A magyar közvélemény mára erősen különbözik a többi európai országétól az ukrajnai orosz támadás kapcsán – derült ki az Ipsos több tucat országot felmérő kutatásából. A szomszédban zajló háború kevésbé izgatja a magyarokat, mint a mexikóiakat vagy a koreaiakat. Az ország fele szerint ha senki nem tesz semmit, az nem fogja Putyint újabb támadásokra ösztönözni.
Markánsan eltér az európai országokétól a magyarországi közhangulat az ukrajnai háború és általában a megtámadott országok kapcsán – derült ki az Ipsos 27 országban végzett, április eleji, a magyar választási kampányidőszak végén felvett felméréséből.
Nem érdekel, nem az én dolgom, nem kell őket segíteni
Az egyik legszembeötlőbb ezek közül, hogy a magyarokat mennyire nem érdekli, hogy mi történik a szomszédban. Saját bevallása alapján a válaszadók 65 százaléka mondta csak azt, hogy követi vagy valamelyest követi az ukrajnai háború fejleményeit.
Ez a leggyengébb arány a vizsgált európai országok között, Mexikó, Dél-Korea és Argentína lakossága van így közvetlenül a magyar előtt. Németországban 73 százalék, Lengyelországban 77 százalék ez az arány.
Emellett a magyarok kétharmada válaszolta azt, hogy Ukrajna problémái nem a magyarok dolga, az országnak nem is szabad beleavatkoznia. A vizsgált országokban csak Szaúd-Arábiában gondolták kicsit inkább ezt. Szaúd-Arábiát és Magyarországot Malajzia követi 59 százalékkal.
Ennél még Chilében vagy Japánban is sokkal inkább a magukénak érezték az ukránok gondjait a helyiek. Svédországban vagy Hollandiában a társadalom négyötöde állt ki amellett, hogy nem lehetnek közömbösek Ukrajna problémái kapcsán.
Kiugró volt, hogy magyarok mennyire tartanak attól, hogy az ország csapatokat küldjön Ukrajna megsegítésére. Ezt lényegében senki, alakosság három százaléka támogatta csak, a második helyezett Argentínában ez az arány nyolc százalék volt. A lengyeleknél 13, a svédeknél 22 százalék küldött volna már helyi katonákat az ukránok védelmére.
A magyarok az egyik legelzárkózóbbak az ukránoknak adható fegyverek kapcsán is, csak a peruiak és az argentinok küldenének kevésbé szívesen fegyvert az ukrán védekezéshez. Emellett átütő lehetett a legfőbb hazai kampányszlogen, ugyanis a magyarok szerint kell a leginkább elkerülni, hogy országuk katonailag is fellépjen a konfliktusban.
Külön érdekes volt, hogy a magyarok negyede az ukrán menekültek befogadását sem tartotta elfogadhatónak. Ez szintén a legalacsonyabb arány volt Európában.
Kiugró az is, hogy a magyarok kevesebb mint fele gondolta csak, hogy ha nem teszünk semmit, akkor Oroszország új háborúkat kezdhet Európában vagy Ázsiában. Ez szintén a legalacsonyabb érték volt az összes vizsgált ország közül, az izraelieken kívül minden más ország érdemben súlyosabbnak ítélte meg ezt a fenyegetést.
Féltik a pénzüket, nem ér ennyit mások védelme
A magyar válaszadók egészen másképp gondolkoztak a háború és a szankciók anyagi vonzatairól is. Európából a magyarok, a tágabb régiót tekintve a törökök utasították el leginkább az orosz kormány elleni gazdasági szankciókat és az orosz oligarchák vagyonának lefoglalását is.
Emellett ők támogatták a legkevésbé, hogy teljesen leálljon az orosz olaj- és gázimport, ha az az árak további emelkedésével járna. A magyaroknak általában is csak 38 százaléka fogadná el, hogy bármennyivel drágább legyen a gáz vagy a benzin egy független ország védelme érdekében.
Egyébként az összes vizsgált ország közül Magyarországon tartják a legkevésbé hatékony fegyvernek az Oroszország elleni gazdasági szankciókat, csak az ország fele gondolja annak. A magyarok bő kétharmada pedig az Ukrajnának adott anyagi segítségtől is elzárkózik a jelenlegi gazdasági helyzetben.
