A rubel árfolyamának bezuhanása jól demonstrálta az orosz gazdaság sérülékenységét. A Kreml legalábbis egyelőre képes volt kezelni a problémát, viszont ez nem tudja elfedni a fennálló nehézségeket.
A jegybanki alapkamat rendkívüli megemelése nyomán visszaerősödött a nemzeti valuta, de ettől még közel sem oldódott meg a dilemma, hogy miként lehetséges a hadsereg finanszírozása a rubelárfolyam beszakadása, a gazdaság infláció általi túlfűtése nélkül.
Moszkvában első pillantásra nem látszanak az ukrajnai háború miatt elrendelt szankciók hatásai, annak ellenére hogy több száz nyugati vállalat elhagyta az országot az elmúlt másfél évben.
Az enyhe augusztus végi időben jól öltözött emberekkel vannak tele a népszerű Bolsaja Nikickaja utca éttermei és bárjai. Hangos zene hallatszik egy közeli vendéglátóhelyről. A bevásárlóközpontokban sem lehúzott rólók fogadják a vásárlókat, de ahol korábban Zara- és H&M-üzletek voltak, ott most új boltok találhatók.
Az egyik plázában könnyen összekeverhető a Krunchy Dream nevű fánkozó a korábban a helyén lévő Krispy Kreme-mel. Az Apple Pay hiányában a helyi bankok csippel felszerelt matricákat biztosítottak ügyfeleik számára, hogy fizethessenek a telefonjukkal.
A legfontosabb gazdasági mutatók is nagyjából rendben vannak. A munkanélküliség alacsony, a bruttó hazai termék (GDP) növekedése meghaladja a várakozásokat, és orosz sztenderdekkel még az infláció is mérsékeltnek mondható, négy százalék volt júliusban.
Ehhez kapcsolódóan: Kitart az orosz gazdaság, de egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe
Az AP tudósítója által megkérdezett emberek egyszerre tűntek nyugtalannak és beletörődőnek. Sokan csak a keresztnevüket árulták el, mert Oroszországban a hadsereg bármifajta bírálata börtönbüntetést vonhat maga után.
A 68 éves Vlagyimir Cseremeszjev felidézte, hogy a Szovjetunió 1991-es összeomlását követően is csak évek múltán jelentkeztek a súlyosabb problémák. „Bár nyugdíjas vagyok, és nincs sok jövedelmem, nem érzek egyelőre nagy változást. De a szorongás jelen van, néha felmegy a vérnyomásom” – mondta.
Mások az árak állandó ingadozásáról számoltak be. A vállalkozóként dolgozó, 38 éves Juliana kiemelte, hogy jelentősen romlott a helyzet. „Ez nem ma, holnap vagy holnapután fog véget érni. Úgy gondolom, hogy több mint egy nemzedék fog fizetni ezért a történetért” – fogalmazott.
Andrej Lavrov, a Smile Atelier fogászati klinika tulajdonosa elmondta, hogy számos anyagot és eszközt Ázsiából kell beszereznie. „Végül is nem történt tragédia. Ha valaminek megszűnik az ellátása, könnyen pótolható párhuzamos csatornákon keresztül” – jelentette ki.
Noha az orosz ipar belekezdett bizonyos kieső termékek helyettesítésébe, az import visszaerősödőben van, a nyugati szankciók miatt főleg a szomszédos államokon, például Kazahsztánon, Örményországon át. A kormány a hadsereg és a szociális programok finanszírozásával lökést ad a behozatalnak is.
A munkaerőhiány az Oroszországból távozó emberek miatt felhajtja a béreket, az államilag támogatott lakáshitelek pedig segítenek megakadályozni az ingatlanpiac összeomlását.
Ehhez kapcsolódóan: Több ország élvezi a gazdasági előnyeit az oroszok kivándorlásának a háború miatt
Ugyanakkor bizonyos ágazatokban jól láthatók a gazdasági problémák jelei. A nyugati autógyártók kivonulása nyomán fokozódik a kínai járművek jelenléte. A külföldi utazás nagy nehézségekbe ütközik a vízumkorlátozások és a járatbeszüntetések miatt, a gazdagok azonban az egekbe szökő árak ellenére is meg tudják oldani a dolgot.
Ehhez kapcsolódóan: „Kannibalizmus” – A nyugati szankciók nyomán egyre nagyobb bajok sújtják az orosz légitársaságokat
A világ egyik legnagyobb kőolajtermelőjének számító Oroszország a büntetőintézkedések miatt kisebb bevételre tesz szert a nyersanyag eladásából, ez pedig szűkíti az állam kereskedelmi többletét, különös tekintettel arra, hogy az orosz magánszemélyek és cégek ismét többet vásárolnak külföldről.
