Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Egyházi vezetők, pénzügyi szakemberek és programozók is vannak a Kína által megfigyelt magyarok között


Képünk illusztráció

A politikusokon túl számos fejlesztő, pénzügyi szakember, valamint több egyházi személy is szerepel abban az adatbázisban, ami feltehetően kínai állami megrendelésre készült. Az adatbázisban van olyan is, aki azért érdekli Kínát, mert a hatóságok szerint lefizetett vagy megzsarolt valakit.

Szeptember közepén hozták nyilvánosságra kutatók, hogy egy eddig soha nem látott méretű, személyes adatokat tartalmazó adatbázis jutott el hozzájuk. Ahogy arról a múlt héten beszámoltunk, az adatbázis mintegy 2,4 millió emberről és 650 ezer szervezetről tartalmaz információkat.

Az információkat a Shenzhen Zhenhua Data Information Technology nevű cég gyűjtötte össze. Ez az első bizonyítéka annak, hogy Kína az egész világra kiterjedő információgyűjtést és megfigyelést folytat, hiszen a Zhenhua a kínai kormánnyal és hadsereggel is kapcsolatban áll az adatbázist elemző kutatók szerint.

A Szabad Európa megkapta az adatbázis azon részét, ami a magyarokra (illetve Magyarországhoz köthető személyekre) vonatkozó adatokat tartalmazza. A listán 710 név szerepel, közülük 391 embert tudtunk egyértelműen beazonosítani.

A listán szereplő személyek többsége nem közszereplő, és 76 azon személyek száma, akik valószínűleg azért szerepelnek a listán, mert valamely rokonuk került a kínaiak érdeklődési körébe.

Ebben a cikkben azzal a 78 emberrel foglalkozunk, akik civilek, nincs közük az államigazgatáshoz. A politikusokkal, állami cégek vezetőivel vagy az államigazgatáshoz, politikához egyéb módon kapcsolható 313 személlyel cikksorozatunk előző részében foglalkozunk: Orbán, Rogán és Kósa gyerekei is szerepelnek a kínai adatbázisban

„Összességében nagyon keveset tudunk az adatgyűjtés okáról és módszereiről, a számok alapján nem úgy tűnik, mintha Magyarország kitüntetett szerepet kapott volna ebben az adatbázisban. A magyar népesség 0,18 százalékot képvisel a Kínán kívüli emberiség létszámában, az adatbázisban pedig a megfigyeltek 0,3 százalékát teszik ki a magyarok. Ez így kicsit felülsúlyozott, a népességhez képest, de nem drámaian” - ezt Matura Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója mondta a Szabad Európának.

A Kína-szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes kutatások szerint a kínai befolyásolási szándékok gyengébbek Magyarország irányában, mint a térség más országai esetén: „Ennek az lehet az oka, hogy a magyar kormányzat sokkal együttműködőbb Pekinggel, mint például Prága vagy Varsó”.

Mi az, amit tudunk, és mi az, amit nem?

Fontos kiemelni, hogy a fájlokat már sérülten kapták meg az elemzők, akik az adatok mindössze 10 százalékát tudták helyreállítani. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a teljes adatbázis akár 7 ezer nevet is tartalmazhat. Másfelől pedig sokkal több információ lehet egy-egy emberről az adatbázisban, mint ami hozzánk eljutott. Ez pedig nem sok, az adatbázis látványosan hiányos. Minden név mellett szerepel, hogy az illető státusza aktív vagy inaktív-e. A 710 személyből 240 neve mellett szerepel az aktív státusz. A neveken túl fel van tüntetve a személyek neme, többeknél szerepel egy rövid leírás a szakmai múltjukról, valamint link egy portréfotóhoz vagy közösségimédia-profilhoz. Az adatok többsége (de nem mind) ugyanis az internetről elérhető nyílt forrásokból származik, főleg Twitter és LinkedIn profilokból, de olyan információgyűjtő oldalakról is, mint a Crunchbase vagy a Factiva.
Találtunk ugyanakkor egy olyan linket is az adatbázisban, ami a kínai Államtanács állami tulajdonú vagyonfelügyeleti és igazgatási bizottságának szerverén lévő fájlra mutat. (Rákattintva természetesen a „Hozzáférés megtagadva” 403-as hibaüzentet kaptuk).
Az információkat 2018 júliusában kezdték el összegyűjteni a magyarokról. Az adatbázist rendszeresen frissítették, a kiszivárgott verzió valószínűleg nem a legfrissebb.

