Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Az egyenruhások többsége fellélegezve venné tudomásul a kormányváltást” – Márki-Zay rendészeti szakértője


„A választások előtt két hónappal odadobnak ezeknek az embereknek hathavi illetményt. Ennek pedig egyértelműen választási üzenete van: hathavi bérrel megvásárlunk benneteket” – mondta lapunknak Márki-Zay Péter rendészeti és belügyi szakértője
„A választások előtt két hónappal odadobnak ezeknek az embereknek hathavi illetményt. Ennek pedig egyértelműen választási üzenete van: hathavi bérrel megvásárlunk benneteket” – mondta lapunknak Márki-Zay Péter rendészeti és belügyi szakértője

Kormányváltás esetén bruttó 350-400 ezer forintra emelné a pályakezdő egyenruhások bérét, átalakítaná a TEK-et és emberségesebb szolgálati nyugdíjrendszert vezetne be az új kormány. Márki-Zay Péter belügyi és rendészeti szakértője önálló határvédelmet és meghosszabbított határkerítést is ígér szakmai programjában, amelyet néhány nappal ezelőtt az összellenzéki pártok is elfogadtak. Lengyel Róbert szerint a Fidesz máig bünteti a rendőrséget a 2006-os események miatt. Interjú az ellenzéki programról, amelyben még Pintér Sándor belügyminisztert is megdicsérik.

Huszonnégy évig szolgált rendőrként. Volt a Neutron Kommandó műveleti parancsnoka, valamint siófoki rendőrkapitány is. Huszonnégy év után leszerelt. Több mint hét éve vezeti polgármesterként a magyar tenger metropoliszát. Lélekben rendőr még, vagy már inkább politikus?

Mondok egy történetet, hogy mennyire vagyok rendőr. A díszegyenruhámat elajándékoztam a helyi Nyugdíjas Rendőr Egyesületnek. Kiállítási tárgy lett. Viszont a sapkámat megtartottam, az otthon van a vitrinben. Minden családtagom tudja, hogy ha ne adj isten, bármi történne velem, az egyenruhasapkának jönni kell velem a gödörbe. Azt gondolom, hogy ennél egyértelműbb választ nem tudok adni. Igen, kék a vérem továbbra is.

Márki-Zay Péter felkérte, hogy rendészeti és belügyi szakértőként dolgozzon ki egy szakmai programot. Múlt héten áment is mondtak rá a pártok szakértői. Volt vita a programmal kapcsolatban?

Tulajdonképpen megvédtem azt a koncepciót, amelyet a miniszterelnök-jelölt asztalára szántam a rendészettel, belüggyel kapcsolatosan. Azt gondolom, hogy a vártnál sokkal gördülékenyebben ment a dolog. Szakmai érveket megértő emberek ücsörögtek a kerekasztalnál. Tulajdonképpen azt kell mondanom, hogy kilencvenszázalékos volt az egyetértés a szakmai anyagot illetően.

Mi volt a tízszázaléknyi vita tárgya?

Szakmailag eltérő álláspontok voltak a tekintetben, hogy ellenzéki győzelem esetén, egy ellenzéki kormányzati struktúrában a polgári titkosszolgálatoknak hol a helyük. Én azt a szakmai álláspontot képviselem, hogy a Belügyminisztériumban jó helyen vannak a polgári titkosszolgálatok. Vannak ezzel ellentétes vélemények is, miszerint önálló tárca alá kell vonni őket. Nekem megvannak a szakmai érveim, a saját elképzeléseim, de nyilván ez politikai döntés, én pedig politikai döntésekbe ez idáig nem folytam bele.

Mivel érvelt, miért maradjanak a polgári titkosszolgálatok a Belügyminisztérium irányítása alatt egy esetleges kormányváltás után is?

