Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Klímacsúcs: 1,5 °C a bűvös szám, amelyet el kell érni, még ha fájdalmas lesz is


Carolina Schmidt, a COP25 elnöke átadja az ENSZ éghajlatváltozási konferenciájának elnökségét Alok Sharmának, a COP26 elnökének a skóciai Glasgow-ban 2021. október 31-én
Carolina Schmidt, a COP25 elnöke átadja az ENSZ éghajlatváltozási konferenciájának elnökségét Alok Sharmának, a COP26 elnökének a skóciai Glasgow-ban 2021. október 31-én

A hétfő a nagy szavak napja volt a glasgow-i COP26 klímacsúcson, ahol a világ vezetői ismételgették, amit az aktivisták már régóta mondanak: a huszonnegyedik órában járunk, kemény döntéseket kell hozni, hogy kordában tartsuk a globális felmelegedést, különben visszafordíthatatlan folyamatok indulnak meg.

A házigazda, Boris Johnson brit miniszterelnök például így fogalmazott: „Egy percre vagyunk az éjféltől, és most kell lépnünk (…) ha ma nem vesszük komolyan a klímaváltozást, túl késő lesz holnap lépni a gyerekeink számára”.

A kéthetes konferencia tétje a nagyhatalmi vezetők beszédei után az, hogy sikerül-e kompromisszumokat kötni és vállalásokat kicsikarni, hogy az emberiség az évszázad végéig 1,5 Celsius-fokra limitálja a globális hőmérséklet emelkedését az ipari forradalom előtti szinthez képest.

A gyakran emlegetett szám meghaladja a korábbi, a párizsi klímaegyezményben megjelölt 2 Celsius-fokos határértéket, és jóval nagyobb áldozatokat követel a Föld lakosságától. Kutatók szerint 2030-ra meg kell felezni a globális kibocsájtást, 2050-re el kell érni a karbonsemlegességet, ha el akarjuk kerülni a klímaváltozás legrosszabb hatásait.

A klímatudósok által készített modellek szerint a jelenlegi vállalások alapján 2100-ra 2,7 fokos lesz az emelkedés, miközben már most 1,1 Celsius-fokkal melegebb van, mint az ipari forradalmat megelőző időkben.

Ha csak a jelenlegi vállalások valósulnak meg, és nem a másfél fokos limit – mondják –, akkor visszafordíthatatlan jelenségek indulnak be, például nyáron elolvad az északi-sarkvidéki jég, és Grönland jégtakarója is folyamatosan olvadni fog, megemelve a tengerszintet.

Mint az egyik vezető klímaszakértő, Johan Rockström megjegyezte: a 1,5 fok „nem politikai mutató, a Föld számára ez határérték”.

„Úgy csinálnak, mintha érdekelné őket a jövőnk”

A csúcs kezdetét megelőző G20-as találkozón Rómában a világ vezető gazdaságai nem tudták megígérni, hogy 2050-re nettó nullára redukálják a szén-dioxid-emissziót (ez az EU meghirdetett célja, fontos lépcső a globális felmelegedés megfékezésében).

Ehelyett elismerték, hogy „lényeges (…) valamikor az évszázad közepére” megvalósítani a célt. Viszont nem fogadtak el menetrendet a széntüzelésű erőművek leállítására, és felvizezték a metán – a szén-dioxidnál sokkal nagyobb hatást kifejtő, bár a légkörben kevesebb ideig megmaradó – üvegházhatású gáz emissziójának visszafogásáról szóló ígéreteket.

Greta Thunberg svéd klímaaktivista – aki nem hivatalos résztvevője a COP26-nak – lesújtó kritikával illette a demokratikusan és kevésbé demokratikusan választott vezetőket:

„Ez a konferencia sem vezet sehová, úgy csinálnak, mintha érdekelné őket a jövőnk, de hazudnak” – közölte. Támogatóival együtt még ennél is világosabban értésre adta, mit érez, amikor egy glasgow-i parkban egy kissé trágárul átköltött skót dalt énekelt a tömeggel arról, mit ér a világ vezetőinek klímapolitikája.

