Másfél nap alatt már három formában tették elérhetővé a katasztrófavédelem határozatát, amely alapján felmerül a kérdés: tudja-e egyáltalán valaki, mennyi lesz a város egyik új ipari parkjába települő cégek vízigénye?
Néhány nappal ezelőtt értesültünk arról, hogy Debrecen Déli Gazdasági Övezetében, közel az épülő kínai CATL akkumulátorgyár területéhez egy mélyfúrású kút létesítését kezdeményezte a kormányközeli cég hírében álló EB Hungary Invest Ingatlanfejlesztő és Építőipari Kft. Ők építették 2015-ben azt a hatvani kerékpáros kalandparkot is, amelyről az Átlátszó idén februárban megírta, hogy az elmúlt években alig néhányan használták, most pedig bontani fogják.
Hivatalból megszüntették az eljárást
Mivel a katasztrófavédelem az eljárásaiban hozott végzéseit nem, csak az azok meghozataláról szóló hirdetményeket teszi közzé honlapján, munkatársunk állampolgári jogon betekintést kért a vonatkozó dokumentumba. Augusztus 1-jén délelőtt a hatóságtól megkaptuk az anyagot, amelyből kiderült, hogy az engedélyezési eljárást hivatalból megszüntették.
A 24.hu is foglalkozott a témával, a lap Debrecenben meg kell csapolni a vízvagyont, hogy ellássák az óriási akkumulátorgyártókat és a BMW-t címmel jelentetett meg egy cikket, amelyben többek között azt írták: habár a hirdetmény nem szól a vízkészlet megcsapolásának céljáról, a tervezett kút elhelyezkedése megkönnyítené az akkumulátoripari cégek vízellátását, és részben lehetővé tehetné függetlenedésüket a városi vízműtől. A debreceni városháza nem sokkal később egy közleményben álhírnek nevezte a 24.hu értesülését, az eljárásnak ugyanis nincs köze az akkumulátorgyártáshoz, valamint közölték, hogy a kérelmet elutasította a katasztrófavédelem. Ennek alátámasztására számos szerkesztőségnek küldték el, valamint az önkormányzat honlapjára is feltöltötték a hatóság végzésének teljes szövegét, amelyből valóban látszik, hogy a katasztrófavédelem nem engedélyezte a kútfúrást.
Egy végzés, három változat
Szerkesztőségünket meglepte, hogy a városháza közzétette a teljes dokumentumot, mivel munkatársunk ezzel nagyjából egy időben járt betekintésen a katasztrófavédelemnél, ahol egy jelentősen cenzúrázott másolatot ismerhetett csak meg. A végzés szövegében kitakartak komplett bekezdéseket, számos információt pedig a nyomtatás után, hibajavítóval festettek le. Ezek között olyan adatok is szerepeltek, mint az EB Hungary Invest Kft. által tervezett betonkeverő üzem éves technológiai vízigénye (45 ezer köbméter, a háromszáz üzemnappal számolva napi 150 köbméter).
A korlátozásról levélben kérdeztük a katasztrófavédelmet, ahonnan augusztus 2-án azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az előző napon megjelent cikkekben szereplő nem megalapozott információkkal összefüggésben, a korrekt tájékoztatás érdekében a végzést – kizárólag a személyes adatok védelmének biztosítása mellett – közzétették. A hatóság által most publikált változatban valóban már csak a személyes adatokat takarták ki, tehát különbözik mind az önkormányzat által nyilvánosságra hozott, mind a munkatársunknak bemutatott anyagtól.
A városháza nem válaszolt a katasztrófavédelemnek
A katasztrófavédelem egyébként – ahogy fentebb írtuk – a debreceni városháza állításával szemben nem elutasította az akkumulátorgyárhoz közeli kkv-parkba tervezett mélyfúrású kutat, hanem hivatalból megszüntette az eljárást. A hatóság azzal indokolta lépését, hogy az érdemi döntéshez előbb a környezetvédelmi eljárás felülvizsgálatára, valamint az ennek alapját képező, a Déli Ipari Park vízellátására vonatkozó szakértői dokumentáció felülvizsgálatára és módosítására lett volna szükség, az ennek kezdeményezésére jogosult Debreceni Ingatlanfejlesztő Kft. és a debreceni önkormányzat azonban nem tervezi ilyen eljárás indítását. Érdemes megjegyezni, hogy a katasztrófavédelem közlése szerint a városházától az ötnapos határidő leteltéig nem is válaszoltak a hatóság hivatalos megkeresésére. Ennek okáról levélben érdeklődtünk Szekeres Antal debreceni jegyzőtől. Amennyiben válaszol, frissítjük cikkünket.
