Peking nemsokára megkezdi a Belgrád fölé tornyosuló kínai kulturális központ építését ott, ahol a NATO 1999-ben lebombázta egykori nagykövetségét. Peking reméli, hogy az építmény nemcsak a Szerbiához fűződő mélyülő kapcsolata, hanem a Balkánon is egyre mélyülő jelenléte jelképe lesz.
Már több mint egy hónapja javában zajlott a jugoszláv égbolton a NATO légi kampánya, amellyel a nyugati katonai szövetség megpróbált véget vetni a koszovói albánok elleni szerb katonai támadásnak.
1999. május 7-én azonban eszkalálódott a bombázás, és olyan eseménysorozatot indított el, amely több mint húsz évvel később is összeköti Pekinget és Belgrádot.
Öt, amerikai repülőgépek által indított NATO-bomba csapódott be a belgrádi kínai nagykövetségbe, lángba borítva az épületet, miközben drámai jelenetek játszódtak le a roncsokból kiszabaduló, vérző és porral betakart alkalmazottakról.
A Slobodan Milošević jugoszláv elnökhöz közel álló kínai tisztviselők és politikusok gyorsan megjelentek a helyszínen, hogy elítéljék a NATO-t, és erőszakos tüntetések indultak meg a pekingi amerikai nagykövetség előtt.
A robbanásokban legkevesebb három ember meghalt és húsz megsérült. Köztük volt két kínai újságíró – nyugati állítások szerint hírszerző tiszt –, akiket a nagykövetség lakószobáit érő bomba ölt meg. (Jelentések szerint a követségi épületet minden este kiürítették, és csak néhányan maradtak ott.)
.
Közel negyedszázaddal később a lebombázott egykori nagykövetség helyén hatalmas kínai kulturális központot húznak fel, amely az egyik legnagyobb lesz egész Európában. A központban tantermek, a Konfuciusz Intézet, kiállítások kapnak helyet, valamint irodahelyiségek kínai és szerb vállalatok számára. Ezenkívül vendégszobák várják majd a diplomatákat és más, Belgrádba látogató delegációkat.
Amint megnyílik, nemcsak Kína növekvő balkáni jelenlétének erős szimbóluma lesz, hanem a Peking és Belgrád által a Nyugat által elszenvedett tragédiák és megaláztatások mementója is.
„Ezért van nagy jelentősége ennek a helynek. Nemcsak Szerbia és Kína kapcsolatairól szól, hanem a múlt közös siratásáról is” – mondta a Szabad Európának Stefan Vladisavljev, Peking balkáni szerepének szakértője, a belgrádi székhelyű BFPE Alapítvány programigazgatója.
Miközben Kína gyorsan terjeszti jelenlétét a Balkánon, Szerbiában már félreérthetetlen a befolyása. A kínai kapcsolatok a jugoszláv korszakra nyúlnak vissza. A világ legnépesebb országa és Belgrád közötti kapcsolat a 2017-ben megválasztott Aleksandar Vučić elnök kormányzása alatt tovább bővült. Az elmúlt években több milliárd dollárnyi kínai befektetés áramlott Szerbiába, bányákat és gyárakat finanszíroztak országszerte, miközben további milliárdos infrastrukturális hitelekből utak, hidak és új létesítmények épültek.
A Washington és Brüsszel figyelmét is felkeltő lépésekkel a szerb kormány drónokat és rakétavédelmi rendszereket és több ezer Huawei arcfelismerő megfigyelőrendszert vásárolt Kínától.
Peking jelenléte azonban finomabb módon is mélyül, erre próbál építeni az új kulturális központ is. Szerbiai egyetemek együttműködési megállapodást kötöttek kínai kollégáikkal, és két Konfuciusz Intézet is működik az országban. A szerb kormány nemrég megállapodást kötött közvetlen kínai légi járatok indításáról.
„Úgy kell tekintenünk a központra, mint nem csupán Kína szerbiai jelenlétének központjára, hanem mint olyan csomópontra, amely képes az egész Balkánon elterjeszteni a kínai vállalatok és kultúra befolyását” – mondta Vladisavljev.
Kötelékek, amelyek összekötnek
A bombázás utáni megválaszolatlan kérdések felerősítik a találgatásokat, hogy a csapások célzottan történtek-e. A NATO és az Egyesült Államok tisztviselői határozottan tagadták, hogy szándékos lett volna – de európai és amerikai hírszerzési források azt állították az ügyben nyomozó Observer című brit lapnak, hogy a támadás szándékos volt, a nagykövetség lekerült a tiltott célpontok listájáról, miután kiderült: „a jugoszláv néphadsereg kommunikációját továbbította”.
Kína 28 millió dollár kártérítést kapott Washingtontól a bombázás miatt, a NATO és Amerika megítélése visszafordíthatatlannak tűnő kárt szenvedett, mivel Kínában és Szerbiában sokan még mindig szándékos csapásnak tekintik, ami történt.
Ezek az események is hozzájárultak az új kínai kulturális központ szimbolikus megalapozásához.
