Alig négy nappal az áprilisi parlamenti választás előtt csoportosított át a Miniszterelnökség tizenötmilliárd forintot „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létesítéséhez, valamint részére pénzbeli vagyoni juttatás nyújtásához szükséges forrás biztosítása” címszóval. Most kiderült, hova került a pénz.
Ez pedig az Átlátszó közérdekű adatigénylésének köszönhető, amelyre válaszul a Gulyás Gergely vezette minisztérium elárulta, hogy a pénzt a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kapta, az alapítvány kuratóriumi elnöke a kormányba miniszterként visszatérő Lázár János. Ehhez az alapítványhoz tartozik egyebek között a mezőhegyesi ménesbirtok.
Azt, hogy ezek a milliárdok az alapítványhoz kerüljenek, egy tavaly elfogadott törvény tette lehetővé, ugyanis 2021 áprilisában szavazta meg az Országgyűlés fideszes többsége a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényeket. Ez volt az a törvénycsomag, amellyel prémiumingatlanok, kastélyok, birtokok, részvénycsomagok és a legfontosabb kulturális intézmények kerültek főként fideszes vagy a Fideszhez közel álló személyek vezette alapítványokhoz. Nem utolsósorban egy füst alatt tizenkét egyetem került alapítványi vagy egyházi fenntartásba.
Az alapítványok az ingyen kapott vagyonnal szabadon gazdálkodhatnak, az alapítványok kuratóriumának vezetőit pedig a parlament csak kétharmados többséggel cserélheti le.
A ménesbirtokot egyébként 2016-ban 2,1 milliárd forintért vásárolta vissza az állam, több tízmilliárd forintot költött rá, és az igazgatására kormánybiztosként Lázár Jánost jelölték ki.
Mint azt összefoglalójában a 444 megjegyzi, a Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság legelőit, erdeit, szántóit tavaly adta a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány vagyonkezelésébe az állam, és a közalapítvány indulótőkeként megkapta a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. százszázalékos részvénycsomagját is.
A birtok összterülete a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. honlapján olvasható tájékoztató szerint 9862 hektár, amiből szántóterület 8067 hektár. A dolgozói létszám 520-550 fő.
A jogelőd az 1784-ben alapított Mezőhegyesi Ménesbirtok, amely nemcsak Magyarország, hanem Európa legrégebbi állami birtoka. A jogutód változatlan célokkal, de a modern és nyereséges mezőgazdasági termelés érdekében meghatározott feladatokkal folytatja a megkezdett hagyományokat. Fő tevékenysége a szántóföldi növénytermesztés, a vetőmagtermesztés és -feldolgozás, a szarvasmarha-tenyésztés és tejtermelés, valamint az erdő- és vadgazdálkodás volt.