Joe Biden amerikai elnök is kapott az aktivistáktól, annak ellenére hogy sokan örömmel fogadták, hogy a klímaváltozást kezdetben elutasító, majd az Egyesült Államokat a párizsi klímaalkuból kiléptető Donald Trump után immár ismét a nemzetközi együttműködést fontosnak tartó vezetője van Amerikának.

Thunberg és az egyik brit lap például emlékeztet: Biden fél év alatt adott ki annyi olaj- és gázfeltárási engedélyt, mint elődje egy év alatt. Tehát „nem száll szembe a válsággal” – mondta a svéd aktivista egy interjúban.

Biden programja: nemzetközi fellépés a metán megfékezésére

Pedig Biden fellépésében arra utalt: Amerika felismeri felelősségét, visszatért a tárgyalóasztalhoz, és példát fog mutatni. Keddre pedig beharangozta, hogy akciótervet mutat be, hogy az évtized végére harminc százalékkal csökkentsék világszerte a metán kibocsájtását a 2020-as szinthez képest.

Az aktivisták szerint „tompán szólt” Joe Biden klímabeszéde. Viszont az elnök meghirdette metáncsökkentő programját, amelyhez több tucat ország csatlakozott. Joe Biden mellett (jobbra) John Kerry amerikai klíma-különmegbízott. Glasgow, 2021. november 1.
Az aktivisták szerint „tompán szólt” Joe Biden klímabeszéde. Viszont az elnök meghirdette metáncsökkentő programját, amelyhez több tucat ország csatlakozott. Joe Biden mellett (jobbra) John Kerry amerikai klíma-különmegbízott. Glasgow, 2021. november 1.

Bár a vezető kibocsájtók közül Kína, India és Oroszország nem csatlakozott a Globális Metánígérethez – figyelemre méltó, hogy a Trump-szövetségesnek számító Bolsonaro brazil elnök feliratkozott több mint nyolcvan további országgal együtt. A szövetség így a világ gazdaságainak kétharmadát sorakoztatja fel. Tudósítók szerint ez lehet a glasgow-i COP26 egyik konkrét hozadéka.

Kínának ne diktáljanak, de azért Peking is karbonsemleges akar lenni

A légkörbe szén-dioxidot pumpáló fosszilis energiahordozók égetése olyan probléma, amelyben nehezen tudnak egyezségre jutni az egymásra mutogató nagy kibocsájtók. A csúcsra olyan helyzetben kerül sor, amikor a megugrott fűtőanyagárak miatt drágábbá vált az elektromos áram termelése, és sok ország a szénerőművek felpörgetésével akarja leszorítani a költségeket.

Nincs ott Glasgow-ban például Hszi Csin-ping kínai elnök – akinek országa a legnagyobb nettó kibocsájtó –, aki csak egy írott nyilatkozattal járult hozzá a csúcs munkájához. Peking nem hajlandó követni a nyugati menetrendet, bár célként tűzte ki, hogy az EU után tíz évvel, 2060-ra eléri a karbonsemlegességet.

Kína a világ legnagyobb nettó kibocsájtója, de Peking azt szeretné, hogy a 2050-ig szóló megújulóenergia-stratégiája szerint a zöldenergia-források az energiafogyasztás egyharmadát tegyék majd ki. Peking 2060-ra célozta meg a karbonsemlegességet – tíz évvel lemaradva az EU és az USA mögött
Kína a világ legnagyobb nettó kibocsájtója, de Peking azt szeretné, hogy a 2050-ig szóló megújulóenergia-stratégiája szerint a zöldenergia-források az energiafogyasztás egyharmadát tegyék majd ki. Peking 2060-ra célozta meg a karbonsemlegességet – tíz évvel lemaradva az EU és az USA mögött

Ezt a Kommunista Párt angol nyelvű szócsövének tartott Global Times című lap útján értésre is adta. Az újság a nyugati világot tette felelőssé az üvegházhatású gázok nagy részéért, megemlítve: úgy bírálják Kínát, hogy nála gyártatják le fogyasztási cikkeik nagy részét, ezzel „kihelyezték a kibocsájtást”.