Jelen pillanatban a Belügyminisztérium az a szervezeti egység, amelyben gyakorlatilag egy tárcán belül összefolynak a rendőrségi, a rendészeti operatív, tehát titkos információgyűjtő tevékenységek és a polgári titkosszolgálatok hasonló tevékenységei. Óhatatlan, hogy az ilyen titkos nyomozások során, akár rendőrségi vonalon olyan információk jönnek elő, amelyek egyébként a polgári titkosszolgálatokra tartoznak és az ő munkájukat segítheti. A polgári titkosszolgálatoknál is óhatatlanul jönnek be olyan információk, amelyek a rendőrségi hatáskörbe tartozó felderítő munkát segíthetik. Ha ez egy tárcán belül van, egy kézben összpontosul, egy kézben történik ezeknek az információknak az értékelése, feldolgozása, az garancia lehet arra, hogy ezek az információs bázisok kiegészítik egymást. Ha két külön tárcáról beszélünk, ott ez a fajta konstruktivitás, ez a fajta gyors reagálási lehetőség meghosszabbodik.

Milyen ellenérvei voltak más pártok szakértőinek az ön elképzelésével kapcsolatban?

Konkrét szakmai ellenvéleményt nem hallottam.

És politikait?

Ellenállás van a Pintér Sándor vezette, jelenlegi Belügyminisztériummal és a struktúrájával szemben, de még mindig nem vagyok szakmai érvekkel meggyőzve arról, hogy ne lenne igazam. De nyilván politikai döntés lesz.

Mitől félnek a többiek?

Attól, hogy túl sok információ koncentrálódik egy helyen. Azt hiszem, leginkább ettől. De nem véletlen, hogy a Pintér Sándor-féle Belügyminisztérium is ebben a struktúrában dolgozik. Sok mindent lehet mondani a Fideszre és Pintér Sándorra, de Pintér felkészült szakember. Sokakkal ellentétben azt mondom, érdemes odafigyelni arra, mit csinál és hogyan csinálja. Nyíltan vállalom ezt a véleményemet.

Pedig általában ön nem szokta dicsérni a Fideszt.

Egyáltalán nem. De ezzel együtt azt gondolom, hogy nem minden való szemétre, ami most van; ebben elég konzekvens vagyok. Itt van a határkerítés kérdése. A mai napig azt mondom – még akkor is, ha ezzel nem váltok ki egyértelmű tapsvihart –, hogy a határkerítés felhúzása jó szakmai döntés volt.

Kormányváltás esetén tehát maradna a kerítés. Benne van a pakliban, hogy hosszabbodik is?

Igen. Volt egy olyan bátor elszólásom, hogy megfontolás tárgyát képezheti a határkerítés továbbépítése. Ez sem ördögtől való.

Merre kanyarodna? Románia irányába?

Így van, pontosan.

Tömeges leszerelés, állományhiány és megalázóan kevés fizetés – sokan még mindig nettó 160 ezerért szolgálnak és védenek. Mit várhatnak a rendőrök és a büntetés-végrehajtás dolgozói, ha kormánycsere lesz?

Úgy tűnik, a jelenlegi kormányzat számára – megmagyarázhatatlan módon – az egyenruhás állomány feketeseggű, kivéve a honvédséget. Olyan érzésem van nagyon sokszor, hogy a 2006-os őszi események miatt a mai napig büntetik a magyar rendőröket. Olyan rendőröket is, akik abban az időszakban még az iskolapadban ücsörögtek. Még aktív rendőrként éreztem 2006 után, hogy a fideszes hatalom megbélyegzi a magyar rendőröket. Tegyük félre azt, hogy 2006-ban mi történt, tegyük félre, hogy milyen szakmai hibákat vétettek a megfelelő szintű rendőri vezetők. De az biztos, hogy emiatt a kis őrmesterek is szívtak hosszú időn keresztül. Ennek a végkicsengése a mai napig ott van a rendszerben.

Nem lehet véletlen, hogy egy kormány egy évtizeden keresztül hátra sorolja ezeket az embereket. Nem lehet véletlen, hogy egy kezdő őrmester nettó bére 160 ezer forint. Ha megnézzük, egy épeszű kormányzat bárhol Európában kiemelten kezeli a rendvédelmi szervek dolgozóit, anyagilag is, erkölcsileg is megbecsüli őket. Jelen pillanatban a magyar rendőrség és az egyéb rendészeti szervek vonatkozásában ez a megbecsülés abban nyilvánul meg, hogy a választások előtt két hónappal odadobnak nekik hathavi illetményt. Ennek egyértelműen választási üzenete van: hathavi bérrel megvásárlunk benneteket. Már akit lehet. Csak ott számolja el magát a Fidesz-kormány, hogy az egyenruhás állomány döntő többsége nem hülye. Átlátnak a szitán, és nem fogják elfelejteni az elmúlt éveket.