Általában támaszt jelent a rubel számára, amikor az export értéke meghaladja az importét. Ezzel szemben a kereskedelmi többlet mérséklődése nyomán esni kezdett a nemzeti valuta árfolyama, de Moszkva profitálni tudott ebből azáltal, hogy így kisebb terhet jelent számára a számlák kifizetése.
Az olajkivitelből származó dollárbevételek így több rubelre válthatók át, ami segíti a hazai költségvetési kiadások fizetését.
Az árfolyam azonban már túlságosan bezuhant, augusztus 14-én száz rubelt kellett adni egy dollárért, ami lélektani határ, így a jegybank 3,5 százalékpontos kamatemelést jelentett be. Másnapra megerősödött a valuta, de később valamelyest visszaesett, és augusztus 29-én már ismét 95,5 rubelbe került egy dollár.
Bár ez jóval gyengébb a tavalyi hatvanrubeles dollárárfolyamnál, még nem jelent válságot, amennyiben sikerül elkerülni az összeomlást.
A Kreml a Krím félsziget 2014-es illegális annektálása óta a gazdaság szankcióbiztossá tételén dolgozik, az európai uniós behozatal kitiltásával helyzetbe hozta a hazai élelmiszer-termelést, illetve az ipart is a helyi beszállítók felé próbálta terelni.
Az olajbevételek miatt az államadósság elenyésző, miközben még masszív tartalékok is vannak, jóllehet ezeknek mintegy felét befagyasztotta a nemzetközi közösség.
Hosszabb távon azonban az orosz gazdaság lassú égéssel néz szembe a szankciók, a háborús kiadások miatt – figyelmeztetett Robin Brooks, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) vezető közgazdásza.
„Az a dilemma, hogy egyfelől sok pénzt kell költeni, mivel a háború rendkívül drága. Hogyan lehet a kört négyszögesíteni, hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt a készpénz szükségessége és a kamatok emelése között, hogy megelőzzék, hogy a dolgok kicsússzanak a kontroll alól? Véleményem szerint nincs jó megoldás” – húzta alá.
Hozzátette, hogy a nyugati országok tovább nehezíthetik Vlagyimir Putyin elnök dolgát azzal, hogy a mostani hatvan dollárról mondjuk leviszik ötven dollárra az orosz kőolajra vonatkozó, megszabott ársapkát.
„Ezzel még nagyobb lenne a nyomás a rubelen, nőne a nyomás az orosz központi bankon, hogy emeljen kamatot, és ez még nehezebbé tenné a helyzetet” – hangsúlyozta.
Chris Weafer, a Macro Advisory Partners tanácsadó cég vezérigazgatója úgy vélekedett, hogy a rubel meggyengülése még nem jelzi azt, hogy Oroszország rövid távon súlyos pénzügyi krízisbe kerülne.
Kiemelte, hogy a Kreml egyszerűen befolyásolni tudja az átváltási árfolyamokat azzal, ha előírja az állami ellenőrzés alatt álló exportőrök számára, hogy mikor váltsák át külföldi valutájukat. Ezenfelül az utóbbi időben valamelyest emelkedett az orosz kőolaj piaci ára, így csökken az Indiának és Kínának adott diszkont mértéke.
Ehhez kapcsolódóan: Brüsszeli hatástanulmány: a szankciók működnek, az orosz gazdaság autarkiába fordul
Janis Kluge, a Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének szakértője közölte, hogy a jegybanki alapkamat emelése a rubel megtámasztása érdekében megfojtja a magángazdaságot – vagy legalábbis a gazdaság azon részét, amely nem áll kapcsolatban a háborúval és a védelmi iparral –, hogy elég forrás álljon rendelkezésre a harcok folytatásához.
„Világosan előnyben részesíti a kormány a háborút a háztartások jólétével szemben” – mondta.
Leszögezte: hosszabb távon Putyin politikája erodálni fogja a gazdasági növekedést, és destabilizálni a rubelt, külföldi beruházások nélkül Oroszország nem fogja tudni ellátni szükségleteit, így még inkább behozatalra fog szorulni.
„Ez azt fogja jelenteni, hogy az orosz állampolgárok nem tudják majd megengedni maguknak azt az életszínvonalat, mint a korábbi években” – összegzett.