Kínában alacsonyabb az egy főre jutó emisszió, mint Amerikában, ezért ne reménykedjenek abban, hogy az ország elfogadja a nyugatiak által diktált kvótákat – írták a szerzők. Közben odaszúrtak Thunbergnek is, akit „arra használnak, hogy bírálják Kínát és eltereljék a Nyugat felelősségéről a figyelmet”.

Ígéret: India és Oroszország lassan lép

Vlagyimir Putyin orosz elnök – akinek klímaretorikája jelentős változáson ment át az utóbbi években – szintén úgy döntött, hogy még élő videohívásban sem jelentkezik be. Oroszország Kínához hasonlóan karbonsemlegességről beszél, de csak 2060-ra tudja elképzelni.

„Oroszország hatalmas erőfeszítéseket tesz és fog tenni az ember által okozott klímaterhek csökkentése érdekében, de ez egy olyan folyamat, amely minden állam részéről adekvát lépéseket tesz szükségessé” – mondta Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov.

A világ harmadik legnagyobb kibocsájtója, az egymilliárdos lakosságú India pedig csak 2070-re ígéri ezt – derült ki Narendra Modi miniszterelnök szavaiból.

Ez egyfelől azért érdekes, mert India még a múlt héten is ellenállt, hogy karbonsemlegességi célt tűzzön ki.

Most ez megtörtént, viszont csak húsz évvel később akarja megvalósítani, mint az EU és az Egyesült Államok. Modi azt is megígérte, hogy 2030-ra 45 százalékkal visszafogják az indiai gazdaság karbonintenzitását, azaz hogy egységnyi energiából mennyi terméket állítanak elő. Illetékesek azonban feltették a kérdést: miért nem tudja India a nagy rivális Kínával egy időben elérni a nettó zéró kibocsájtást?

Azért, mert ehhez a gazdag országok – „az eredeti szennyezők” – nagyobb anyagi támogatására van szüksége a fejlődő világnak – riposztolt Modi.

„Az eszement és pusztító fogyasztás helyett átgondolt felhasználásra van szükség” az étrendtől a csomagolásig, „több milliárd ember egyéni választása egy lépéssel előrébb viheti a klímaváltozás elleni harcot” – fogalmazott.

Indiaiak reggeli kocogáson egy szmogos napon Új-Delhiben 2015 novemberében
Indiaiak reggeli kocogáson egy szmogos napon Új-Delhiben 2015 novemberében

Késik a nyugati klímatámogatás

A fejlett ipari országok a múlt héten elismerték, hogy három év késésben vannak a 2009-es ígéret megvalósításában, hogy évente százmilliárd dollár finanszírozással segítik a feltörekvő államokat a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.

„Afrika csak a globális emisszió három százalékát adja, de az afrikaiak szenvednek a legjobban a klímakrízistől” – mondta egy olasz lapnak a helyzetről Evelyn Acham ugandai aktivista.

„Nem ők a felelősek a helyzetért, de ők fizetik meg az Afrikát évszázadokon át kizsákmányoló gyarmatosítás árát (…) a felelősséget igazságosan kell elosztani” – sürgette.

Vele szemben több kisebb és a tengerszint-emelkedés által fenyegetett csendes-óceáni ország képviselője el sem tudott menni Glasgow-ba a Covid–19-szabályok és a logisztikai gondok miatt.

Pedig fontos lenne, hogy ott legyenek, mert „az ő hangjuk átadja, mennyire sürgős a fellépés” – jegyezte meg Christiana Figueres, az ENSZ klímaügyi főtitkára.

Kevin Conrad, Pápua Új-Guinea-i főtárgyaló szerint nagyon fontos lenne, hogy a nagy kibocsájtók, „az Egyesült Államok és Kína valódi vezetőkként viselkedjenek. Ha mindketten demonstrálni tudják ezt, van remény a világ többi része számára.”

Az eseménytől orvosai tanácsra távol maradó II. Erzsébet angol királynő is azt üzente a résztvevőknek: „Itt az ideje, hogy felülemelkedjenek a napi politikán, és államférfiként”, pontosabban államvezetőkként viselkedjenek.

XS
SM
MD
LG