Az elegáns és csillogó épület a Szerb–Kínai Barátság terének nevezett helyen található. A központban ott van a kínai filozófus Konfuciusz szobra, valamint a bejárattól nem messze a nagykövetség elleni bombázás során elhunytak emlékműve és emléktáblája.
A szerb és kínai tisztviselők továbbra is minden év május 7-én megemlékezést tartanak a helyszínen, amely rendszeres állomásává vált az idelátogató kínai közjogi méltóságoknak, köztük Hszi Csin-ping kínai elnöknek, aki 2016-os belgrádi állami látogatása során járt ott. A pandémia és a kínai állampolgárok utazását korlátozó szigorú lezárások előtt az emlékművet többbusznyi kínai turista is meglátogatta a balkáni körutak során.
Az 1999-es események a robbantásban elhunytakra való emlékezésen kívül Peking és Szerbia kapcsolatainak is ugródeszkát jelentettek. Kína retorikájában és az ENSZ-ben is támogatta Belgrádot a koszovói háború idején, és Oroszországgal együtt ellenezte a NATO légicsapásait még a nagykövetség elleni bombázás előtt. Peking nem ismerte el Koszovót, amely 2008-ban hivatalosan is kikiáltotta függetlenségét Szerbiától.
A két ország közötti kapcsolatok a pekingi Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) elindításával lendültek fel. A Szerbiával kapcsolatos beruházások és kötelezettségvállalások új korszakát nyitotta meg a belgrádi Pupin híd megépítése a Dunán, amelyet főként a kínai Export-Import Bank 217 millió dolláros hiteléből finanszíroztak.
A híd Kína Szerbiában elfoglalt új helyének jelképévé vált, és Li Ko-csiang kínai miniszterelnök 2014-es látogatása során hivatalosan is megnyitották. A sikeres projekt egyúttal erősítette a kínai soft-powert: sok belgrádi lakos csak kínai hídként emlegeti, annak ellenére hogy Mihajlo Pupinról, egy elismert szerb fizikusról nevezték el, aki az Egyesült Államokban élt és szerzett elismerést.
„A puha hatalom mindig követi a kemény hatalmat, és a gazdasági hatalom kétségtelenül része Kína kemény hatalmának” – mondta a Szabad Európának Nenad Stekić, a Nemzetközi Politikai és Gazdasági Intézet, egy kormány által finanszírozott belgrádi agytröszt kutatója.
„A szerbiai emberek szemében minden itteni kínai tevékenység – beleértve a kemény befektetéseket is – jobban érzékelhető lesz, ha kiegészíti Kína kulturális hatalmának puha összetevője.”
Bár világszerte számos kínai beruházási projektet követtek korrupciós és környezetvédelmi botrányok, ami ártott Peking helyi megítélésének, a felmérések szerint Szerbiában jórészt pozitív Kína imázsa.
A belgrádi székhelyű Európai Ügyek Intézete egy augusztusi felmérése szerint a megkérdezettek 79,4 százaléka pozitívan látja Kínát, ami a kutatók szerint részben a világjárvány idején a kínai vakcinaszállításoknak, valamint a Szerbiába történő folyamatos gazdasági befektetéseknek köszönhető.
Hszire várva
Annak ellenére hogy hivatalosan még nem nyitották meg, a belgrádi kínai kulturális központ a jelek szerint már javában működik.
Az épületet a kínai nagykövetség igazgatja – amely nem válaszolt a Szabad Európa megkeresésére, hogy nyilatkozzon a megnyitás időpontjáról és működéséről –, és mind a külföldi, mind a helyi alkalmazottak rendszeresen jönnek-mennek. A központot körülvevő téren éttermek és kávézók sora található, a közelben pedig egy kínai tematikájú szálloda, amely egy nemrég nyílt előkelő kínai étteremnek is otthont ad.
A központnak eredetileg 2019-ben, a nagykövetség támadásának huszadik évfordulóján kellett volna megnyílnia, de az építési akadályok és a Covid–19-világjárvány miatt késett az átadás.
Március 3-án Ana Brnabić szerb miniszterelnök részt vett a Kínai Vállalkozási Kamara avatási ünnepségén – ez a szervezet is a központban kapott helyet több más vállalat mellett. A hivatalos megnyitó időpontját azonban még mindig nem hozták nyilvánosságra.
Helyi elemzők és Kína-megfigyelők azt feltételezik, hogy a kínai és a szerb hatóságok Hszi belgrádi állami látogatására várnak.
Vučić 2019-ben bejelentette, hogy 2020 elejére tervezik az újabb kínai elnöki látogatást, de ez a világjárvány miatt nem valósult meg. (Hszi közel három évig nem hagyta el Kínát.)
Az elnök azonban szeptember közepén elindult a pandémia utáni első külföldi útjára, Közép-Ázsiába, és mivel az utazás ismét napirenden van, Vladisavljev szerint a szerb diplomaták keményen lobbiznak a kínai vezető újabb belgrádi látogatása mellett.
„Még ha vannak is cégek és emberek, akik ki-be járnak az épületbe, Szerbiában van egy mondás: addig nincs nyitva, amíg Vučić ki nem nyitja – mondta. – Vučić pedig Hszire vár.”
