Cikkünk megjelenése után az alábbi közlemény megjelentetését kérte Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért frakcióvezetője:
Helyreigazítás a Szabó Tímeával kapcsolatos valótlan tényállítás miatt
A szabadeuropa.hu oldalon „Komoly belső vita után lépett vissza Karácsony Gergely a miniszterelnökségtől" címmel 2021. október 28. napján megjelent cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy Szabó Tímea egy tárgyaláson felszólította Karácsony Gergelyt az elrontott kampány miatti felelősségvállalásra és arra, hogy lépjen vissza a miniszterelnök-jelöltségtől.
Karácsony Gergely visszalépéséről az előválasztás után az a narratíva terjedt el, hogy a főpolgármester hosszas gondolkodás után maga jött rá, hogy tulajdonképpen nem is akar miniszterelnök lenni, és amúgy is kevesebb esélye van a végső győzelemre, mint Márki-Zay Péternek. Valójában azonban a Párbeszédben komoly feszültséget okozott, hogy alapvetően elhibázottnak tartották Karácsony kampányát, amelyre a pártnak semmi ráhatása nem volt.
„Sok reménnyel vágtunk neki az előválasztásnak. A Párbeszéd hosszú évek óta érvel mellette, több elbukott választás kellett ahhoz, hogy a többi párt is belássa az előválasztás és az összefogás szükségességét. Már a 2019-es főpolgármesteri előválasztás is nagy siker volt: az előválasztás felhajtóereje is kellett ahhoz, hogy Karácsony Gergely legyőzze Tarlós Istvánt. Az előválasztással a hátunk mögött pedig több esély van a 2022-es választáson is” – mondta a Szabad Európának Béres András, a Párbeszéd elnökségi tagja.
Ez is mutatja, milyen nagy elvárásokkal vágott neki a Párbeszéd a folyamatnak. Nemcsak az előválasztás intézményét érezték sajátjuknak, de úgy érezték, övék a legesélyesebb jelölt, aki a második fordulóban legyőzi a DK-s Dobrev Klárát, és 2022-ben Orbán Viktort is. Karácsony mellett szóltak a közvélemény-kutatási adatok, beállt mögé két további párt (MSZP, LMP), de az ő támogatására tett ígéretet két másik miniszterelnök-jelölt is.
Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Párbeszéd frakcióját fogja erősíteni 2022-től. Úgy tudjuk, Fekete-Győr András az utolsó pillanatig lebegtette, hogy elindul-e egyáltalán az előválasztáson, de aztán a Momentum érdekeit szem előtt tartva végvitte kampányát. A főpolgármester ezek mellett még olyan, később csalódó jobbikosok szavazataira is számított a második fordulóban, akik Gyurcsány Ferenc DK-jával szemben őt választották volna. Az pedig, hogy a Fidesz-közeli sajtó első számú célpontja is Karácsony lett, csak tovább erősítette a Párbeszéd meggyőződését.
A Párbeszédnek alig volt rálátása Karácsony kampányára
Karácsony kampánycsapata ennek megfelelően építette fel a kampányt, szemmel láthatóan készpénznek vették az előválasztási győzelmet, és egyből 2022-nek mentek neki. Erre utal, hogy Karácsony a megbékélést hirdetve végig a bizonytalanokhoz beszélt (akik a várakozás szerint eldöntik majd a 2022-es választásokat), nem pedig az Orbán-kormányt mindenáron elzavarni kívánó elkötelezett ellenzéki szavazókhoz (akik az előválasztást döntötték el). De ennek jele volt az is, hogy nyáron a főpolgármester már szinte leendő miniszterelnökként találkozott Berlinben baloldali pártvezetőkkel, és hirdette meg a pártokon és politikai törésvonalakon átívelő 99 Mozgalmat.
„A Párbeszédnek nem volt információja Gergő kampányáról. Szerettünk volna jobban belefolyni, de erre nem volt lehetőség.”
Ahogy azonban közeledett az előválasztás, úgy nőtt a feszültség a pártvezetés és Karácsony között. A fő konfliktusforrás az volt, hogy míg a 2019-es főpolgármesteri kampányba aktívan bevonták a párt elnökségét és a tagságot, most ennek épp az ellenkezője történt. A főpolgármesteri kampányt is vezető Gál J. Zoltán (aki Karácsony tanácsadója a városházán, de az utolsó két szocialista miniszterelnök mellett is fontos kommunikációs posztokat töltött be) ezúttal kívülről toborozta a stábtagokat. „A Párbeszédnek alig volt információja Gergő kampányáról. Szerettünk volna jobban belefolyni, de erre nem volt lehetőség” – mondta a párt egyik elnökségi tagja a Szabad Európának. Karácsony egy másik közeli munkatársa pedig úgy fogalmazott, hogy mindez „óriási frusztrációt okozott” a párton belül. „Két hétre előre nem tudták megmondani, mi fog történni. Előfordult, hogy telefonáltak, hogy akkor holnapután megyünk kampányolni egy adott településre”, fogalmazott forrásunk. Szerinte eleve a szükségesnél alacsonyabb intenzitással vitték a kampányt: „Amíg Gergő nyaralt, addig Dobrev járta az országot, és kampányolt.”
