Júniustól minden más lesz – állítja a Felső-Szabolcsi Kórház leendő új tulajdonosa. Már nemcsak a testi, hanem a lelki sebeket is gyógyítaná a Görögkatolikus Egyház a kisvárdai kórházban, ami most még az állam tulajdona, de júniustól már az egyházé. Kisvárdán családi szállal kötődik a valláshoz a térség országgyűlési képviselője.
A kisvárdai Somogyi Rezső utcai tüdőszűrő állomásra idáig a koronavírus-járvány miatt nem lehetett időpontot foglalni, most meg azért nem, mert sietve költözik. A néhány éve felújított épületből folyamatosan pakolják ki a berendezéseket. Információink szerint a tüdőszűrés a Felső-Szabolcsi Kórházban lesz majd. Abban a kórházban, amelynek az új tulajdonosa és fenntartója nemrég a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház, vagyis becenevén a görögkatolikus egyház lesz.
Az ügyben szerkesztőségünk kereste az érintett hatóságokat és hivatalokat, de egyelőre nem válaszoltak
Ingyen és bérmentve
A kormány április 12-én írta meg a Magyar Közlönyben, hogy június 1-től az állam lemond a kisvárdai Felső-Szabolcsi Kórház fenntartói jogáról és átadja azt minden vagyonával együtt a görögkatolikus egyháznak. Ingyen és bérmentve. A tranzakció előkészítésével pedig Kásler Miklóst, az Emmi miniszterét bízták meg. A kormány a döntést azzal indokolta, hogy: a lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer továbbfejlesztése érdekében tette mindezt.
A kormány döntése villámcsapásként érte a helyi ellenzéki politikusokat. A Szabad Európának nyilatkozók szerint sokan közülük csak a Facebookról tudták meg azt, hogy a kormány az egyháznak adta a 41 település betegeit ellátó egészségügyi intézményt.
Derült égből
A tíz évvel ezelőtt 3,1 milliárd forint uniós támogatásból felújított kórház fenntartóváltásáról már évekkel ezelőtt pletykáltak Kisvárdán. Azonban a helyi politikai erőviszonyokra rálátók sem gondolták, hogy az egészségügyi intézmény végül majd úgy cserél gazdát, hogy arról még önkormányzati szinten se nagyon tudjanak.
„Nem volt előkészítve, nem voltak egyeztetések, a helyi politikusokkal senki nem tárgyalt erről. Hideg zuhanyként ért minket a hír, és a kisvárdaiakat is, hogy nem ki akarják-e szervezni és magánkórházzá alakítani a most még állami kórházat. Nemcsak bennünk ellenzéki politikusokban van ilyen félelem, hanem az itt élő emberekben is”
– magyarázta Horváth Attila, a kisvárdai önkormányzat jobbikos képviselője.
Nesze semmi, fogd meg jól
A Jobbik országgyűlési, a megyei önkormányzati és Kisvárda önkormányzati képviselői Leleszi Tibor polgármestert is megkeresték az ügyben. Tisztábban szerettek volna látni az ügyben, és megnyugtató válaszokat kapni a miértekre és a hogyanokra.
„Válaszokat nem kaptunk, hogy miért történt ez. A polgármester nem válaszolt a kérdéseinkre, arra voltunk mi is kíváncsiak, hogy bevonták-e őt magát az egyeztetésekbe a kórház átadásáról, és mikor tudott erről a tervről, egyáltalán kikérték-e a véleményét? Ez egy állami fenntartású kórház, de ennek ellenére szerettük volna megtudni azt, hogy egyáltalán a város vezetőjének volt-e bármilyen beleszólása abba, hogy a kórház az egyházhoz kerül. Ezekre nem kaptunk válaszokat”
– mesélte a Szabad Európának Tóth Viktor megyei önkormányzati képviselő.