Meggyőződéssel mondom, hogy a magyarországi egyenruhások döntő többsége lélegzet-visszafojtva várja áprilist, és fellélegezve venné tudomásul a kormányváltást.

Mi történne kormányváltás esetén? Mitől lenne jobb ezeknek az embereknek? Mi a terv?

Gyors, halaszthatatlan bérrendezésre lesz szükség azonnal a kormányváltás után, mert ketyeg a bomba, és ha nem történik meg az elkövetkezendő hónapokban, akkor a kérdés csak az lesz, hogy melyik egyenruhás szervezet fog először térdre rogyni. A büntetés-végrehajtás? A katasztrófavédelem? A rendőrség? Olyan mértékű létszámhiány van, ami már most is kezelhetetlen. Már most hallani olyat, hogy bizonyos településekre át kell vezényelni járőröket, hogy ki tudjanak állítani egy járőrpárt. És olyat is, hogy a bűnügyi állományt is kell vezényelni, mert nincs elég tiszt sem a rendszerben.

Nem volt jó az a rendszer sem, amikor 35-40 éves emberek tömegével el tudtak menni szolgálati nyugdíjba. De azért ez a rendszer sem jó, ami most van. Ne gondolja már senki komolyan, hogy egy hatvanéves tűzoltó szaladgál majd légzőkészülékkel a hátán az égő tízemeletes házban.

Nem csak az a probléma, hogy nagy a létszámhiány és folyamatos az elvándorlás. Nagyon nagy probléma az is, hogy utánpótlás sincs. Ezekkel a kezdő bérekkel, amiket az egyenruhásoknak fizetnek, gyakorlatilag – ha nincs belső indíttatás, valami megmagyarázhatatlan hivatástudat – mivel lehet rávenni egy fiatal embert, hogy 160 ezer forintért egyenruhát húzzon és lemondjon egy csomó jogáról? Adott esetben kockára tegye a családi életét, ha egyáltalán tud családalapításban gondolkodni ilyen fizetés mellet. Azért álljon már meg a menet!

Mennyivel növelnék a bérüket, illetve hogyan tennék vonzóvá a pályát?

Jelen állás szerint a kezdő egyenruhásbért bruttó 350 és 400 ezer forint közé kellene belőni. Ez az alap, és most itt a teljes belügyi rendészeti állományról beszélek. A bérfeszültségek elkerülése érdekében a hosszabb szolgálati idővel rendelkezők bérét is ehhez igazítva kell rendezni. Több tízezer emberről beszélünk. A jelenleg még a rendszerben lévő embereket ott kell tartani, meg kell menteni bérrendezéssel. Nincs mese. Életpályamodellben is gondolkodunk. Ezt gyakorlatilag harminc éve ígérgetik az egyenruhásoknak, de egy korrekt, kiszámítható, akár több évtizeden átívelő modellre van szükség, aminek a vége a korrekt szolgálati nyugdíjrendszer. Nem volt jó az a rendszer sem, amikor 35-40 éves emberek tömegével el tudtak menni szolgálati nyugdíjba. De azért ez a rendszer sem jó, ami most van. Ne gondolja már senki komolyan, hogy egy hatvanéves tűzoltó szaladgál majd légzőkészülékkel a hátán az égő tízemeletes házban. Olyan nyugdíjrendszert kell adni ezeknek az embereknek, hogy egy bizonyos szolgálati idő eltelte után, bizonyos szolgálati beosztások esetében – akár kedvezményes szorzókkal elismerve a munkát, amit végeztek – meglegyen a tisztességes nyugállományba vonulás lehetősége.

Hogy nézne ki az ön által javasolt szolgálati nyugdíjrendszer?

