Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Bírósági ítélettel megy szembe a Miniszterelnökség, amikor nem árulja el, ki dönti el, ki vehet részt a Kormányinfón


Kormányinfó Szentkirályi Alexandra kormányszóvivővel és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel 2021. július 7-én
Kormányinfó Szentkirályi Alexandra kormányszóvivővel és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel 2021. július 7-én

Nem tudni, mi alapján válogat a kormány a sajtótermékek között, amikor arról döntenek, kit engednek be a sajtótájékoztatókra. A Miniszterelnökség bírói felszólítás ellenére sem árulja el, ki a döntéshozó ebben a kérdésben, de Gulyás Gergely arra utalt, Kovács Zoltán dönthet.

Amikor június elején ismét újságírók jelenlétében tartották meg a Kormányinfót, több lap regisztrációs kérelmét is elutasították. Nem mehetett be a sajtótájékoztatója sem a Magyar Hang, sem a Direkt 36 újságírója. Kérdeztük a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy ki és mi alapján dönt a résztvevőkről, de megkeresésünkre egyelőre nem érkezett válasz. Néhány részlet így is tudható azonban a válogatási szempontokról, de nem a sajtótájékoztatóktól való távoltartás a kormányzat leghatékonyabb eszköze az újságírói munka akadályozására.

György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője azt mondta a Szabad Európának, hogy már a lap megalakulásakor sem engedték be újságíróikat a kormányzati tájékoztatókra. „Mindig odamentünk Gulyás Gergelyhez megkérdezni, hogy miért nem mehetünk be. Aztán egyszer csak elkezdtek beengedni, még kérdezni is tudtunk, és ezzel a lehetőséggel rendszeresen éltünk is.”

A koronavírus-járvány alatt csak az e-mailben beküldött kérdésekre válaszoltak a sajtótájékoztatón, a lap kérdéseit – sok más kormányfüggetlen lap kérdéséhez hasonlóan – ekkor elkezdték figyelmen kívül hagyni. Majd amikor idén júniusban ismét jelen lehettek újságírók a Kormányinfón, a Magyar Hangot már nem engedték be az épületbe – mondta György Zsombor. „Meghívót sem kapunk, más lapok szerkesztőségéből szoktak szólni, hogy mikor lesz Kormányinfó. Kérünk akkreditációt, de a megkereséseinkre nem reagálnak. Azért mindig odamegyünk a bejárathoz, és újra megkérdezzük Gulyás Gergelyt vagy épp Orbán Viktort, hogy miért nem mehetünk be.” Noha Gulyás Gergely vonakodik válaszolni a lap kérdéseire, Orbán Viktor június elején a Kormányinfóról kifelé jövet megállt, és ha röviden is, de válaszolt a lap kérdéseire.

A Tárasaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2018 elején pert nyert a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen, épp egy Kormányinfóra soha be nem engedett újságíró ügye kapcsán. A jogvédők azt szerették volna megtudni, ki dönt arról, hogy mely újságírókat engedik be a sajtótájékoztatóra, és hogy milyen arányban utasították el újságírók regisztrációs kérelmeit.

A per során aztán az derült ki, hogy a döntésnek nincs felelőse. „Valóban érkeznek regisztrációs kérelmek a kormanyszovivo@mk.gov.hu e-mail-címre, de nincsen meghatározva, hogy azokra ki válaszol, és az sem, hogy mit és milyen szempontok alapján válaszol. Meglehetősen furcsa, hogy a közigazgatásban egy ilyen kérdés gyakorlatilag ad hoc jelleggel dől el, de legalább ezt is megtudtuk” – áll a jogvédő szervezet akkori közleményében. A bíróság az akkori döntésével kötelezte a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy nevezze meg, melyik szervezeti egysége dönt arról, hogy mit válaszolnak az egyes megkeresésekre, illetve kötelezte őket arra is, hogy számolják meg, 2017. március 1. és 2017. június 25. között hány alkalommal és milyen indokkal utasították vissza vagy hagyták válasz nélkül újságírók regisztrációs kérelmeit. A Szabad Európa megkeresésre a TASZ azt válaszolta, hogy a 2018-as bírósági felszólításnak a Kabinetiroda még mindig nem tett eleget.

