Kovács Zoltán kormányszóvivő a Financial Timesba írt véleménycikket a CEU ügyéről, az Európai Bíróság Magyarországot elmarasztaló ítélete nyomán. A kormányszóvivő sajnálja, hogy a CEU nem volt hajlandó megfelelni az adminisztratív kötelességeinek.
Szerinte a CEU számára hátrányos, 2017-es törvénymódosítás
"soha nem a politikáról vagy akár Soros Györgyről szólt".
Kovács Zoltán azt állítja, hogy ez "egy adminisztratív kérdés" volt, tiszta és racionális szabályoknak kellett volna megfelelnie az egyetemnek, amikhez részben hasonló más uniós országokban is előfordul. Emellett kiemeli, hogy két tucat külföldi egyetemet érintett ez a szabályozás, mégis, csak egyetlen egy nem tudott megfelelni neki: a CEU.
Kovács Zoltán megállapította még, hogy az fokozta uniós szintig a vitát, hogy egyrészt a CEU vonakodott megfelelni az adminisztratív kötelességeinek, másrészt Ignatieff rektor egyre "politikaibb magatartást" folytatott.
A kormányszóvivő idézi még Orbánt Viktort, aki a múlt héten elmondta, hogy végre szokták hajtani a bíróság döntését, most is megteszik.
Orbán még háborút hirdetett a CEU ellen
2017-ben még nem adminisztratív kérdésnek tekintette ezt a kormány. Orbán Viktor a CEU-t "politikai mellékhadszíntérnek" nevezte 2017. április 15-én a Magyar Időknek.
Egy nappal később a Kossuth Rádiónak arról beszélt, hogy azért lépnek fel a CEU ellen, mert Soros György nézeteivel nem értenek egyet.
"A liszt azért dőlt ki, mert a Soros-féle birodalom beleállt a migránsok támogatásába és a népvándorlás támogatásába. Itt most már a magyar emberek biztonságáról van szó, Magyarország biztonságáról van szó, határvédelemről van szó, közbiztonságról van szó, terrorizmusról, és itt nincs pardon, és ezt kellő szelídséggel, de nyíltan meg kell mondanunk."
Emellett szerinte a CEU csaló egyetem, az viszont szimplán hazudik, aki szerint a kormány el akarná üldözni a CEU-t.
Lázár János nem sokkal később szintén nem adminisztrációs problémákat látott a CEU-nál:
"Itt mi békében megvoltunk egymás mellett, CEU – Fidesz-kormány, az elmúlt években, a változás ebben akkor állt be, amikor Soros György egy programot hirdetett arra nézve, hogy Európa határait meg kell nyitni".
Vagy épp Harrach Péter szintén politikai problémákat látott. Szerinte az volt a lényeg, hogy a CEU ügye egy „ideológiai és politikai küzdelem része”, az „egyetem pedig egy nemzetközi hadsereg tisztképző iskolája”.
Válasz Ignatieffnek
Kovács Zoltán cikkével egyébként egy korábbi véleményre akart válaszolni. A CEU rektora, Michael Ignatieff még a múlt héten írt egy véleménycikket a Financial Timesba. Ebben azzal érvel, hogy az Európai Bíróság döntése egyértelművé tette, hogy a CEU elüldözésével Magyarország megsértette az uniós alapjogokat.
Ez szerinte "az igazság pillanata" az európai döntéshozók számára, most még van idő visszaterelni a jogállamiság útjára azokat az országokat, köztük például Magyarországot, amelyek sorozatosan megszegik az európai törvények leglényegesebb elemeit. Amelyik ország pedig nem akar visszatérni az "európai útra", azt ne támogassák tovább.
Emellett felidézi, hogy a CEU Európában is akkreditált egyetem, tehát ez egy európai ügy is. Illetve, hogy a CEU ügye óta a magyar kormány az MTA önállóságát is elvette, és tavaly óta elkezdte privatizálni az egyetemeket, az élükre kormánykinevezetteket helyezve.
A CEU jövőjéről nemrég Fodor Éva rektorhelyettest kérdeztük, hogy hogy fogadták őket Ausztriában, hogyan hagyják el az országot a kutatók vagy, hogy most mitől függ, hogy lesz-e még egyetemi szintű képzésük Budapesten.
