Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A március 15-ei lánchídi csata: ahogy a SZER látta


Néptáncosok ünnepi előadása a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, Budapest, 1986. március 15.

Harmincöt éve csaptak össze a rendőrök a március 15-ei civil megemlékezés résztvevőivel. A békésnek indult séta erőszakba fordult, de erről az állami média nem számolt be. Felidézzük, mi maradt meg a történtekről a Szabad Európa Rádió archívumában.

„Tegnap felvonultunk. A lényeg az, hogy a felvonulás után a rendőrség szétverte a tömeget. A hídon fölzavartak az esti felvonulás után a Lánchídra. A Lánchídon szó szerint olyan volt, mint... egyszerűen borzalmas. Verték az embereket... olyanokat csináltak, mint a csilei junta.” – hagyta a kétségbeesett hangú üzenetet egy telefonáló a Szabad Európa rádió (SZER) müncheni rögzítőjén 1986. március 16-án.

A telefonüzenet átirata
A telefonüzenet átirata

Hogy pontosan mi vezetett az 1986-os, lánchídi csataként emlegetett összecsapáshoz, azt az akkori szamizdat kiadványokból, személyes visszaemlékezésekből, vagy éppen a SZER szerkesztőségét hívó betelefonálóktól lehet tudni.

1986-ban szombatra esett március 15-e, a Beszélő című szamizdat újság beszámolója szerint tavaszi időben kirakodóvásár zajlott a budapesti korzón a Petőfi tértől a Vigadóig. A Petőfi-szobornál összegyűlő mintegy 3 ezer ember délben megindult a Parlament felé a Kossuth szoborhoz. Közben az egyik szervezőt kiemelték a csoportból a civilruhás rendőrök.

„...Az a kislány, akit délelőtt ... elvitték, nem elvitték, hanem elrabolták, két civil detektív. Mire észhez tértünk volna, már tuskolták az autóba és elvitték, anélkül, hogy a segítségre tudtunk volna lenni” – mondta egy betelefonáló a SZER üzenetrögzítőjére.

A Kossuth téren, majd a menet következő állomásának számító Batthyány örökmécsesnél hatalmas rendőri készültség várta a felvonulókat, úgyhogy az akkor már a Beszélő szerint 5 ezresre hízott tömeg elindult a Bem-szoborhoz Budára, onnan pedig a Batthyány tér felé.

Az addig tétlen rendőrök ott már akcióba léptek, igazoltatások kezdődtek, több embertől elvették a személyiét. Ezt később azzal magyarázták, hogy máshogy nem lehetett igazoltatni ennyi embert.

Március 15-e ünneplése
1951-ben törölték a nemzeti ünnepek közül,
1956-ban ünnepnappá nyilvánították, iskolai és hivatali szünettel,
1957-ben elvették ezt a megkülönböztetést, ismét szürke hétköznap lett,
1988-ban indított petíciót a Fidesz a munkaszüneti nappá minősítésért,
1988 decemberében megszavazza az Országgyűlés,
1989-től munkaszüneti nap.

Este hét órakor ismét sokan összegyűltek a pesti Petőfi-szobornál, és újabb menet indult volna az emlékhelyekhez. Az elkordonozott utcákat kikerülve a Roosevelt térre jutott a párszáz fős tömeg, és elterjedt köztük, hogy a hídon nem lesz bántódásuk. Az csak a budai oldalon derült ki, hogy a Clark Ádám teret teljesen lezárták az egyenruhások, és a felvonulók mögött is motoros rendőrök állták a visszafordulók útját.

„Most a Lánchídnál a fiatalok elterelése, az egy csapda volt. Arra terelték őket, és amikor fölértek a híd közepére, elöl-hátul lezárták...nem tüntetés volt, hanem a himnuszt énekelték...aki a hídnál nem volt hajlandó odaadni a személyi igazolványát, azt agyba-főbe verték bottal...egyetlen felszólítás sem volt...önkényes volt az egész” – részletezte a történteket az előbb is idézett betelefonáló, a többször megszakadó vonal miatt újra- és újratárcsázva a müncheni szerkesztőséget.

