Németországban négyszázmillió eurót is elkölthetnek majd, hogy lecseréljék a vasúton kiépített Huawei mobilkommunikációs hálózatot; a Budapest–Belgrád vasútvonal szerb szakaszán ilyet telepítettek, és a Szabad Európa információi szerint a magyar szakaszra is ezt tervezi a kivitelező.
Határozatban figyelmeztetett az Európai Parlament Külügyi Bizottsága november 28-án a kínai cégek egyre erősödő szerepére a létfontosságú európai infrastruktúrákban. A testület a kiadott kommüniké szerint arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban Kína egyre komolyabb hozzáféréshez jut ezen a piacon, ami abból a szempontból különösen aggasztó, hogy „a kínai cégek jellemzően egyszerre követnek polgári és katonai stratégiát beruházásaikban (military-civil fusion strategy vagy MCF), ami egyértelműen a Kínai Kommunista Párt és a Néphadsereg közös törekvése a külföldi befolyásszerzésre”.
A határozat elfogadói szerint az Európai Uniónak és a tagállamoknak gyorsan és közösen kell szigorúbb jogi feltételrendszert kialakítaniuk a kritikus infrastruktúrák védelmére. Klemen Grošelj jelentéstevő, a Renew Europe szlovén európai parlamenti képviselője azt nyilatkozta, hogy az európai „stratégiai autonómia megerősítése nem képzelhető el a külső függés csökkentése nélkül a kulcsfontosságú nyersanyagok és technológiák tekintetében”.
Ehhez kapcsolódóan: Huawei, offshore, Pandora: hogyan ténykedik a kínai nagyvállalat Szerbiában?
Megőrizni a szuverenitást
A határozat újabb jele annak, hogy az Európai Unióban egyre inkább biztonsági fenyegetést látnak több kínai mobilkommunikációs cég terjeszkedésében. Ennek szintén világos jele, hogy augusztusban Németországban kezdődött vita arról, hogy cseréljék le a német államvasutak (DB) vonalain 2015 óta használt Huawei mobilkommunikációs hálózatot.
A korszerű vasútvonalakon már mindenhol saját mobilhálózatot telepítenek, ami biztonságosabbá teszi a kommunikációt, mint ha a vonatvezetők, kocsikísérők és az állomások személyzete az adott országban egyébként is működő lakossági hálózatot használnák. Ennek magasabb szintű változata az úgynevezett GSM-R rendszer telepítése, amiben a mobilkommunikációt és a vasúti biztosítóberendezéseket már integrált módon működtetik. Jelenleg is egy ilyen rendszer telepítése folyik Magyarországon Mészáros Lőrinc cége, az R-KORD kivitelezésében, számos szempontból vitatható körülmények között. Ezzel cikksorozatban foglalkozott a Szabad Európa.
Inkább menjenek, mint jöjjenek
A német példára visszatérve: a RailFreight.com vasúti szakportál szerint a döntéshozók akkor kezdtek komolyabban foglalkozni a Huawei német szerepvállalásával, amikor a DB még 2022 decemberében bejelentette, hogy 64 millió euró értékben köt szerződést a kínai céggel a vasúti mobilkommunikáció fejlesztésére. A RailFreight szerint egy vizsgálat során kiderült, hogy a német kiberbiztonsági szabályozás egyszerűen nem terjed ki a vasúti infrastruktúrára.
A DB szerint ezért a szövetségi kormány hozzájárulására sem volt szükségük a szerződés megkötéséhez. A lap a Der Spiegelre hivatkozva azt írta: a német politika vezetői ezután kezdtek el komolyabban foglalkozni a Huawei németországi terjeszkedésével, aminek könnyen az lehet az eredménye, hogy arra kötelezik a DB-t: teljesen cserélje le a Huawei hálózatát a vonalain, még ha ennek költsége elérheti a négyszázmillió eurót is.
Ehhez kapcsolódóan: csúszásban lévő vasúti beruházások, 110 milliárd forintnál több közpénz Mészáros Lőrinc cégeinek – előlegként
Már bevált?
Mindezek fényében különösen érdekes, hogy a Szabad Európa több egymástól független forrásból megerősített információi szerint a Budapest–Belgrád vasútvonalra is ilyet telepít a kínai kivitelező. Pontosabban az átadott, Belgrádtól a magyar határig terjedő szakaszon már a Huawei hálózatán működik a vasúti kommunikáció, és jelen állás szerint ugyanezt építik ki majd a határtól Budapestig. A beruházó szempontjából persze teljesen logikus lépés, hogy egy adott vonalszakasz teljes hosszán ugyanaz a mobilhálózat működjön (bár technikailag megoldható, hogy kettéválasszák), uniós megfelelőségi és biztonsági szempontból azonban már komoly kérdéseket vet fel a döntés.