Ígéretet kaphattak?
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy egyáltalán miért van szüksége saját kút fúrására az EB Hungary Invest Kft.-nek, ez ugyanis a katasztrófavédelem végzéséből nem derült ki. Az azonban igen, hogy a cég meg sem vizsgálta, hogy technológiai vízigénye kielégíthető lenne-e a Debreceni Vízmű Zrt. hálózatán keresztül. Megkérdeztük a beruházót, miért nem tették ezt meg, de egyelőre ők sem válaszoltak levelünkre. Arról is érdeklődtünk tőlük, hogy a beruházásról szóló tárgyalások idején kaptak-e az önkormányzat részéről arra vonatkozó jelzést vagy ígéretet, hogy saját kutat fúrhatnak a célterületen. Egy névtelenséget kérő, a debreceni építőipar történéseire rálátó forrásunk ugyanis arról beszélt: elképzelhetőnek tartja, hogy a városháza eredetileg ezt kínálta fel a cégnek, a közeli CATL akkumulátorgyárral szembeni lakossági tiltakozások hatására azonban semmilyen hasonló kútfúrást nem engedélyeznek az ipari parkban.
Ki tudja, mekkora lesz a vízigény?
Az engedélyezési eljárás során a katasztrófavédelem előírta: a beruházó mutassa be a Debreceni Vízmű Zrt. nyilatkozatát arról, hogy a nem ivóvíz minőségű vizet biztosíthatják-e a hálózatról, valamint pontosan mennyi hálózati víz áll rendelkezésre. A bemutatott állásfoglalásra hivatkozva a katasztrófavédelem azt írta: „A hatóság is lényegesnek, fontosnak tartja, hogy kerüljön megvizsgálásra a kkv-parkba betelepülni szándékozó vállalkozások tervezett beruházásainak vízigénye.” Ez a mondat is a végzés szövegének azon részei közé tartozik, amelyeket a katasztrófavédelem kitakart a munkatársunknak megmutatott változatban.
A vízmű állásfoglalásának megismerése érdekében közérdekű adatigényléssel fordultunk a szolgáltatóhoz. A katasztrófavédelem megfogalmazásából ugyanis úgy tűnik, mintha maga a vízmű sem tudná pontosan, mégis mekkora lesz ezeknek a cégeknek a vízigénye.
Nem ez az első olyan eset, amikor bizonytalanság alakul ki egy debreceni nagyberuházás vízigényével kapcsolatban. Közel egy év telt el a CATL akkumulátorgyár érkezésének bejelentése óta, ez alatt az idő alatt pedig több szám is felbukkant hivatalos dokumentumokban. Míg a városháza és a kormány rendre azt hangsúlyozza, hogy egy debreceni városi közgyűlési határozat alapján legfeljebb napi 24 ezer köbméter lehet a teljes Déli Gazdasági Övezet vízfogyasztása, egy Papp László (Fidesz) polgármester és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter által aláírt megállapodás szerint napi több mint 42 ezer köbméterre bővítik az iparterület vízkapacitását. Ahogy július 12-én megírtuk, módosítják a CATL környezethasználati engedélyét, az eljárás kapcsán közzétett dokumentumok szerint a gyár első ütemének napi átlagos vízigénye a korábban bejelentett 3378 köbméter helyett „csak” 3077 köbméter lesz.
A közeli nagyvállalatok beszállítói lehetnek
Barcsa Lajos (Fidesz), Debrecen gazdasági ügyekkel foglalkozó alpolgármestere idén március végén a helyi önkormányzati televízióban arról beszélt: a kkv-parkban az első kör tizenhat vállalkozása közül már heten rendelkeznek építési engedéllyel. A kis- és közepes vállalatoknak helyet adó iparterületet hatvan hektáron valósítják meg, ebből az első ütem 14 hektárt érint. A program honlapján olvasható leírás szerint a Déli Gazdasági Övezetben már jelen lévő nagyvállalatok közelsége kiváló lehetőséget ad arra, hogy a kkv-k e cégek beszállítóivá váljanak.