A telefonüzenet átirata
A telefonüzenet átirata

A résztvevők csak a rendősök sorfala között juthattak le a hídról, közben sorra gyűjtötték be a személyiket, aki pedig ellenkezett, azt az egyenruhások megverték. De kaptak a hosszú hajúak is, lendült a gumibot bárkire, ha ellenszenves volt nekik. Kutyás rendőrök és gázspray bevetésével próbálták megfélemlíteni az embereket.

Az East European Reporter c. folyóirat átvette angolul a Beszélő beszámolóját, és egy vázlatos térképet is mellékelt a két felvonulás útvonalának bemutatására
Az East European Reporter c. folyóirat átvette angolul a Beszélő beszámolóját, és egy vázlatos térképet is mellékelt a két felvonulás útvonalának bemutatására

Fél kilencre kiürítették a Lánchíd környékét. Állítólag félezer igazolványt gyűjtöttek be, amit már akkor is többen jogtalannak tartottak, mint ahogy a tömeg oszlatására tett intézkedéseket is, hiányolva az előzetes szóbeli felszólítást vagy a brutális fizikai erőszak használatát. A személyi igazolványokat hetekkel később adták vissza az iskolaigazgatók, főnökök, többek 500-3000 forintos tárgyalás nélkül kiszabott pénzbüntetést kaptak.

A napközben és este történtek nem kerültek a híradásokba. A híradókból teljesen kimaradtak, az aznapi Esti Hírlap és a két nappal később megjelenő reggeli napilapok sem hozták le a történteket, bár a hivatalos ünnepségről részletesen beszámoltak.

Március 17-én mindössze egy egymondatos hír hangzik el a Kossuth rádió 22 órai híradásában arról, hogy két nappal korábban 11 embert ellen indítottak eljárást, mert „megzavarták a közrendet”.

A Kossuth rádió híradásának átirata
A Kossuth rádió híradásának átirata

Pedig a történteknek híre ment itthon is, ezt bizonyítják a SZER rögzítőjén hagyott magyarországi hangüzenetek.

Egy telefonüzenet átirata
Egy telefonüzenet átirata

Március 15., mint az ellenállás jelképe

  • 1971: a Petőfi-szobor mellé kiszúrt papírzászlók közül valakik kidobálják a vörös színűeket
  • 1972: a rendőrség megakadályoz egy spontán felvonulást, este a Várnál csapnak össze a résztvevők a rendőrökkel, félezer embert vesznek őrizetbe, az elfogott fiatalokat kicsapják az egyetemekről, főiskolákról
  • 1973: A fővárosi Ferenciek terén a gumibotok is előkerülnek, erről az eseményről röviden hírt adnak a másnapi újságok
  • 1983: a hivatalos központi ünnep résztvevői az emlékhelyek irányába indulnak, ismét rendőrség oszlatja a tömeget
  • 1985: békés séta az emlékhelyek érintésével, nem avatkozik közbe a rendőrség, vélhetőleg azért sem, mert ekkor zajlott Budapesten az európai Kulturális Fórum

Forrás: Múltkor történelmi magazin

Cikkünk megírásában közreműködött Zsámboki Miklós, a Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívum, Közép-európai Egyetem munkatársa.
A felhasznált anyagok forrásai:
  • 16x9 Image

    Vovesz Tibor

    Vovesz Tibor a Szabad Európa budapesti irodájának vezetője. Több mint két évtizede dolgozik magyar és nemzetközi szerkesztőségekben, kereskedelmi és közszolgálati médiumokban. Egyebek mellett a Danubius Rádió, Magyar Rádió és az Euronews munkatársa is volt.

XS
SM
MD
LG