Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Irénke egy 2300 éves kelta edényben nevelgette a virágait


A kistiszahátiak állítják: kétszer találták rá az edényre, egyszer 1991-ben, de akkor ott hagyták, mert állításuk szerint egy csecsemőkoponya is volt benne. Végül 2004-ben már hazavitték.

Homokhordás közben még 2004-ben talált egy edényt a kistiszaháti asszony. Megtetszett neki, hazavitte. Tizenegy évig kaspóként használta, néha olajjal kenegette, hogy szebb legyen. 2015-ben egy amatőr helytörténész szúrta ki, hogy az asszony kaspója valószínűleg még Jézusnál is idősebb. Azóta kiderült: 2300 éves. Magyarországon meglepő, de nem ritka a régészeti kincsek újrahasznosítása: kukoricacső színarany drótra fűzve a verandára, lándzsahegy sárvakarónak.

A Dombrád külterületén, Kistiszaháton élő Nagy István 1991-ben éppen a lakodalmára készülődött, amikor kipattant a fejéből az ötlet, hogy a lagzira fel kellene szórni az udvart homokkal a nagy mulatozás miatt.

Azt gondoltuk, hogy régebben valamelyik öregasszony hagyta itt ezt a köcsögöt, aki szintén homokért jött. Nem tulajdonítottunk neki nagy jelentőséget. Mondjuk annyiban különleges volt ez az edény, hogy volt fedele is, és benne volt egy csecsemő koponyája

Vett néhány sört és hat barátjával együtt eltraktoroztak egy illegális homokbányához.

„Vittünk sört, ez egy ilyen móka volt. Kimentünk, elkezdtünk ásni, raktuk a pótkocsira a homokot. Az igazán finom homok az méterekkel a felszín alatt volt. És, akkor egy idő után ráakadtunk egy mészcsíkra, aztán az alatt néhány centivel találtunk csontokat is, amik gyakorlatilag már szétporladtak. Na, és akkor itt találtuk meg ezt az edényt”

-mondta a Szabad Európának Nagy István, aki szerint az illegális homokbánya amolyan közkincs volt feléjük. Mindenki, aki házat épített vagy vakolt, odajárt homokért az elmúlt száz évben.

Azt gondoltuk, hogy régebben valamelyik öregasszony hagyta itt ezt a köcsögöt, aki szintén homokért jött. Nem tulajdonítottunk neki nagy jelentőséget. Mondjuk, annyiban különleges volt ez az edény, hogy volt fedele is, és benne volt egy csecsemő koponyája”

– állítja a férfi, aki azt mondta: a csontokat és az edényt is otthagyták, miután végeztek a homokozással, bár szerinte később a rendőrség is vizsgálta a csontok eredetét.

„Volt itt Kistiszaháton korábban egy nő, aki megszülte a gyermekét, majd a gyerek eltűnt. A rendőrség vizsgálta, hogy van-e összefüggés az eltűnt csecsemő és az általunk megtalált koponya között”

– mondta a férfi, akinek a nővére 13 évvel később újra megtalálta az edényt.

A muskátliknak kelta kaspó

2004-ben Nagy Irénke a férjével kézen fogva ment el homokért a bányához. Jó családi szokás szerint az udvart akarta felszórni vele, bár neki akkor nem volt lagzija. Alig ástak lefelé valamennyit – meséli az asszony –, máris előkerült a földből egy fehér edény.

„Volt ott még több edénydarab is, azt is hazavittük, hogy majd később összerakjuk, az egy nagyobb váza volt, csak nem találtuk meg az összes darabját aztán az sztornó lett. Mi csak homokot kerestünk nem edényeket. De nagyon megörültem neki, amikor megtaláltuk, mert szép volt. Megtetszett nagyon. Hazavittem és virágot tartottam benne vagy 11 évig. Kaspónak használtam. Gondoltuk, hogy régi, azt gondoltuk, hogy vagy 50-60 éves lehet. Néha azért bekentem egy kis olajjal, hogy szebb legyen”

-mesélte Babik Istvánné Irénke.

Babik Istvánné 20 ezer forint megtalálói jutalomban részesült és még egy könyvet is kapott ajándékba a múzeumtól.
Babik Istvánné 20 ezer forint megtalálói jutalomban részesült és még egy könyvet is kapott ajándékba a múzeumtól.

Az elnéptelenedő Kistiszahát kelta edényei

Az asszony 11 évig kenegette az edényt és tartott benne virágokat. Aztán 2015-ben összefutott a dombrádi Karászi Zsolttal, aki épp a régi temetők állapotát mérte fel. Az amatőr helytörténésznek elmesélte Irénke, hogy évekkel ezelőtt talált a környéken egy edényt. A férfi nem hitt a fülének, amikor a nő közölte vele, hogy az edény még megvan.