„Azt eddig is sejteni lehetett, hogy azok az országok, ahol nagy informatikai cégek működnek, sok dolgot tudhatnak rólunk, és akár célzott adatgyűjtést is tudnak végezni. Kínának minden technikája megvan ehhez, de feltételezhető, hogy más ország is gyűjt hasonló módon adatokat” - ezt már Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója mondta a Szabad Európának.

„A Google vagy a Facebook sokkal többet tudhat a felhasználókról, ráadásul ezeket a szolgáltatásokat több milliárd ember használja világszerte. Itt az a kérdés, hogy ezek a cégek hogyan használják fel az adatokat, és kiadják-e az információkat a kormányoknak. Kínában nem kérdés, hogy kiadják, hiszen Kína a saját állampolgárait is nagyon szigorúan ellenőrzi” - tette hozzá a biztonságpolitikai szakértő.

Milyen informatikai területeken dolgozókról van szó?

Több mint 50 olyan embert tudtunk beazonosítani az adatbázisban, akik informatikával foglalkoznak, jellemzően valamilyen startupnál dolgoznak fejlesztői pozícióban.

Többnyire olyan cégekről van szó, amelyek nem ismertek a nagy nyilvánosság előtt, de olyan társaságok volt vagy jelenlegi munkatársai is felbukkannak a névsorban, mint a Prezi, a Kürt, a Leonar3Do, az IBM vagy éppen a Microsoft.

Sokkal érdekesebb ennél, hogy milyen területeken dolgozó emberekről van szó, hiszen ez mutatja meg, hogy mi iránt érdeklődik Kína. Több mesterséges intelligenciával foglalkozó fejlesztő szerepel az adatbázisban, ahogy a startupok között akad a blockchain alkalmazásával foglalkozó, titkosított felhőszolgáltatást nyújtó vagy éppen RFID-s nyomkövetést fejlesztő cég.

Van több 3D-modellezéssel, képalkotással, illetve képfelismeréssel foglalkozó startup, és fintech cégek mellett chatbotot vagy szövegelemző szoftvert fejlesztő társaság is.

Nem csak arról lehet szó, hogy megtalálják azokat, akik egy-egy szakterülethez kiválóan értenek, hanem arról is, hogy nyomon kövessék a legújabb fejlesztéseket, illetve felkutassák a szakemberek kapcsolati hálóit.

Ezért is kerülhettek fel a listára olyanok, akik a GreenFox Academy programozóképző mentora, egy kifejezetten IT szakemberekre specializált fejvadászcég munkatársai vagy éppen olyan szervezetfejlesztési, kommunikációs és üzletfejlesztési tanácsadók is, akik a legnagyobb hazai telekommunikációs és pénzügyi társaságokkal is dolgoztak már.

Pénzügyi cégek, civilek

Legalább tíz olyan magyar szerepel a listán, akik pénzügyi vagy tanácsadó cégek magas beosztású munkatársai. Szerepel a listán Telekom-felsővezető, illetve a PwC-nél, a Morgan Stanleynél és a McKinseynél dolgozó tanácsadó is.

A pénzügyes vonalról érdemes lehet megemlíteni Szabó Leventét (a Mészáros Lőrinc-féle Takarékbank vezérigazgató-helyettese), Balogh Gabriellát (a Forbes legbefolyásosabb magyar nőket felsoroló listáján a nyolcadik helyen álló üzletasszony, a Portfolio és a Brain Bar tulajdonosa, és több tanácsadó cégben is benne van), valamint Samu Jánost, a Concorde Értékpapír vezérigazgató-helyettesét.