Arról többen is beszéltek, hogy a szocialista Tóth Csaba melletti látványos kiállás is okozott feszültségeket a párton belül. Tordai Bence országgyűlési képviselő, a párt elnökségi tagja azt mondta, a párt kifejezetten kérte Karácsonyt, hogy ne támogassa látványosan Tóth Csabát, és ha egy mód van rá, ne látogassa meg a zuglói jelöltet (hiszen Tóth nevét egy sor gyanús ügylettel hozták már összefüggésbe, és zuglói polgármesterként Karácsonynak is volt vele komoly konfliktusa – K. A. Á.). „De arról valóban volt elnökségi döntés, hogy az MSZP-vel kölcsönösen támogatjuk egymás jelöltjeit. Szerettük volna, ha végül elsikkad Tóth támogatása, de nem így történt, igaz, a szocialisták felől is érkezett nyomás, hogy Tóth Csabát nem lehet leszedni. Későn jött a felismerés, hogy milyen károkat okozott a Tóth melletti kiállás”, tette hozzá Tordai.
Pár napig tartott ki a lelkesedés
Az előválasztás első fordulójának eredményét sikerként könyvelték el a Párbeszédben. Kilenc (Márki-Zay Péter nélkül) egyéni jelöltjük közül hat megnyerte körzetét (igaz, Szabó Tímeának nem volt vetélytársa, Mellár Tamás és Jámbor András pedig nem tagjai a pártnak), és ezek közül öt nyerhető, de akár mind a hatot behúzhatják tavasszal is. A miniszterelnök-jelölti versenyben ugyan Karácsony nyolc százalékkal lemaradt Dobrevtől de mintegy hét százalékkal (mintegy 43 ezer szavazattal) előzte meg a harmadik helyezett Márki-Zayt. Az eredményhirdetést követő napokban nemcsak Karácsony gondolta úgy, hogy ez nyerhető, de a pártban is úgy érezték, megvan a lendület a végső győzelemhez. Márki-Zayval szemben Karácsony mellett szólt a főpolgármester országos ismertsége, a mögötte álló (párt)szervezeti háttér, a rendelkezésre álló nagyobb anyagi források és a több politikai, valamint kampánytapasztalat. Dobrevvel szemben pedig Gyurcsány Ferenc elutasítottságára és a már beígért támogatásokra (Márki-Zay, illetve Fekete-Győr részéről) is számítottak. A Momentum támogatásában bízva léptette vissza (konkrét ellentételezés nélkül) egyik debreceni jelöltjét, Fábián Istvánt a Párbeszéd, és információink szerint kifejezetten a Momentummal történt megállapodás részeként hátrált ki Tóth Csaba mögül Karácsony az egyik miniszterelnök-jelölti tévévitában.
Ehhez képest Karácsony nem esélyesként folytatta a kampányolást. A szerdai eredményhirdetés után napokra eltűnt, és míg Márki-Zay nyilvános nagygyűlést szervezett, addig a Párbeszéd egy szűkös hajón tartott kampánygyűlést meghívott vendégekkel – sorolta kritikáit egyik, pártvezetéshez közeli forrásunk. Szerinte hiba volt lemenni másnap Márki-Zayhoz Vásárhelyre, „járni kellett volna az országot, és megmondani Péternek, hogy ő lett a harmadik, és ha tárgyalni akar, akkor menjen oda, ahol Karácsony van”.
Nem a magányos, tépelődő Karácsony döntött a visszalépésről
Ahogy teltek a napok, úgy lett egyre világosabb a Párbeszéd vezetésében is, hogy valójában Márki-Zay van lendületben, és ezt egymás után több közvélemény-kutatás is alátámasztotta. A kedvezőtlen tendenciák ellenére Karácsony még csütörtök reggel is kitartott amellett, hogy nem lép vissza. A párt elnökségében viszont Márki-Zay előretöréséért egyértelműen a párttól teljesen függetlenül működő csapat által vitt kampányt okolták, és ez komoly viták tárgya lett az elnökségben.