Gulyás Gergely a június 10-i Kormányinfó előtt egyébként azt mondta a Magyar Hangnak, hogy Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár dönti el, kit engednek be a kormányzati tájékoztatókra. Két héttel később pedig azt mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy olvasottság alapján van különbségtétel aközött, hogy kit engednek be a Kormányinfóra és kit nem. Ez már azért is felvet kérdéseket, mert több jelen lévő sajtótermék nem rendelkezik hitelesített olvasottsági/nézettségi adatokkal. Ráadásul olyan médiatermékek újságírói is bejutottak a tájékoztatóra, melyek elérése nem haladja meg (vagy akár el sem éri) a Magyar Hang elérését (ilyen lehet például a Magyar Hírlap).

Voltak üres székek 2021. július 7-én is
Voltak üres székek 2021. július 7-én is

A legutóbbi sajtótájékoztatón a 24.hu kérdezte a Magyar Hangról Gulyást, hiszen több szék is üresen maradt a teremben. A miniszter azt mondta, hogy így is teljes körű a részvétel az eseményen (utalva a részt vevő, kormánytól független orgánumok, például a HVG, az RTL vagy épp a 24.hu újságíróira), és mivel nagyon sokan szeretnének bejutni a Kormányinfóra, valamilyen szempontot be kell vezetni, kit engednek be. Arról már nem tett említést a miniszter, hogy mik ezek a szempontok.

Amikor a 2019. januári, Orbán Viktor tartotta sajtótájékoztatóra nem engedték be nyolc újság munkatársait, Kovács Zoltán azt mondta, a kimaradt újságok pártsajtótermékek (akkor a Klubrádió, a Magyar Hang, az Azonnali, az N1TV, az Alfahír, a Mérce, a Direkt36 és a Hócipő maradt ki). Döbrentey Dániel, a TASZ jogász akkor a Média1-nek azt nyilatkozta, hogy nyilvánossá kellene tenni azokat a szabályokat, amelyek alapján a kormányzati tájékoztatókon történő részvételről döntenek. „Közös az elutasított médiumokban, hogy valamennyien kritikusak a kormány intézkedéseivel szemben, ez pedig szempontként jelenhet meg a kiválasztás során, ami jogellenes hátrányos megkülönböztetést jelent” – mondta a jogász.

„Minket azért nem szeretnek, mert nem tudnak beskatulyázni. Kormánykritikusak vagyunk, és nem áll mögöttünk senki, csak az olvasók. Valószínűleg az is közrejátszik ebben, hogy árulónak tartanak minket. De mi nem vagyunk árulók, csak ragaszkodunk az elveinkhez” – mondta a Magyar Hang főszerkesztője. György Zsombor ezzel arra utalt, hogy a Magyar Hangot a korábbi Magyar Nemzet azon munkatársai alapították, akik nem mentek át a Magyar Időkhöz azután, hogy Simicska Lajos és Orbán Viktor konfliktusa nyílttá vált. Simicska megtartotta a Magyar Nemzetet, amely ezután megszűnt kormánypártiként működni. A 2018-as országgyűlési választások után aztán a Magyar Nemzet megszűnt, és a lap munkatársai ekkor alapították meg az új lapot. A Magyar Nemzet 2019 februárjában újraindult, ismét kormánypártiként.

Külön emlékezetes maradt a 2018. február 15-i Kormányinfó, amelyet még a Parlamentben tartott Kovács Zoltán és Lázár János. Akkor Daniel Nolan magyarországi tudósító, aki az Al-Jazeerának készített egy anyagot épp a magyar sajtószabadság helyzetéről, kérdést szeretett volna feltenni. Kovács Zoltán azonban megtagadta tőle kérdezés jogát, és azzal fenyegette meg az újságírót, hogy kivezetteti a teremből, ha nem adja oda a szervezőknek a mikrofont.
Nolan az eset után azt mondta a Mércének, hogy Kovács Zoltán hetek óta nem reagált az interjúkérelmeire, így kénytelen volt ehhez az eszközhöz folyamodni. Nagyon fontos, hogy az újságíró mindig, mindenkinek biztosítsa a válaszadás lehetőségét, mondta az angol újságíró. Nolan azt is elmondta, hogy az ő operatőrét helyhiányra hivatkozva nem engedték be a Parlamentbe, aztán kiderült, hogy a terem félig üres maradt.

