Az orosz külügyminiszter csütörtökön azzal vádolta a Nyugatot, hogy fegyverekkel és ukrán katonák kiképzésével közvetlenül részt vesz az ukrajnai konfliktusban.
Szergej Lavrov azt is mondta, hogy az ukrán energetikai létesítmények és más kulcsfontosságú infrastruktúrák elleni orosz csapások, amelyek milliókat hagytak áram, fűtés és víz nélkül, Ukrajna katonai potenciálját hivatottak gyengíteni, és céljuk a nyugati fegyverszállítmányok kisiklatása is.
„Nem mondhatják, hogy az Egyesült Államok és a NATO nem vesz részt ebben a háborúban, önök közvetlenül részt vesznek benne – mondta Lavrov egy videós sajtókonferencián. – És nem csak fegyverekkel, a személyzet kiképzésével is. Önök a saját területükön képezik ki az ő hadseregüket, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és más országok területén.”
Közölte: az orosz rakétacsapások célja az volt, hogy „padlóra küldjenek olyan energetikai létesítményeket, amelyek lehetővé teszik, hogy önök továbbra is halálos fegyverekkel tömjék Ukrajnát azzal a céllal, hogy az oroszokat gyilkolják.”
„Az infrastruktúra, amelyet ezek a támadások célba vesznek, az ukrán fegyveres erők és a nacionalista zászlóaljak harci potenciáljának biztosítását szolgálják” – mondta Lavrov.
Ukrajna és a Nyugat azzal vádolta Oroszországot, hogy kulcsfontosságú polgári infrastruktúrát támad annak érdekében, hogy rontsa a közhangulatot és rákényszerítse Ukrajnát a moszkvai feltételeknek megfelelő béketárgyalásokra.
Lavrov kitart amellett, hogy Moszkva továbbra is nyitott a konfliktus lezárásáról szóló tárgyalásokra. „Soha nem kértünk tárgyalásokat, de mindig azt mondtuk, hogy készek vagyunk meghallgatni azokat, akik érdekeltek a tárgyalásos rendezésben” – mondta Lavrov.
Ehhez kapcsolódóan: Brüsszel különleges bíróságon vizsgálná ki az orosz háborús bűncselekményeket
A Kreml arra ösztökélte Ukrajnát, hogy ismerje el Oroszország részeként a Krím félszigetet, amelyet Moszkva 2014-ben csatolt el tőle, és hagyja jóvá azokat a területszerzéseket, amelyeket Oroszország február 24-e óta ért el. Nyomást gyakorol annak érdekében is, hogy biztosítékokat kapjon: Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz, és eleget tesz az oroszok homályosan megfogalmazott „demilitarizálási” és „nácitlanítási” céljainak.
Lavrov szólt arról is, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter egy telefonbeszélgetésben felvetette az Oroszországban bebörtönzött amerikai állampolgárok ügyét, de megjegyezte, hogy Putyin és Biden 2021 júniusában Genfben abban állapodott meg, hogy külön kommunikációs csatornát hoznak létre a különleges szolgálatok között a kérdés megvitatására.
„Ez működik, és remélem, sikerül elérni néhány eredményt” – tette hozzá.
A Biden-adminisztráció hónapok óta próbál tárgyalni a WNBA-sztár Brittney Griner és egy másik, szintén Oroszországban bebörtönzött amerikai, Paul Whelan michigani vállalatbiztonsági vezető szabadon bocsátásáról, akár egy esetleges fogolycsere révén.
Azt illetően, hogy Oroszország elhalasztja a nukleárisfegyverzet-ellenőrzési tárgyalások e hétre tervezett fordulóját az Egyesült Államokkal, Lavrov azzal érvelt, hogy „lehetetlen manapság úgy megvitatni a stratégiai stabilitást, hogy figyelmen kívül hagyjuk mindazt, ami Ukrajnában történik”.
„Meghirdették, hogy a cél Oroszország legyőzése a harctéren, vagy akár Oroszország megsemmisítése – mondta. – Hogy lehet, hogy Oroszország legyőzésének nincs jelentősége a stratégiai stabilitás szempontjából, figyelembe véve, hogy egy kulcsfontosságú stratégiai stabilitási szereplőt akarnak megsemmisíteni?”
A két és fél órás online sajtótájékoztatón Lavrov az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei ellen beszélt, azzal vádolva őket, hogy lábbal tiporják a nemzetközi jogot, amikor megpróbálják elszigetelni és elpusztítani Oroszországot.
Azt állította, hogy az Egyesült Államok megpróbált eltántorítani más országokat, köztük Indiát attól, hogy szoros kapcsolatokat ápoljanak Oroszországgal, de ezek a próbálkozások kudarcot vallottak.