Egy bizonyos szolgálati év letöltése után – most ez hivatalosan harminc év – mehet nyugdíjba az, aki akar. Az én javaslatom szerint hatvanszázalékos hivatásos jogviszony után már nyugdíjba mehetnének a hivatásosok, ha ki akarnak szállni a rendszerből. Ha maradnak, akkor viszont mindaddig, amíg el nem érik a nyugdíjkorhatárt, minden évben néhány százalékkal emelkedne a nyugdíj. Tehát lehet, hogy harminc év után azt mondja, hogy még marad. Ha öt évvel később azt mondja, hogy elég, és lelép, akkor már nem hatvan-, hanem hetvenszázalékos nyugellátásban részesül. Nyilván annak, aki nyugdíjba megy, biztosítani kell a további munkavállalás jogát.

Lengyel Róbert javaslata szerint a határvédelmet odatelepített rendőrökkel kell megoldani
Lengyel Róbert javaslata szerint a határvédelmet odatelepített rendőrökkel kell megoldani

Most úgy van a szabályozás, hogy elmehet ugyan dolgozni a járadéka, nyugdíja mellett, de egy bizonyos kereset elérése után gyakorlatilag nem folyósítják tovább a nyugdíjat. Ezen változtatnának?

Megtörtént az a csúfság ebben az országban, hogy azok, akik az akkori jogszabályoknak megfelelően úgy döntöttek, hogy szolgálati nyugállományba vonulnak, egyik napról a másikra, vasárnapról hétfőre virradó reggel arra ébredtek, hogy nem nyugdíjasok, hanem járadékosok. A koncepció egyik nagyon markáns pontja, hogy rehabilitálni kell ezeket az embereket. Vissza kell adni ezeknek a szolgálati járadékon tengődő embereknek a szolgálati nyugdíját.

Egyrészt van ennek egy pszichés üzente. A nyugdíj egy biztos dolog, legalábbis azt gondoltuk. A járadék azt sugallja, hogy adható meg el is vehető. Ez a lelki része. A gyakorlati része pedig az, hogy most levonnak 16 százalékot a járadékosoktól ahhoz képest, mint amennyi nyugdíjuk lenne. Azt gondolom, a szerzett jog egy demokratikus jogállamban szent és sérthetetlen. A jelenlegi kormányzat egy tollvonással elvette ezektől az emberektől ezt a szerzett jogot.

Sokszor hetekre vezényelnek át rendőröket az ország másik pontjáról a déli határvédelemhez. Sokan nem arra esküdtek fel, hogy egy kerítést őrizzenek. Változtatna ezen?

Határra letelepített, állandó állománnyal kell megoldani a határőrizetet. Az én javaslatom az, hogy határrendészeti főigazgatóságot kell létrehozni az ORFK szervezeti struktúráján belül. Az inkriminált határszakaszokon – a horvát, a szerb, a román, illetve az ukrán szakaszon – egy-egy határőr-igazgatóságot hoznánk létre. Ezt odatelepített állománnyal kell megoldani. Ennek egyik feltétele, hogy az ellenzék által hirdetett állami lakásépítési programba be kell szállni. Ott, helyben kell megoldani az odatelepítendő rendőrök lakhatását. Családostól telepedjenek le, úgy, mint régen a határőrök. A leszerelési hullám egyik konkrét oka pontosan az, hogy a belső területi megyei főkapitányságokon szolgálatot teljesítő rendőrök megunták a folyamatos határra vezénylést. Ugyanez igaz egyébként a készenléti rendőrség állományára is. Elegük lett.

A szakszervezetek mondták nekik.

A szakszervezeteket semmibe nem nézik.

A TEK még rendőri berkeken belül is úgy van elkönyvelve, mint a kormány magánhadserege. Nagyon sokakban a TEK pejoratív fogalom. Ez nem szerencsés.

Mi lesz a katasztrófavédelem sorsa? Ha jól tudom, a tűzoltók visszakapnák a nevüket.

Nemcsak a nevüket, hanem a becsületüket is, mert most katasztrófavédőként dolgoznak. Az én koncepcióm szerint létre kell hozni egy tűzoltási főparancsnokságot budapesti székhellyel, országos hatáskörrel. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot – amelyet egyébként Bakondi tábornok talált ki, és maga alá gyűrt egy csomó, nem feltétlenül a kompetenciájába tartozó dolgot – vízfejteleníteni kell. Profiltisztításra van szükség. Az ORFK, a megyei főkapitányságok, illetve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a megyei szerveik vonatkozásában komoly tartalékok vannak. Minden létező erőt a végekre kell koncentrálni. Nem kell feltétlenül annyi ezredesnek lenni ebben az országban, mint amennyien most vannak. Nem a katasztrófavédelmi főigazgatóságon dőlnek el a dolgok, hanem kint, a végeken. Azokon a tűzoltókon múlnak a dolgok, akik a baleset helyszínére vonulnak, azokon a rendőrökön, akik kint vannak az utcán, és próbálják fenntartani a közbiztonságot. Sok minden múlik még a nyomozókon, akik ügyeket oldanak meg. Ők viszik a vállukon a rendszert, nem a tábornokok. Persze szükség van parancsnokokra, jó parancsnokokra, de azt gondolom, hogy ezekre az emberekre kell költeni a felszabaduló státuszokat és pénzeket.

Mit kezdene a TEK-kel? Maradna vagy menne?

Jelen pillanatban a Terrorelhárítási Központ állam az államban, rendőrség a rendőrségben. Az én szakmai álláspontom az, hogy jelen formájában nem maradhatna a Terrorelhárítási Központ. A terrorelhárítást vissza kell integrálni az ORFK berkein belülre. Az én javaslatom egy terrorelhárítási egység létrehozása Budapesten, budapesti székhellyel, a néhai rendőrség különleges szolgálatának mintájára; 0–24-es készenléti és tartalék készenléti egységek fenntartásával. Egyedül Pakson tartanám meg a régiós szervezetet az atomerőmű fizikai védelmi rendszerbe való beilleszkedése miatt. A többi régiós szervezetet szerintem fel kell számolni. A megyei főkapitányságokon létre kell hozni újra a bevetési alegységeket, ahova egyébként a most TEK-nél kiképzett állomány java részét be lehetne forgatni. Akkor szerintem helyére kerülne ez, mert most nincs a helyén. Például bűnügyi szerve is van a TEK-nek. Mondja meg nekem valaki, hogy miért.

Nyomoznak is a terrorelhárítók?

Jó kérdés. Terrorfelderítenek, gondolom. Az én olvasatomban egy ilyen szervezeti egységnek, mint a TEK, az az alapvető feladata, hogy felszámoljon. Amikor történik valami, ne adj isten, terrorcselekmény, azt szakszerűen kell rendezni a lehető legkisebb veszteséggel, adott esetben a túszok kimenekítésével, az elkövető elfogásával vagy bizonyos szituációkban likvidálásával. Ez az alapvető feladata egy ilyen szervezeti egységnek. Ezért mondom, hogy lehet, hogy ez a külön rendőrség egyfajta nimbusz. A TEK még rendőri berkeken belül is úgy van elkönyvelve, mint a kormány magánhadserege. Nagyon sokakban a TEK pejoratív fogalom. Ez nem szerencsés. Nem tűnne el a TEK, mert szükség van terrorelhárításra, ez nem kérdés.

Hajdú János, a TEK főigazgatója menne vagy maradna?

Erre nem tudok válaszolni. Korábban Orbán Viktor fő testőre volt, de ő egy magyar rendőr tábornok, ennek megfelelően tisztelem őt és a munkásságát is. De hogy kormányváltás után mi lenne Hajdú tábornokkal, azt majd az akkori belügyminisztertől, illetőleg az országos főkapitánytól kell megkérdezni.

Kapott bármilyen ajánlatot Márki-Zay Pétertől, ha kormányváltásra kerül sor?

Nem kaptam konkrét ajánlatot. De nyilván beszéltünk arról is, hogy körülbelül hogy látjuk a világot egy ellenzéki győzelem esetén, és ki mit tudna hozzátenni ahhoz, hogy jobb legyen a jövője ennek az országnak.

  • 16x9 Image

    Báthory Róbert

    Báthory Róbert a magyarországi Szabad Európa szenior oknyomozó újságírója. Tizenhét éve dolgozik a médiában, ebből tíz évet a legnagyobb televíziók – az RTL Klub, a TV2, a Hír TV és az MTV – hír- és hírháttérműsorainál mint riporter, szerkesztő, illetve felelős szerkesztő. Ezt megelőzően a Kossuth rádió és a Rádió C munkatársa volt. 

XS
SM
MD
LG