A "kopipészttel" oldották meg
A Szabad Európa is kereste Leleszi Tibort, Kisvárda első emberét, azonban a polgármester nem reagált a kérdéseinkre, az ellenzéki képviselőknek írt válaszában viszont azt írta:
„Egyházi fenntartású intézményként a kórház célja az egészségügyi ellátás színvonalának emelése, a kórházi infrastruktúra javítása, a betegek minél szélesebb körű és magas színvonalon történő ellátása a meglévő egészségügyi dolgozók által, mindez az emberhez szeretettel való fordulás, empátia, mint vezérlőelv és szemlélet a gyakorlatban történő megvalósítás útján”
– állt a kisvárdai polgármester válaszában.
A képviselők írásban megkeresték – mint ahogy a Szabad Európa is – Seszták Miklóst, a térség Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjét, aki a kisvárdai polgármesteréhez hasonló választ adott. Seszták Miklós arra szintén nem felelt, hogy miért kapta meg az egyház a kórházat és kik között zajlottak a tárgyalások erről, cserébe szinte szóról szóról ugyanazt írta, mint amit korábban a polgármester.
„Egyházi fenntartású intézményként a kórház hosszú távú törekvése az egészségügyi ellátás színvonalának emelése, a kórházi infrastruktúra javítása, a betegelégedettség növelése és az egészségügyi dolgozók megtartása, ezáltal olyan értékek megteremtése, amelyek jobbá teszik az egészségügyi ellátást, példaként járva a többi kórház előtt”
– állt Seszták Miklós válaszában.
Nem sokkal később kiderült, hogy a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője és Leleszi Tibor, Kisvárda polgármestere is valójában a görögkatolikus egyház tulajdonosváltásáról szóló közleményének bekezdéseit másolták és küldték el saját válaszaikként a kíváncsi képviselőknek. Az egyházi közleményben ugyanis ez áll:
„Egyházi fenntartású intézményként a kórház hosszú távú törekvése az egészségügyi ellátás színvonalának további emelése, a kórházi infrastruktúra javítása, a betegelégedettség növelése és az egészségügyi dolgozók elhivatottságának erősítése, s mindezek által olyan értékek megteremtése, amelyek jobbá teszik az egészségügyi ellátást, példaként járva a többi kórház előtt”
– írta a görögkatolikus egyház a honlapján.
Minden más lesz
Horváth Attila jobbikos önkormányzati politikus szerint az elmúlt években a kisvárdai iskolák és óvodák 80 százaléka került egyházi tulajdonba. De azt sem ő, sem pedig a politikustársai nem értik, hogy miért jobb gazdái az egyházak ezeknek az intézményeknek, mint az állam, vagy éppen az önkormányzat.
Kisvárdán többnyire ellenzékben szinte egyetlen pártnak, a Jobbiknak van tömegbázisa már évek óta. Mivel a jobbikos képviselők érdemleges válaszokat nem tudtak kicsikarni sem a polgármestertől, sem pedig Seszták Miklóstól, ezért Gyüre Csaba jobbikos országgyűlési képviselő a parlamentben kérdezte Rétvári Bencét, az Emmi államtitkárát arról, hogy miért adta a kormány a kórházat a görögkatolikusoknak. Valódi választ azonban a kdnp-s államtitkár sem adott.
„Ön is nagyon jól tudja, hogy az egyházak évszázadok, évezredek óta tartanak fenn kórházakat. Magyarországon is számtalan kórházalapítás az egyházakhoz kötődik. Ma is vannak egyházi fenntartású kórházak. A görögkatolikus egyháznak nem volt ilyen léptékű egészségügyi szerepvállalása, ugyanakkor a görögkatolikus hívek az országnak pont ebben a részében vannak leginkább”
– magyarázta Rétvári Bence a parlamenti patkóban, aki szintén nem adott választ arra, hogy miért adták át a kórház fenntartói jogát az egyháznak.
