Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Kínozzák az ukrán gyerekeket, a Fidesz EP-képviselői pedig elfordítják a fejüket


Az Európai Parlament Brüsszelben, Belgiumban 2002. február 28-án
Az Európai Parlament Brüsszelben, Belgiumban 2002. február 28-án

Ebben az évben már legalább kilenc esetben döntöttek úgy a Fidesz EP-képviselői, hogy nem vesznek részt azokon a szavazásokon, ahol emberi jogi jogsértésekről kellene állást foglalni, így közömbösek maradtak a kormánypárti politikusok például a szudáni gyerekkatonák, a tanulás jogáért küzdő afgán lányok vagy a megkínzott ukrán tinédzserek ügyében.

Következetes maradt a Fidesz az Európai Parlamentben: nem szavaznak, amikor emberi jogi ügyek kerülnek terítékre. Ez azt jelenti, hogy nem támogatnak, nem elleneznek egy állásfoglalást, nem is tartózkodnak, egyszerűen nem nyomják meg egyik gombot sem, annak ellenére hogy nyilvánvalóan az ülésteremben vannak. Ezt onnan lehet tudni, hogy a többi szavazáson már felbukkan a fideszesek neve a szavazólistán, az egyes voksolások pedig szorosan egymást követik, nem tartanak szünetet.

Ez a gyakorlat részben nem újdonság, a korábbi években is előfordult, hogy ezt a módszert alkalmazták egy Oroszországot vagy Kínát bíráló állásfoglalás ügyében, idén azonban ez lett általános. Továbbra is megfigyelhető, hogy a magyar kormánypárti képviselők nem hajlandók szavazni Oroszország elítélése, Ukrajna támogatása kapcsán. Így volt ez legutóbb június 15-én, amikor többek között azt szorgalmazták a képviselők, hogy Ukrajna legyen minél előbb a NATO és az EU tagja, illetve minősítsék háborús bűntettnek a Nova Kahovka-i gát felrobbantását.

Ám ennek az évnek a terméke az, hogy ugyanezt a gyakorlatot követik a fideszesek, ha súlyos emberi jogi jogsértésekről nyilvánít véleményt az EP. Előfordul, hogy ezek is Oroszországgal függenek össze, de túlnyomó többségükben a világ más részein, más kontinenseken előforduló, kirívóan súlyos ügyekről van szó. A Szabad Európa összesítése szerint eddig idén kilenc ilyen eset történt, amiből három a legutóbbi plenáris ülésen. Korábban már némák maradtak a kormányzati politikusok egy egyenlítői-guineai, egy marokkói esetben, a bebörtönzött orosz ellenzéki Alekszej Navalnij és a 25 év börtönre ítélt orosz–brit újságíró, Vlagyimir Kara-Murza ügyében, a nők oktatáshoz való jogáért küzdő afgán aktivisták kapcsán, a halálra ítélt nigériai énekes, Yahaya Sharif-Aminu érdekében, illetve nem hatotta meg őket Uganda LMBTQ-ellenes törvénye sem, amely halálbüntetéssel sújthatja a homoszexualitást.

Most újabb három elemmel nőtt a lista, mivel a parlament állásfoglalást fogadott el az emberi jogok megsértése oroszországi, szudáni és hongkongi megsértése miatt. A következőket mondták ki:

  • Oroszországnak szabadon kell engednie a bebörtönzött ukrán kiskorúakat, Tihran Oganniszjant és Mikita Hanganovot;
  • azonnali lépéseket követel Szudánban a harcok miatt kereszttűzbe kerülő gyermekek halála;
  • a kínai és a hongkongi hatóságoknak el kell engedniük a demokráciapárti aktivistákat, és ejteniük kell ellenük a vádakat.

Nézzük meg ezeket az ügyeket részletesebben, hogy tudjuk, mihez nem akarták adni a nevüket a Fidesz EP-képviselői, amelyekben azért feltűnik az orosz és kínai szál is.

Tavaly vették őrizetbe a két ukrán tinédzsert. Az orosz hatóságok azzal vádolták őket, hogy meg akarták rongálni Bergyanszk vasúti infrastruktúráját. Oganniszjan és Hanganov (mindketten 2006-ben születtek) büntetőeljárás alá vonása az orosz hatóságok által hónapokon át folytatott brutális kihallgatást követte, amely 2022. szeptember 30-án kezdődött, és amelynek során verték és elektromos sokkolóval kínozták őket, hogy kikényszerítsék vallomásukat, továbbá zaklatták a családjukat. Mindketten húsz év börtönbüntetésre számíthatnak.

A két fiú ügyében a parlament felszólítja az ENSZ-főtitkár gyermekek elleni erőszakkal foglalkozó különleges képviselőjét, hogy vizsgálja ki ügyüket, és követeli, hogy vegyék fel az EU szankciós listájára a két tinédzser elleni büntetőeljárásért felelős személyeket. Emellett kérik az Oroszország által jogellenesen fogva tartott összes ukrán állampolgár szabadon bocsátását.

Szudán

A szudáni polgárháborús helyzet miatt több mint 13,6 millió gyermek szorul sürgős humanitárius segítségre, már a jelenlegi válság előtt is hárommillióan szenvedtek alultápláltságban. A kartúri Mygona árvaházban hetven gyerek halt meg alultápláltság, kiszáradás és fertőzések miatt. A szemben álló felek rendszeresen gyerekeket toboroznak és vonnak be a konfliktusba, miközben elutasítják a humanitárius segítséget. „Az EU-nak és tagállamainak sürgősen fontolóra kell venniük a szudáni emberi jogi visszaélések felelőseinek szankcionálását az EU globális emberi jogi szankciórendszerén keresztül” – mondják állásfoglalásukban a képviselők.

Hongkong

Az egyik ismert hongkongi ellenzéki aktivista, Jimmy Lai ügyében is megszólalt a parlament. Lait 2021 februárja óta koholt vádak alapján tartják fogva, és a nemzetbiztonsági törvény alapján külföldi erőkkel való összejátszással és csalással vádolják. Tárgyalása 2023 szeptemberében kezdődik, és lehetséges, hogy életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtják. Brit ügyvédje nem kapott engedélyt arra, hogy képviselje a tárgyaláson, de hasonló hátrányokat szenvednek el a hongkongi demokráciapárti tábor prominens képviselői, például Albert Ho, Benny Tai, Chow Hang-Tung, Lee Cheuk-yan, Joshua Wong és Cyd Ho.

Ebben az ügyben a parlament megismétli az EU-hoz intézett felhívását, hogy vezessen be célzott szankciókat Hongkong és Kína minden olyan tisztviselője ellen, akik felelősek a városban zajló emberi jogi visszaélésekért.

Azok alapján, hogy a többi szavazásban részt vettek, a következő fideszes képviselők nem szavaztak a fenti emberi jogi ügyekben: Bocskor Andrea, Deli Andor, Deutsch Tamás, Gál Kinga, Győri Enikő, Hidvéghi Balázs, Járóka Lívia és Tóth Edina, vagyis a tizenkét kormánypárti politikus közöl nyolcan voltak a szavazóteremben.

Egyébként valamennyi állásfoglalást óriási többséggel fogadta el a parlament, a három szavazás során összesen 15 ellenszavazat és kereken száz tartózkodás volt 1385 támogató voks mellett.

  • 16x9 Image

    Arató László

    Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.

XS
SM
MD
LG