Informátorunk szerint egy tárgyaláson Szabó Tímea társelnöknek kellett a sarkára állnia, és megmondania Karácsonynak, hogy vállalja a felelősséget az elrontott kampányért, és lépjen vissza. Karácsony ekkor dönthette el, hogy így tesz. Ráadásul ekkor valószínűleg már arról is tudott, hogy a Momentum hamarosan bejelenti, Márki-Zayt támogatják a második fordulóban. Karácsony értesítette a hódmezővásárhelyi polgármestert döntéséről, aztán egyeztetett közeli tanácsadóival, majd tájékoztatta az őt támogató pártok elnökségét is. Ekkor már elkezdett szivárogni a visszalépésről szóló információ, Karácsony ezért gyorsan közölte döntését a párt tagságával is, de így is volt olyan párbeszédes, aki a hvg.hu csütörtök este hétkor megjelent cikkéből értesült a visszalépésről.
Mindenki csalódott
A hivatalosan péntek reggel bejelentett visszalépés minden beszélgetőtársunkat meglepte, csalódásként értékelték a döntést. Kocsis-Cake Olivio országgyűlési képviselő azt emelte ki, hogy a párt teljes tagsága elkötelezett volt Karácsony mellett. „Egyrészt kompromisszumkereső, megbékélést hirdető személyisége miatt, másrészt a zöld- és baloldali politika miatt, amit képvisel. Márki-Zay nem ilyen, ő másképp kommunikál, inkább beleáll az ügyekbe, és alapvetően nem zöld és nem baloldali”, mondta a pártigazgató. Béres András, aki a párt delegáltja az Országos Előválasztási Bizottságban, arra emlékeztetett, hogy sokan azért csalódtak, mert érzelmileg elköteleződtek Karácsony mellett. Ráadásul többen vállaltak konfliktusokat is Karácsonyért, Szentendrén például a Párbeszéd egyik aktivistáját megrángatta, egy másikat pedig leköpte egy magát Fidesz-tagnak nevező férfi.
„Aki racionálisabb, az hamarabb belátta a döntés szükségszerűségét, de mindenkinek nehéz volt”, fogalmazott Tordai, hozzátéve, hogy egy-két százaléknyi szavazót biztosan eltántorított a második fordulóban való részvételtől Karácsony két forduló közötti hezitálása, majd visszalépése.
M.-Z. P. nem annyira szimpatikus
Karácsony Gergely egyértelműen Márki-Zay támogatására szólította fel híveit, a Párbeszéd tagsága azonban erősen megosztott volt a kérdésben. Mivel kongresszus összehívására már nem volt idő, a párt elnöksége szimpátiaszavazást írt ki arról, támogassák-e valamelyik miniszterelnök-jelöltet a második fordulóban. Az opciók között ugyanakkor nem szerepelt Dobrev Klára népszerűsítésének lehetősége. A Szabad Európa információi szerint a szavazáson részt vevő párttagok mintegy egyharmada voksolt a Márki-Zay melletti kiállásra, negyven százalék szerette volna, ha a párt semleges marad, a többiek pedig arra szavaztak, hogy a legerősebb jelöltet támogassák. A pártvezetés ennek megfelelően egy pozitív-semleges álláspontot vet fel Márki-Zayval kapcsolatban. Ezek után okozott kisebb feszültséget, hogy Erőss Gábor elnökségi tag és Barabás Richárd szóvivő is nyilvánossá tette, hogy Dobrevre szavazott – de ezt mindenki betudta az általános feszültségnek, nem lett párton belüli következménye. Amikor a környezetvédelmi témában rendezett miniszterelnök-jelölti vitában nyújtott teljesítményével elégedett volt, mindössze két nappal az előválasztás lezárulta előtt a Párbeszéd vezetése végül beállt Márki-Zay mögé.
Karácsonyra továbbra is számítanak
Azzal, hogy végül Márki-Zay megnyerte az előválasztást, utólag komoly legitimitást nyert Karácsony döntése. „Nem igaz, hogy Karácsony az első nagyobb nyomásra feladta a küzdelmet. 2018-ban miniszterelnök-jelölt volt, utána végigvitte a főpolgármesteri kampányt, most pedig a Fidesz egymilliárd forintot költött az ellene folytatott negatív kampányra. Egyszerűen belátta, hogy Márki-Zaynak nagyobb esélye van legyőzni Orbánt”, fogalmazott Kocsis-Cake. (Bár Karácsony egy emlékezetes elszólásából már 2017 végén kiderült, megbánta, hogy hagyta magát rábeszélni a miniszterelnök-jelöltségre, és az önkormányzati választások előtt hasonlóan emlékezetes módon fejezte ki, mennyire örül annak, hogy nem kell visszamennie Zuglóba.)