A görögkatolikus egyháznak Magyarországon nagyjából 300 ezer híve van, akik többnyire két egyházmegyében, a miskolciban és a nyíregyháziban élnek; a vallás székhelye pedig Debrecenben van. A kormány döntése értelmében a kisvárdai kórház lesz az ország 5. egyházi egészségügyi intézménye. Eddig ugyanis csak a Szent Ferenc Kórház, a Budai Irgalmasrendi Kórház, a Bethesda Gyermekkórház és a Mazsihisz Szeretetkórháza működött Magyarországon fekvőbeteg-ellátó intézményként.
A Szabad Európának névtelenül nyilatkozó egészségügyi-közgazdász szerint a görögkatolikusok kórházszerzése nagy presztízsű és a céljaikhoz illeszkedő dolog, amelyben most épp nem lát pénzlenyúlási machinációt.
„Ez Magyarországon egy viszonylag marginális szerepet játszó egyháznak menő dolog, mert ők abban a régióban akár még híveket is tudnak maguknak toborozni. A jelenlegi információk szerint a kórházátadásnak viszonylag csekély veszélye van arra, hogy ez pénzlenyúlási akció legyen. A Nemzeti Egészségügyi Alapkezelőtől kapott állami finanszírozásra az ÁSZ rálát, tehát nem veszíti el közpénz jellegét, ami azt jelenti, hogy ennek a pénznek az elköltésével köteles az egyház az állam felé elszámolni, mert azt arra kell költeni, amire kapja, vagyis a betegek ellátására”
– magyarázta az egészségügyi-közgazdász.
A kormány a kórház átadásával egyidejűleg azt is kikötötte, hogy az intézmény közfeladata a tulajdonosváltással sem változhat, tehát: az ellátási területre kiterjedően a járó- és fekvőbetegek diagnosztikus és terápiás szakorvosi ellátását, rehabilitációját ugyanúgy el kell látnia, mint ahogy idáig is tette.
A görögkatolikus egyház közleménye szerint fenntartóként nem csak a kórházi szolgáltatás színvonalát emelnék, hanem más szemléletet is megpróbálnak kialakítani a frissen szerzett kisvárdai kórházban.
„A kórházban folyó tevékenységet alapjában véve jobbá teszi, ha abban jelen van a másik emberhez szeretettel való fordulás, a megértés, az empátia, a másik ember iránti felelősségvállalás, gondjainak enyhítése. A betegségnek soha sem csupán testi, hanem mindig lelki oldala is van, a testi problémák mellett a lelki sebeket is gyógyítani kell. Ezt a hozzáadott értéket, melyet az egyházi fenntartású kórház nyújtani tud, a betegek és hozzátartozóik igénylik és értékelik, erre szükség van az egészségügyben, a betegellátásban”
– írja az egyházi közlemény, amely kiemeli azt is, hogy keresztény értékrend szerint, felekezeti hovatartozás nélkül egy közösséget alkotva kíván segíteni az ellátást igénylő betegeken.
Valláspolitika
Seszták Miklós, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője görögkatolikus vallású. Azt, hogy ez mennyire játszhatott szerepet abban, hogy az egyházé lett a kisvárdai kórház, egyelőre nem tudjuk, mivel a képviselő nem válaszolt még a Szabad Európa kérdéseire.
Azonban az is tény, hogy Seszták Miklós édesapja 1971-től haláláig Kisvárdán volt görögkatolikus lelkész. Ráadásul a képviselő öccse, Seszták István korábban a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola teológiai tanára, később pedig rektor-helyettese is volt; most pedig Görögkatolikus Metropólia Hivatalának hivatalvezetőjeként dolgozik.
A kórház tulajdonosváltásával kapcsolatban a Szabad Európa május 17-én kereste Leleszi Tibort, Kisvárda polgármesterét, Seszták Miklóst, a térség országgyűlési képviselőjét és a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat, azaz a görögkatolikus egyházat is. Egyelőre választ nem kaptunk.