Az adatbázisban szerepel nagyon sok civil neve is, ám közülük csak keveseket tudtunk egyértelműen beazonosítani. Közöttük van három volt püspök, újságíró (Bazsó Gábor, az Index volt kreatív igazgatója, a Totalcar ügyvezető igazgatója), sinológus, közgazdász-, és nyelvészprofesszor mellett kommunikációs szakember, nyelvész és korábbi szakszervezeti vezető is.

Tálas Péter arra is felhívta a figyelmünket, hogy a „nyilvános diplomácia hagyományosan csak a döntéshozókat célozta. Ma viszont már a tömegeket is próbálják befolyásolni, hiszen ők szavaznak”.

Nemzetközi szervezett bűnözés

Hat olyan személyre is rábukkantunk az adatbázis átvizsgálása során, akik nemzetközi bűnözői múltjuk miatt kerültek fel a listára. Náluk az is látszik, milyen kulcsszavak alapján választották ki őket. Ezek a vesztegetés, zsarolás, lopás és szervezett bűnözés.

Hárman annak az embercsempészbandának a tagjai, akik a világszerte nagy felhördülést keltett, 71 halálos áldozattal járó pandorfi tragédiát okozták. A hét embercsempészt Magyarországon tartóztatták le, és itt is álltak bíróság elé (a tragédiáról és az azt követő perről a Magyar Narancs közölt részletes riportot).

Az osztrák állampolgárságú Aczél Zoltán az Alstom lobbistája volt, ellene a négyes metró ügyében folyt eljárás pénzmosás bűntette, hűtlen kezeléshez nyújtott bűnsegély és vesztegetés miatt. Az ellene indult nyomozást később az osztrák ügyészség megszüntette.

A Rózsaszín Párduc nevű nemzetközi gyémántrabló csoport tagja azért került fel a magyar adatbázisba, mert Magyarországon tartóztatták le az Interpol körözése nyomán.

A legbizarabb eset viszont azé a férfié, aki a vád szerint két társával együtt elrabolta egy osztrák milliárdos holttestét, majd annak visszaadásáért pénzt kértek.

Mindenki magára vigyázzon

Az, hogy a nemzetközi szervezett bűnözés pontosan miért érdekli a kínaiakat, nem egyértelmű. Az viszont biztos, hogy számtalan információ valóban bárki által hozzáférhető az internetről, és ezeket bármilyen célra fel is lehet használni.

„Ma már nem az adatok összegyűjtése az izgalmas kérdés, hanem a big data elemzése. Egy mesterséges intelligencián alapuló algoritmus olyan összefüggéseket is ki tud mutatni, amire egy elemző soha nem gondolt volna”, fogalmazott Tálas Péter.

A biztonságpolitikai szakértő úgy fogalmazott, hogy az ilyen jellegű adatgyűjtés ellen is fel kell lépni.

„Az nincs rendben, hogy akár egy idegen állam meg akar tudni mindent rólam és a gyerekeimről. A legtöbbet azonban a felhasználók tehetik saját adataik védelmében. A legtöbb ember nagyon sok információt tölt fel saját magáról az online térbe, miközben nincsen tudatában annak, hogy ezek az információk kikhez juthatnak el, és hogy azokat mi mindenre lehet felhasználni” - hívta fel a figyelmet a szakértő.

Az adatgyűjtéssel kapcsolatban kérdéseket küldtünk az Információs Hivatalnak, de választ cikkünk megjelenéséig nem kaptunk.

Cikksorozatunk következő részében részletesen írunk arról, hogy mivel foglalkozik a Zhenhua kínai cég, amikor nem az internetről gyűjt adatokat.

XS
SM
MD
LG