Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Kolosszális kudarc” – Bírálatok kereszttüzében az amerikai Afganisztán-politika


Helyiek egy csoportja megpróbál feljutni egy gépre Kabul repülőterén 2021. augusztus 15-én
Helyiek egy csoportja megpróbál feljutni egy gépre Kabul repülőterén 2021. augusztus 15-én

A tálib lázadók villámgyors előrenyomulását és hatalomátvételét követően sokan éles bírálatokat fogalmaztak meg az Egyesült Államok szerintük elhibázott Afganisztán-politikájával kapcsolatban.

A dél-ázsiai országban az amerikai katonai beavatkozás kezdete óta eltelt csaknem húsz év alatt a demokráciaépítésre és a biztonsági helyzet stabilizálására fordított több száz milliárd dollár ellenére sem sikerült olyan kormányt felállítani, amely képes lett volna ellenállni az iszlamista felkelők offenzívájának.

Joe Biden amerikai elnök még nem nyilatkozott Kabul vasárnapi elfoglalása, Asraf Gáni elnök külföldre menekülése óta, több magas rangú tisztségviselő ugyanakkor elismerte, hogy készületlenül érte őket az afgán hadsereg ennyire gyors, még a nemzetközi erők szeptemberi távozása előtt bekövetkező összeomlása.

Bident, aki korábban többször is valószínűtlennek nevezte a tálib hatalomátvételt, az utóbbi napokban egyre élesebb bírálatok érik, különösen a törvényhozás republikánus tagjai részéről, akik szerint a történtek alaposan megtépázták az Egyesült Államok nemzetközi megítélését.

„Kolosszális kudarc és megaláztatás” – hangsúlyozta augusztus 16-án Peter Galbraith, az ENSZ volt afganisztáni különmegbízottjának helyettese. Hozzátette, a magas, minden szinten jelen lévő korrupció miatt a nemzetközi pénzügyi támogatások egy jelentős hányada végül a tálibokhoz került, miközben a helyi hadurak, kormánytisztviselők és rendőrök együttműködtek velük.

William Maley, az Ausztrál Nemzeti Egyetem professzora elmondta, hogy számos elhibázott lépés vezetett a nyugati támogatású kormány összeomlásához, de „a tragédia középpontjában végső soron a megdöbbentő amerikai döntéshozatal áll (…) Nehéz elképzelni, hogy Biden anélkül kerülne ki ebből a katasztrófából, hogy megszenvedné a hitelessége, de a nagyobb veszteség az Egyesült Államok hitelességét érte, amelyre egyre inkább egy halványuló hatalomként tekintenek a nemzetközi porondon” – fogalmazott.

„A kaotikus afganisztáni kivonulásra a történészek az Egyesült Államok globális hanyatlásának jelzéseként fognak tekinteni, ami messze meghaladja az 1975-ös saigoni távozás jelentőségét” – húzta alá.

Veszélyben az elmúlt húsz év eredményei

Számos elemző súlyos aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy veszélybe kerülnek az elmúlt húsz év eredményei Afganisztánban például a nők vagy a kisebbségek jogainak terén. Az országot 1996 és 2001 között irányító tálibok uralma alatt a nők nem dolgozhattak, a lányok nem járhattak iskolába, otthonukat pedig csak férfi kísérővel, a teljes testüket és arcukat takaró burkában hagyhatták el.

Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó hétfőn kijelentette, hogy miközben a vártnál gyorsabban süllyedt káoszba Afganisztán, Biden kész felsorakoztatni a nemzetközi közösséget az emberi jogok érvényesülésének biztosítása érdekében, ugyanis ennek szenvedélyes védelmezője. „Ez azonban még nem elegendő ok arra, hogy az Egyesült Államok immár egy harmadik évtizedet is háborúban töltsön egy másik ország belső konfliktusában” – vélekedett.

H. R. McMaster, Donald Trump előző elnök 2018-ban menesztett nemzetbiztonsági tanácsadója is élesen bírálta a kormányt, amiért nem számolt azzal, hogy a tálibok gyorsan át fogják venni az ellenőrzést Afganisztán felett. „Tétlenül álltunk, homokba dugtuk a fejünket. Ezt teljes mértékben előre lehetett látni” – emelte ki.

A posztján őt váltó, majd Trump által szintén kirúgott John Bolton arról számolt be, hogy a történtek „balekként” tüntetik fel az Egyesült Államokat Oroszországban, Iránban, Kínában és Észak-Koreában.

Angela Merkel német kancellár eközben kijelentette, hogy a NATO döntését a kivonulásról „végső soron az amerikaiak hozták meg”, abban pedig „belpolitikai okok” is közrejátszottak. Lehetséges utódja, a kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) kancellárjelöltje, Armin Laschet hangsúlyozta, hogy a nyugati erők távozása Afganisztánból az észak-atlanti katonai szervezet történetének „legnagyobb bukása”.

Ben Wallace brit védelmi miniszter a „nemzetközi közösség kudarcáról” beszélt, ugyanakkor rámutatott, hogy a katonai beavatkozás nem volt teljesen hiábavaló, hiszen egyebek mellett megdöntötték a tálibok uralmát legalább egy időre, illetve végeztek az al-Káida terrorhálózatot vezető Oszáma bin Ládennel, de – mint leszögezte – a Nyugat túl rövidlátó volt.

"Holnap meg is ölhetnek, akkor sem félek tőlük" - a tálibok elfoglalták Kabult
please wait

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:04:21 0:00
Készült az AP, az AFP, a BBC és a Reuters tudósításának felhasználásával
XS
SM
MD
LG