Klímabarát vagy ütőképes hadsereg? A NATO felvenné a harcot a klímaváltozással szemben is

Szabad Európa, Budapest

2023. június 24.

Jens Stoltenberg a NATO védelmi miniszteri találkozóján 2023. június 21-én Brüsszelben

Az észak-atlanti katonai szövetség komoly dilemmákkal szembesül azon a téren, hogy úgy próbáljon meg fellépni a globális felmelegedés ellen, hogy eközben ne szenvedjenek kárt a tagállamok védelmi képességei.

Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára az AP hírügynökségnek adott interjújában arról számolt be, hogy a világ hadseregei a legnagyobb kőolaj- és földgázfogyasztók közé tartoznak, így nagyban hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásához.

Szavai szerint az egyik legnehezebb kérdés, amellyel ma szembenéznek, hogy „egy hadsereg vagy zöld, vagy erős legyen”, márpedig a kettő kombinációjára lenne szükség: hatékony, ugyanakkor klímabarát fegyveres erőkre.

Ehhez kapcsolódóan: Az orosz sereg nem csak az emberekre mér csapást Ukrajnában

Új stratégiai koncepciójában a NATO tavaly nevezte meg első alkalommal a klímaváltozást a „jelen kor olyan meghatározó kihívásának, amely komoly kihatással lehet a szövetség biztonságára”.

Ebben a dokumentumban elismerték, hogy a harmincegy tagot számláló katonai tömb infrastruktúrája, támaszpontjai és különböző eszközei sérülékenyek a negatív hatásokkal szemben. Arra is kitértek, hogy a működés során egyre szélsőségesebb éghajlati körülményekre kell felkészülni, továbbá sűrűbben kell majd részt venni katasztrófavédelmi műveletekben is.

„A klímaváltozás válságmultiplikátorként is működik. Fokozza a versengést az olyan szűkös forrásokért, mint a víz és a termőföld, valamint emberek millióit kényszeríti hazájuk elhagyására. Ez pedig hatással van a biztonságunkra” – mondta Stoltenberg.

Majd leszögezte: a legjobb módja az egyensúly megteremtésének az olyan új technológiák kifejlesztése lenne, amelyekkel biztosíthatják, hogy a fegyveres erők is részesei legyenek az energetikai átmenetnek. Tájékoztatása szerint ennek elősegítése érdekében „innovációs alapot” hoztak létre.

Az Egyesült Királyság légiereje már elkezdett környezetbarátabb bioüzemanyagokat is használni, ahogy más tagállamok is dolgoznak a dízelfüggőségük mérséklésén.

A NATO-főtitkár azonban arra figyelmeztetett, hogy „nem lehet egy csapásra száz százalékosan átállni a fosszilis tüzelőanyagon alapuló technológiákról zéró kibocsátásúakra”.

Ez pedig szerinte felvet egy újabb problémát: „Idővel párhuzamos rendszereink fognak működni, és ez növelni fogja a költségeket és további logisztikai problémákat fog jelenteni”.

„A másik dilemma az, hogy meg kell bizonyosodni arról, hogy a rendszerek együtt működőképesek. Ha a különböző nemzetek különböző rendszereket alkalmaznak, amelyek részben fosszilis, részben pedig új technológiákon alapulnak, akkor a helyettesíthetőség és az interoperabilitás még nehezebb lesz” – hangsúlyozta.

Ehhez kapcsolódóan: „Oroszországnak nincs vétójoga” – Jens Stoltenberg Ukrajna NATO-tagságáról

A klímaváltozás elleni küzdelmet számos tekintetben nehezítette, hogy számos európai állam súlyosan függővé vált az orosz kőolajtól és földgáztól az ukrajnai háború előtt.

Stoltenberg ennek kapcsán óva intett az újabb függőségi viszonyok kialakulásától, különösen a Kínához hasonló autoriter országok esetén, például a napelemek, szélerőművek és akkumulátorok gyártásához is szükséges ritkaföldfémek terén.

Mindemellett a legfontosabb előfeltétele a globális felmelegedés elleni hatékony küzdelemnek a béke és a stabilitás, amely lehetővé tenné a jobb nemzetközi együttműködést a cél érdekében – szögezte le.

„Ha a szövetségeseknek vagy Ukrajnának választania kellene a klímabarát vagy az ütőképes hadsereg között, akkor mindenki az erős és hatékony hadsereget választaná, minthogy ez a biztonságunkról szól. A kihívás ezen két cél összeegyeztetése hosszú távon” – tette hozzá.