„Könnyű úgy államférfiúi visszalépést tenni, ha nem is volt meg a motiváció a poszthoz.”
A többi beszélgetőtársunk is úgy értékelte, hogy Karácsony a visszalépésével vállalta a felelősséget az elhibázott kampányért, és egyúttal emberi nagyságát is bizonyította azzal, hogy beismerte: most nem ő a legjobb választás. Ugyanakkor volt, aki úgy fogalmazott, „könnyű úgy államférfiúi visszalépést tenni, ha nem is volt meg a motiváció a poszthoz”. Később aztán maga Karácsony is a motiválatlanságával magyarázta teljesítményét, amikor a Jelennek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy unta a miniszterelnök-jelölti tévévitákat, és két kérdés között azon gondolkodott, a gyereke elmegy-e röplabdaedzésre.
Túl sok párt van az ellenzéki oldalon
Arra a kérdésre, hogy a visszalépéssel mennyire gyengült az alapvetően Karácsony Gergely népszerűségére építő párt, Tordai azt mondta, egyéni jelöltjeik kétharmada nyert, és ez azt bizonyítja, hogy a politikai tudás és szervezeti háttér erős a pártban. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a Karácsony-brand erősebb, mint a Párbeszédé. Ennek részben az az oka Tordai és Kocsis-Cake szerint, hogy a Párbeszéd indulása óta mindent alárendelt a kormányváltásnak, ideértve a pártérdekeket, a szervezetépítést vagy az előválasztást. „A Párbeszédnek két stratégiai célja van. Az egyik a kormányváltás elérése összefogással; és eddig extrém módon csak ez érvényesült. Okozott feszültséget a pártban, hogy a másik cél, a zöld, baloldali identitás építése és ennek a politikának a minél erősebb képviselete háttérbe szorult. Most azonban cezúrához ért a párt. El kell kezdeni építeni az ezt elősegítő szervezetet, szövetséget, és meg kell nézni, hogy ehhez mit tud hozzátenni Gergő főpolgármesterként”, mondta egy pártvezetéshez közeli forrásunk.
Arról ugyanis ma már mindenki nyíltan beszél a Párbeszédben, hogy túl sok párt van az ellenzéki oldalon, két zöldpártra pedig végképp nincs szüksége Magyarországnak. Az LMP-vel való egyesülés már csak azért is logikus lenne, mert a pártszakadáshoz vezető konfliktus már nem létezik. Idén az LMP is része lett az ellenzéki összefogásnak, a különutasságot mindenáron megőrzendő értéknek tartó Schiffer András sincs benne a szervezetben. Az összeolvadásról nem csak a Párbeszédben gondolkodnak, Ungár Péter is beszélt már erről, sőt a két párt vezetése is egyeztetett az esetleges egyesülésről. Kritikusabb, a két párt közötti erőviszonyokat is figyelembe vevő megfogalmazás szerint ez azt jelenti, hogy a Párbeszéd igencsak szeretné magába olvasztani az utóbbi években jelentősen meggyengült LMP-t.
Felmerült, hogy a jövőben a zöld és baloldali értékrendek hatékony képviseletéhez az MSZP-vel való szorosabb együttműködésre lenne szükség, akár szervezeti szinten is. Erről azonban mindkét pártban megoszlanak a vélemények. Tordai ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy eddig is volt együttműködés az MSZP-vel, és egyre több a kapcsolódási pont, mert a hagyományos baloldal is egyre fogékonyabb a zöld témákra. „De az MSZP hitelességválságban van, és a Tóth Csabához hasonló ügyek ártanak a szocialistákkal együttműködő partnereknek is. Ha végigmennek egy megtisztulási folyamaton, akkor elképzelhető szorosabb együttműködés, de ennek formájáról még nem gondolkodtunk.” Az MSZP-n belül is van, aki egy ilyen új baloldali formációban látja a párt túlélésének egyetlen esélyét, de beszéltünk olyan szocialista politikussal is, aki szerint igenis életképes egy önálló szociáldemokrata párt Magyarországon a zöldek nélkül is.
Ennek az együttműködésnek nagy lendületet adott volna, ha a pártok közös jelöltje, Karácsony Gergely lett volna a miniszterelnök-jelölt. A szervezeti kérdések eldöntését azonban nemcsak Karácsony visszalépése hátráltatja, hiszen előbb meg kell állapodni a közös listáról és végig kell vinni a 2022-es hatpárti választási kampányt. A pártok mozgásterét és szándékait is nagyban befolyásolhatja a választások kimenetele, ahogy az is áprilisban dől el, jó döntés volt-e Karácsony visszalépése.
