Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Hangszáleltávolítás érzéstelenítés nélkül” – állatmentő beszélt a kutyagyárakról


Kutyák a karcagi illegális szaporítótelepen, 2020. szeptember 23-án

Nyúlketrecben, disznóólban éltek. Rájuk száradt az ürülék, a körmük annyira lenőtt, hogy alig tudtak járni. Ha nagy ritkán megérintették őket, csak fájdalmat okoztak nekik. Így jellemezte a karcagi kutyagyárból mentett állatokat annak a fajtamentéssel foglalkozó alapítványnak az önkéntese, amelyikhez a spitzek közül több is bekerült a rendőrségi akció után.

Zsuzsa (a valódi nevét a kérésére megváltoztattuk) azt mondja, az elmúlt 15 évben már sok mindent látott, de még most is megdöbbenti néha, milyen elképzeléseik vannak az embereknek az állattartásról.

„Felhívnak, és azt kérdezik, milyen kutyát tudnék ajánlani a kamasz fiuknak, aki tanul, sportol, csajozik. És megsértődnek, amikor erre azt felelem, hogy semmilyent” – meséli egy friss élményét Zsuzsa, aki úgy látja, sokat javult ugyan a helyzet, de még mindig van hova fejlődniük a magyaroknak a felelős állattartás terén.

Szeptember végén számolta fel a rendőrség állatvédőkkel közös akcióban a karcagi telepet. Aznap már reggel felhívták a Spitz Fajtamentő Alapítványt, hogy vinnének hozzájuk öt kutyát, nem sokkal később tízre változtatták a létszámot, végül 32 lett belőle: 19 felnőtt és 13 kölyök, utóbbiak 2-3 hetesek. Elképesztő pokolból hozták ki ezeket a kutyákat. Összesen 148 ebet találtak a rendőrök és az állatvédők a két karcagi telepen.

Nyúlketrecben, disznóólban éltek. Rájuk száradt az ürülék, a körmük annyira lenőtt, hogy alig tudtak járni. Csak szaporításra tartották a kutyákat, elsősorban nőstényeket. Folyamatosan elleniük kellett. Ha nagy ritkán megérintették őket, csak fájdalmat okoztak nekik, ezért irtóztak minden érintéstől.

Rettenetes körülmények között tartják az illegális szaporítók a kutyákat. Ez a kép a karcagi telep 2020. szeptemberi felszámolásakor készült
Rettenetes körülmények között tartják az illegális szaporítók a kutyákat. Ez a kép a karcagi telep 2020. szeptemberi felszámolásakor készült

Ez egy költséges vállalkozás, ha valaki szakértő módon, tisztességesen, odafigyelve az állatok egészségére, az oltásokra, a vitaminokra, a táplálkozásra, a lelki fejlődésére tenyészti ezeket a gyönyörű kutyákat. Nem véletlen, hogy az ilyen tenyészetekben egy kölyök ára 200 és 600 ezer forint között mozog. Ráadásul a spitz kényes fajta, hajlamos a gégeszűkületre, a térdízületi problémákra, a kötőhártya-gyulladásra, a fülbetegségekre. Ugyanakkor igazi egyéniség, tanulékony, határozott gazdára van szüksége, mert roppant okos és pillanatok alatt átlát a szitán. Imád kiszökni, nagyon gyors, és kiváló jelzőkutya.

Ezeket a jellemvonásokat az illegális szaporítótelepeken a kutyákból kiölik a körülmények, beteges roncsok lesznek belőlük. Miközben minimum 50-60 ezer forintért adnak túl a kölykökön, milliókat keresnek rajtuk szaporítóik.

„Általában felteszik a kölyköket a netre azzal, hogy ingyen elvihetők, aztán az első telefonbeszélgetésnél már bemondják az árat. A vevő nem a telepen kapja meg a kutyát, így a körülményekről nem tud semmit, és még vélhetően hamis oltási papírokat is kap” – mondja Zsuzsa.

Rettegnek az érintéstől, agresszívak

Először két hétre karanténba kerülnek a frissen mentett kutyák az alapítványnál. Általában hiányoznak az oltásaik, semmiféle dokumentáció nincs hozzájuk, nemhogy chip.

„Veszettségre is gyanakodnunk kell. Természetesen a legszükségesebbeket azonnal elvégezzük, megfürdetjük, levágjuk a körmüket, féreghajtót kapnak, és ha valamelyik láthatóan beteg vagy sérült, akkor ellátjuk, azonnal orvoshoz visszük. Ez egy nagyon nehéz időszak, mert ezek az állatok rettegnek az érintéstől, agresszívak, harapnak, csak kesztyűben lehet hozzájuk nyúlni ” – mondja az alapítvány önkéntese a hónapokig tartó szocializáció első lépéseiről.

A felnőttek is nagyon fiatal példányok, egy-öt év közöttiek, ennek ellenére többnek császármetszés nyoma látható a hasán. A fogaik szinte elrothadva, sokat ki kellett húzni. És semmit sem tudtak a világról. Nem sétáltak soha. Nem tudták, mi az, hogy póráz, fű, aszfalt, játék, jutalom, kényeztetés.

A két hét karantén után elkezdődik az alapos kivizsgálásuk, oltási folyamatuk, és persze maga a szocializáció. Miután pl. a karcagi telep esetében rendőrségi ügyről van szó, az orvosi vizsgálatok szakértői véleményként felhasználhatók az eljárásban.