A Kormányinfóknak azért is van kiemelt jelentőségük, mert mára nagyon leszűkültek azok a lehetőségek, ahol a nem kormánypárti újságírók kérdéseket tehetnek fel kormányzati szereplőknek. Ahogy elkezdtek beszűkülni a kormányzati tájékoztatás csatornái 2010 után, úgy érte egyre több kritika emiatt a kormányt. Épp ezen kritikákra válaszolva indították el 2015. március 26-án a Kormányinfó névre keresztelt heti sajtótájékoztatókat.

Az első időkben amúgy még az Országgyűlés épületében zajlottak ezek az események, így azok az újságírók is részt vehettek rajta, akik nem kaptak ugyan meghívót a Kormányinfóra, de rendelkeztek parlamenti akkreditációval. A Kormányinfókat azóta már a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai épületében tartják, így csak a meghívottak tudnak bemenni a sajtótájékoztatókra.

Azóta amúgy a Parlamentből való tudósítás lehetősége is jelentősen leszűkült. Ma már csak egy pár négyzetméteres, kordonnal elkerített részen forgathatnak újságírók az épületben. Ez pedig egy olyan helyen van kijelölve, amit a politikusok, ha akarnak, könnyen elkerülhetnek az ülésterembe menve.

Kormánypárti médiumokat is bojkottálnak
Több ellenzéki politikus is kijelentette, hogy bojkottálja a különböző kormánypárti médiumokat. A DK 2014-es eredményvárójára nem engedték be a Hír TV-t, mondván a párt „joggal bojkottál” egy olyan tévét, amely ellen számos pert megnyertek. 2020 elején Karácsony Gergely főpolgármester és Pikó András VIII. kerületi polgármester is kijelentette, hogy bojkottálja a csatornát, amíg az elnézést nem kér egy, a polgármesterek szerint „szégyenteljes” riportért. A TASZ szerint a polgármesterek mint közhatalmat gyakorló választott tisztségviselők nem bojkottálhatnak egy sajtóterméket sem.

A TASZ az elmúlt években többször is készített felmérést a kormányzat és a nem kormánypárti sajtó viszonyáról. Már az első, 2020 elején publikált kutatás a független sajtó munkájának szisztematikus és rendszerszintű állami akadályozását mutatta ki. Pedig több alkotmánybírósági döntés és maga az Alaptörvény is kiemeli a sajtó szabadságának fontosságát, ami magában foglalja az információgyűjtés lehetőségét is.

A sajtó munkájának kormányzati akadályoztatása 2010 után vált rendszerszintűvé a kutatás szerint, de a helyzet 2014 után vált súlyossá, amikor központosították a kormányzati kommunikációt.

Az újságírókkal készített interjúk alapján a TASZ az akadályoztatás több típusát azonosította. A leggyakrabban alkalmazott módszer eszerint az ignorálás, amikor a kormányzati szervek, állami intézmények vagy ezek vezető egyszerűen nem reagálnak a megkeresésekre. Ez a koronavírus-járvány alatt még gyakoribbá vált, hiszen nem nagyon volt lehetőség személyes találkozókra. A második leggyakrabban említett eset a források megfélemlítése. Ez azt jelenti, hogy a különböző informátorok, „források az esetek elsöprő többségében kizárólag név nélkül hajlandóak nyilatkozni, vagy még így sem, és már a kapcsolatfelvételhez is sokan anonim csatornákat választanak”. Ennek oka, hogy a források különböző retorzióktól tartanak, ha nem a kormány kommunikációjával egyező információkról beszélnek.

A sajtótájékoztatókkal való trükközés pedig a harmadik leggyakrabban alkalmazott módszer. Ide nem csak az tartozik, hogy egyes újságírókat nem engednek oda az eseményekre, az is előfordul, hogy valakit kérdezni nem engednek, vagy kérdésre semmitmondó válaszokat adnak a politikusok.

Többen említették még azt, hogy egyes újságírókat vagy lapokat próbálnak meg hitelteleníteni a kormánypárti politikusok. Előfordul egy-egy kérdés feltevése után, hogy nem adnak választ az újságírónak, hanem azonos témában leközöl egy cikket az egyik kormánypárti médium. Ennél ritkábban fordul elő a nyílt válaszmegtagadás (hiszen a kérdések ignorálása sokkal egyszerűbb), az újságírók fizikai távoltartása egy-egy eseménytől vagy politikustól, illetve az erőszakos vagy fenyegető fellépés az újságírókkal szemben.

  • 16x9 Image

    Keller-Alánt Ákos

    Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, emellett több külföldi lapban is megjelentek cikkei (többek között: Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is. 

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG