad Európának a tádzsik határőrség egyik tisztviselője.

Abdul Gáni Baradar, a tálibok ideiglenes kormányának megbízott helyettes vezetője – aki az Al-Dzsazírának adott szeptember 26-i interjúban az afganisztáni belügyekbe való beavatkozással vádolta Tádzsikisztánt – határozott nemtetszését fejezte ki ezzel kapcsolatban.

A legtöbb nyugati vezető továbbra is határozottan szemben áll a tálibokkal, így Kínának folytatnia kell a lobbizást az érdekükben, hogy hozzáférjenek az Afganisztán kormányzásához szükséges forrásokhoz.

Afganisztán már régóta külföldi segélyektől függ, amelyek a Világbank szerint az ország GDP-jének mintegy 43 százalékát teszik ki.

A tálib hatalomátvétel óta azonban elapadt a pénz, és egyre nehezebb hozzáférni. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) megakadályozta a 440 millió dollárnyi támogatáshoz való hozzáférést, mivel nem ismeri el legitim kormányként a tálib rezsimet. A Világbank és az EU szintén felfüggesztette a segélyeket. Mindeközben Afganisztán a gazdasági összeomlás és a súlyosbodó humanitárius válság szélén áll.

Az Egyesült Államok és több európai ország több mint egymilliárd dollár gyorssegélyt ígért, de Washington befagyasztotta az afgán központi bank 9,5 milliárd dolláros tartalékait is, amelyet az Egyesült Államokban őriznek.

Ezáltal Amerika jelentős befolyással rendelkezik Afganisztán gazdasági jövője felett, ami frusztrálja a tálibok óvatos külföldi elismeréséért lobbizó Pekinget.

„Afganisztán devizatartaléka nemzeti vagyon, ehhez az afgán népnek kell hozzáférnie és az afgán népnek kell felhasználnia, nem lehet az Afganisztánra történő nyomásgyakorlás vagy alkudozás eszköze” - mondta Vang a G20-ak előtt.

Reid Standish írása.