„És mondom, hogy-hogy még megvan? Erre mondta, hogy kaspónak használja virág van beleültetve. Nagyot néztem, kérdeztem tőle, meg tudná-e mutatni. Aztán elmentem hozzá és akkor a lakásból kihozta ezt a kaspót, amiben tényleg virág volt. Nagyon meglepődtem, hogy ez egy teljesen ép edény. Felhívtam a Jósa András Múzeumot és megbeszéltünk egy randevút, hogy kijönnek megnézni”

– mesélte Karászi Zsolt. A múzeumból Jakab Attila régész ment ki Kistiszahátra Irénkéhez és a kaspóhoz.

„Kiderült, hogy ez valóban egy kelta edény, amit a késő vaskorban készítettek a Kr.e. 5-1. század között. Jó eséllyel egy sírhoz tartozott. Ami meglepő volt, hogy teljesen ép. A megtaláló Babik Istvánné nyilván nem volt tisztában azzal, hogy valójában milyen értékes ez az edény, csak azt látta benne, hogy kaspónak pont jó lesz”

– magyarázta a Szabad Európának Jakab Attila, aki azt is elmondta: Kistiszahátról 2011-ben is került elő ugyan darabokban egy unikális kelta edény, egy úgynevezett álkantharosz, amelyet emberfejek díszítenek. Ez a lelet annyira ritka, hogy összesen eddig 5 darabot találtak belőle a Kárpát-medencében.

Ezt a vöröses színű 2300 éves edényt Nagy Sándor ajándékozta Kisztiszahátról darabokban a múzeumnak, restaurálás után így néz ki.
Ezt a vöröses színű 2300 éves edényt Nagy Sándor ajándékozta Kisztiszahátról darabokban a múzeumnak, restaurálás után így néz ki.

Miután a régészek megállapították, hogy 2300 éves lehet a kaspónak használt lelet, amelyben Irénke virágot tartott, az asszony odaajándékozta azt a Jósa András Múzeumnak.

„Azt ígérték, hogy ott lesz a múzeumban a nevem, hogy én találtam. Kaptam húszezer forintot meg egy könyvet a múzeum igazgatójától, meg ingyen örök belépőt. Igaz, azóta sem voltam ott”

– emlékezett vissza az asszony.

A 2300 éves kelta edény, amelyben Irénke virágot tartott szinte tökéletes állapotban maradt fent. Az eszmei értéke felbecsülhetetlen.
A 2300 éves kelta edény, amelyben Irénke virágot tartott szinte tökéletes állapotban maradt fent. Az eszmei értéke felbecsülhetetlen.

A Jósa András Múzeum régészeitől úgy tudjuk: az illegális homokbánya területét később megásták, de semmilyen további lelet nem került elő.

Kukoricacső aranydrótra fűzve, lándzsa sárvakarónak

Az, hogy Irénke kaspónak használt egy 2300 évvel ezelőtt készített edényt Jakab Ferenc régész szerint ugyan meglepő, de nem ritkaság Magyarországon.

„Bóna István régész például korábban leírta, hallott arról, hogy valakinek régészeti tárgyai vannak. Elment megkeresni ezt az úriembert, meg is találta és amikor ment volna be a házába, akkor látta, hogy a sárvakaró egy régészeti korú lándzsa, az volt oda applikálva, hogy a sarat levigye a cipőről”

– mesélte a Jakab Attila.

Korábban Tiszaszőlősön szántás közben bukkant néhány helybeli egy rézkori sírra. A megtalálók egyebek között drótokat is találtak a sírban feltekercselve. Hazavitték és később ezekkel a huzalokkal akasztották fel a kukoricacsöveket a verandára.

„Nyilván fogalmuk sem volt arról, hogy milyen tárgyról van szó és mennyit érhet, de a kukoricacső felakasztására nekik megfelelt. Végül akkor döbbentek rá, hogy mit találtak, amikor véletlenül arra járt egy olyan ember, aki felismerte, hogy az nem réz, hanem arany”

– magyarázta a korábbi eseteket a Jósa Attila Múzeum régésze.

Mi minősül régészeti leletnek Magyarországon?
Magyarországon a törvények szerint minden olyan tárgy régészeti leletnek minősül, amely 1711 előtt keletkezett. A megtalálója köteles azt a magyar államnak felajánlani, hiszen a tulajdonjog az államé. Kivételt jelent ez alól, ha az adott tárgy bizonyítottan egy gyűjtemény részeként maradt fenn.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

  • 16x9 Image

    Báthory Róbert

    Báthory Róbert a magyarországi Szabad Európa, senior oknyomozó újságírója. 17 éve dolgozik a médiában, ebből 10 évet a legnagyobb televíziók; RTL Klub, Tv2, Hír TV, MTV hír - és hírháttér műsorainál, mint riporter, szerkesztő illetve felelős szerkesztő. Ezt megelőzően a Kossuth Rádió és a Rádió C munkatársa volt.

XS
SM
MD
LG