Amikor azt kérdeztük, hogy lehet az, hogy évekig nem veszik észre ezeket a telepeket, ha a bűzről nem, akkor a hangzavar, az éktelen ugatás miatt, Zsuzsa válaszul idéz egy friss, éppen a beszélgetésünk délelőttjén készült orvosszakértői véleményből, amely az Állatorvostudományi Egyetem műszeres diagnosztikai laborjában, a karcagi telepről mentett egyik kutya endoszkópos vizsgálata után született:

„​A fent nevezett elváltozás egy nem szakszerűen kivitelezett hangszáleltávolítás, a hangrés 60 százalékban beszűkült, a hangszalagok nem felkereshetőek a hegszövet alatt...

Nincs semmiféle hangzavar, mert a kutyák hangszálát elmetszik, általában nagyon barbár módon, érzéstelenítés nélkül, mert úgy gyorsabb és olcsóbb. Képtelenek ugatni. Ez a beavatkozás egyébként Magyarországon csonkításnak számít.

Állatorvosi vizsgálaton a fajtamentőkhöz bekerült egyik spitz
Állatorvosi vizsgálaton a fajtamentőkhöz bekerült egyik spitz

Elkezdődik egy hosszú, közös utazás

A vizsgálatokkal a fizikai állapot javításával párhuzamosan megkezdődik a fajtamentőknél a kutyák szocializációja, hogy örökbe lehessen adni az állatokat, végleges otthont találjanak a számukra. A bántalmazott kutyák lelki sérüléseinek gyógyítása, a bizalom felépítése, a szocializáció sokszor sokkal nehezebb és időigényesebb, mint a fizikai gyógyítás. A karcagi telepről mentett kutyák tavaly szeptember végén kerültek a spitz fajtamentőkhöz, és még mindig van néhány, amelynek a „gazdisodásával” várni kell, de Zsuzsa azt mondja, nem adják fel. Náluk nincs reménytelen kutya. Reménytelen gazdajelöltre ugyanakkor, mint mondja, már volt példa, nem is adták oda neki a kutyát.

„​Működnie kell a kémiának, közhely, de így van! Nem a gazdának keresünk kutyát, hanem a kutyának gazdát. Legalább háromszor, négyszer kell találkozniuk, egyre hosszabb időre. Ha azt látjuk, hogy a kutya több találkozás után is szorong, nem oldódik, ellenséges vagy fél, akkor nem adjuk oda.

Környezettanulmányt végeznek, szerződést kötnek a gazdával, nyomon követik a kutyáikat, oltva chipezve, ivartalanítva adják örökbe az állatokat a megfelelő papírokkal. Nem ingyen, mert az oltásokat ki kell fizetniük a gazdáknak.

Hónapokig tart a rehabilitációjuk
Hónapokig tart a rehabilitációjuk

Mindenkinek elmondjuk, hogy hozza vissza nyugodtan, ha meggondolta magát, ha megváltoznak az életkörülményei. Nem kell magyarázkodni, nem kérdezünk semmit, csak ne dobja ki az állatot. Az emberek nem szeretik látni a szenvedést és a fájdalmat” – mondja Zsuzsa, akihez már hoztak vissza kutyát sok közös év múltán, csak azért, mert kiderült róla, hogy gyógyíthatatlan beteg, fájdalmai vannak, és így már nem kellett.

A Szabad Európának nyilatkozó önkéntes munkatársaival a megszállottak közé tartozik. Noha elsősorban spitzekkel foglalkoznak, ahogy ő mondja, mindenfajta kóbor állatot mentenek bármikor, amikor hívják őket.

Ő maga a sokkal szigorúbb büntetés és az oktatás, a felelős állattartásra nevelés együttes alkalmazásában látja a megoldást arra, hogy javuljon Magyarországon a háziállatok helyzete, és ne érje meg senkinek kutyagyárakat működtetni.

A Spitz Fajtamentő Alapítvány nonprofit szervezet, adományokból működik. Ha szeretne többet megtudni a munkájukról, vagy segíteni azt, erre a linkre kattintva megtalálja ehhez az információkat.

Magyarországon 2021. április elsejétől regisztrációköteles – FELIR azonosítóhoz kötött – tevékenység a kedvtelésből tartott állatokkal való kereskedelem. A kormányrendelet célja az állatkínzó kutyaszaporítók, és az illegális kisállatkereskedők tevékenységének felszámolása. Az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszert (FELIR) a Nébih üzemelteti. A törvényalkotó ugyanakkor felhívja a figyelmet a vevő felelősségére is. Nevezetesen arra, hogy kisállat vásárlásakor a megfelelő helyről, a megfelelő életkorú, pl. kutya esetében minimum 8 hetes, egyedileg jelölt állatot vásároljon.

  • 16x9 Image

    Fazekas Pálma

    Fazekas Pálma a Szabad Európa budapesti irodájának hírszerkesztője. Csaknem 30 éve dolgozik újságíróként, elsősorban hírek, hírműsorok szerkesztőjeként, hírszerkesztőségek vezetőjeként. A nyomtatott és az elektronikus sajtó szinte minden területén dolgozott, így a Kurírnál, az Interpress Magazinnál, a Magyar Rádióban, a Westelnél, a Magyar Televízióban, az InfoRádióban, az Origóban és az Infostartnál is.  

XS
SM
MD
LG