Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Felsőoktatási modellváltás hetek alatt


2012 februárjában tüntetéshez vezetett, hogy a kormányzat a felsőoktatáshoz nyúlt. Akkor a felvételi keretszámokat csökkentették az állami karokon, miközben a képzést elvégzőket röghöz kötötték.

Megszavazta a Parlament, hogy 11 magyarországi felsőoktatási intézmény alapítványi, egy pedig egyházi fenntartásba kerüljön. A keddi döntéssel csak Budapesten maradt néhány egyetem, amely közvetlenül a költségvetéstől kapja a működéséhez szükséges pénzt.

Az előterjesztők azt írták a tervezet indoklásában, hogy az intézmények szenátusai maguk kérték a modellváltást. Ezentúl alapítványi formában működik a debreceni, a nyíregyházi, a pécsi, a szegedi, a dunaújvárosi és az óbudai egyetem, valamint a Testnevelési Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Semmelweis Egyetem is. Augusztustól egyetemi rangot kap és önállóvá válik a sárospataki főiskola, melynek gazdálkodása szintén ezt a modellt követi. Az Eszterházi Károly Egyetem fenntartói jogait az Egri Főegyházmegye kapta meg, ezzel 34 ingatlan került az egyházhoz.

Gondos előkészületek

A döntéssel egy időben az Országgyűlés változtatott a közérdekű vagyonkezelő alapítványok tagi feltételein is. Az országgyűlési és az önkormányzati képviselőkre, valamint a közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat módosították, hogy a jövőben az országgyűlési képviselők, a 3 000 fős lakosságszám feletti települések főállású polgármesterei, valamint az önkormányzati képviselők és a kormánytisztviselők is lehessenek az ilyen szervezetek kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjai, illetve vagyonellenőrei.

Az alapítványokat irányító kuratóriumok legalább öt tagúak, a személyeket először a kormány nevezi ki, majd idővel az alapítói jogokat is megkapják ezek a testületek, azaz az új tagokról már ebben a körben dönthetnek. Minden szervezet mellé felállítanak egy háromfős felügyelőbizottságot is. Az összes itt említett posztért díjazás jár.

Az alapítványok közül több az államtól ingyenesen kap vagyont, és azzal szabadon gazdálkodhat. Az eddig Semmelweis Egyetemként ismert, de mostantól Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvánnyá váló egység például az ingatlanok mellé csaknem 10 millió darab (9 777 658) Richter-részvényt is kapott. Nem minden új oktatási alapítványnak jutott részvénycsomag, egyesek továbbra is állami finanszírozásból működnek, de a költségvetési pénz felhasználásáról már saját maguk döntenek.

Az egyetemi hallgatók több mint kétharmada ősztől már az alapítványi intézmények diákjává válik. Már csak öt állami egyetem maradt: az ELTE, a BME, a közszolgálati egyetem, a képzőművészeti egyetem és a Zeneakadémia.

Sem az Alaptörvény, sem Brüsszel nincs útban

A modellváltáshoz kapcsolódik az is, hogy tavaly decemberben az Alaptörvényben is átírták a vonatkozó részt, hogy ezután csak kétharmados többség dönthessen az alapítványi rendszerről. A felsőoktatási intézmények működésének és finanszírozásának átalakítása már Brüsszelben is téma: úgy tudni, szóba került Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Orbán Viktor kormányfő pénteki egyeztetésén is.

Bár az oktatás színvonalának emelése szerepel az uniós prioritási listán, de a brüsszeli bizottságban azt nehezen értik, hogy miért csak azoknak a felsőoktatási intézményeknek ígérnek brüsszeli forrásokból fejlesztéseket, ahol az egyetem hozzájárul autonómiájának elvételéhez. Ezt a kifogást állítólag azzal hárítja el a kormány, hogy kevesebbet tervez a felsőoktatás fejlesztésére költeni az uniós forrásokból.

Nemcsak felsőoktatási átalakítás

A Parlament döntött öt másik vagyonkezelői alapítvány létrehozásáról is, ezekhez becslések szerint 600 milliárd forint értékű vagyont rendeltek. A Hauszman Alapítvány szentendrei ingatlanokat kapott, a Jövő Nemzedék Földje Alapítványhoz kerül az a mezőhegyesi Ménesbirtok, amelynek kormánybiztosa a fideszes Lázár János. A Demeter Szilárdhoz köthető Magyar Kultúráért Alapítvány esetében a leghosszabb az átadott ingatlanlista: a Zichy-kastély és a Hajógyári-sziget déli része, a Bem rakpartra néző Andrássy-palota, a zsennyei, szentendrei, mártélyi, galyatetői, kecskeméti és hódmezővásárhelyi alkotóház, a nemrég felújított Szentendrei Régi Művésztelep és a Hódmezővásárhelyi Művésztelep.

A Makovecz Campus Alapítványhoz jutott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem korábbi piliscsabai kampusza. Külön szervezetet hoztak létre az állam kezében lévő maradék MOL-részvények kezelésére. A Mol-Új Európa Alapítvány megfogalmazott tevékenysége nagyjából lefedi az olajcég eddigi pártfogói rendszerét: az ígéretek szerint a sport, a kultúra, az egészségügy és a környezetvédelem támogatása a csaknem 43 millió darab részvényből származó haszonnak.

Az ellenzék tiltakozik a modellváltás ellen

A hat ellenzéki párt azt ígéri, ha 2022-ben hatalomra kerülnek, újra állami irányítás alá vonják az alapítványi fenntartásba került felsőoktatási intézményeket. Burány Sándor, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese szerint a kormánypárt célja az volt, hogy állami ellenőrzés alól alapítványokba mentsék a közvagyont. Szilágyi György, a Jobbik alelnöke úgy fogalmazott, a törvény alkotói egy újfajta rablóprivatizációt hajtanak végre. Szakács László, az MSZP országgyűlési képviselője arra figyelmeztetett, hogy a kuratóriumi tagokat nem lehet leváltani és visszahívni. Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese azt ígérte, hogy az elkövetőket számon fogják kérni. Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője hazugságnak nevezte, hogy az egyetemek önként döntöttek a modellváltások mellett. Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja szerint nemcsak kormányváltásra, hanem rendszerváltásra is szükség van, jogállami eszközökkel meg kell menteni a közvagyont, és biztosítani kell, hogy soha többé ne privatizálhassák azt.

Készült az MTI tudósításának felhasználásával.
XS
SM
MD
LG