A Huawei – hangsúlyozva, hogy a cég által telepített mobilhálózatról van szó, és nem a telefonkészülékekről – hatalmas erőfeszítéseket tesz azért, hogy világszinten is jelentős szereplője legyen a vasúti mobilkommunikációnak. Erről egy másik vasúti szakportál, a globalrailwayreview.com közölt interjút még 2002 júliusában Zsang Csiacsnunggal, a Huawei Vezeték Nélküli Megoldások részlegének marketingigazgató-helyettesével.
Ebben Zsang Csiacsnung elmondja, hogy eddig a kínai GSM-R rendszeren, valamint a kínai metrón kívül a már említett Németországban, Dél-Afrikában és Thaiföldön vannak jelen a legújabb 4G- és 5G-hálózatra alapuló technológiájukkal, de nagy reményeket fűznek a globális terjeszkedéshez, már csak azért is, mert – az igazgatóhelyettes szerint – az új technológiával például kevesebb átjátszóállomásra van szükség nagyobb teljesítmény mellett, ami költségmegtakarítást eredményez.
Ehhez kapcsolódóan: Románia is kitiltja az 5G-hálózatából a Huawei eszközeit
Uniós folyamatok
A Huawei kiemelt vendége volt tavaly a világ vezető közlekedési és szállítmányozási szakkiállításának, a Berlinben kétévente megrendezett InnoTransnak is. Azt senki nem vitatja, hogy a cég csúcstechnológiát kínál, de tény, hogy egyre komolyabb aggodalmak merülnek fel a kínai technológia biztonságpolitikai vonatkozásaival kapcsolatban. Ezt támasztja alá a Szabad Európának az Európai Bizottság sajtószolgálata által küldött válasz is. Megkeresésünkre emlékeztettek, hogy a bizottság még 2020-ba fogadta el az 5G-biztonsággal kapcsolatos uniós eszköztárat (erről magyar nyelvű ismertető is elérhető itt).
Ebben már van szó arról, hogy a tagállamoknak biztonsági szempontból érdemes megvizsgálniuk a mobilszolgáltatókat, és adott esetben korlátozásokat bevezetni, ha valamit kockázatosnak találnak. A bizottság az elmúlt években figyelemmel kísérte az eszköztár alkalmazását az egyes tagállamokban és az uniós intézményekben is, és idén júniusban jelentést készített róla. Ebben – mint a sajtószolgálat írta – már külön nevesítik a Huaweit és a szintén kínai gyártású ZTE-t, mint amelyek „lényegesen nagyobb kockázatot jelentenek” az 5G-hálózatok szempontjából, mint más szolgáltatók.
A kivitelező felelőssége
Az uniós jogban jelenleg az NIS1, illetve az NIS2 nevű irányelv vonatkozik a vasúti közlekedés kiberbiztonságára. Ezek előírják, hogy a tagállamok kibervédelmi stratégiájának tartalmaznia kell a vasúti beruházások beszállítóinak vizsgálatát és a kockázatok kiszűrését is. Fontos megjegyezni, hogy ez nem azt jelenti, hogy a Huawei mobilhálózata jelenleg be van tiltva az Európai Unióban. Már említett szakmai forrásaink ugyanakkor annyit tettek hozzá, hogy a tendencia egyértelműen efelé mutat.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium sajtóosztálya megkeresésünkre azt írta: a beruházó felelőssége, hogy a vasútvonal megfelelő módon készüljön el. Egyébként pedig a vasútvonalon „a kölcsönös átjárhatóság érdekében ETCS 2 (European Train Control System) szintű, egységes európai vonatbefolyásoló rendszer és elektronikus biztosítóberendezés lesz kiépítve, az alkalmazott gépeknek, berendezéseknek és anyagoknak az Európai Unió műszaki előírásainak meg kell felelniük, és erről tanúsítvánnyal kell rendelkezniük” – fogalmaztak.
A Telex is több cikkben foglalkozott a Belgrád–Budapest vasútvonal magyarországi szakaszával. Legutóbb azt írták: a határtól Budapestig tartó szakaszon a China Railway Signal & Communication építheti meg a biztosítóberendezéseket. A cég ugyan a világ több országába telepített már ilyeneket, az EU-ban viszont még egyet sem. Emiatt a Telex szerint „kérdés, mikorra fogják tudni az EU-s szabványoknak megfelelően befejezni a magyarországi munkát”.
A Telex korábban arról is írt, hogy az uniós megfelelőségi problémákat látva Orbán Viktor korábban személyesen lobbizott Pekingben a kommunista párt vezetésénél, hogy a kínai fél mutasson nagyobb rugalmasságot az egyes beszállítókat illetően, de nem járt sikerrel. Érdekes, hogy a Telex megkeresésére az ÉKM sajtóosztálya szó szerint azt a választ küldte el, amelyet nem sokkal korábban a Szabad Európának is.
