A nemzetközi szankciók szigorítását és nagy hatótávolságú rakéták ukrajnai szállítását szorgalmazta a lengyel külügyminiszter, megtorlásként a polgári infrastruktúrát érő kiterjedt csapásokra.
A többek között Kijevet és Harkivot célzó orosz támadásokban kedden legkevesebb öt ember meghalt, továbbá többtucatnyian megsebesültek. Egy nappal korábban is hasonló számokról érkezett jelentés.
Radosław Sikorski aláhúzta, hogy a Nyugatnak minderre „olyan nyelven kell reagálnia, amelyet az orosz elnök, Vlagyimir Putyin is megért: a szankciók szigorításával, hogy ne tudjon újabb fegyvereket gyártani csempészett alkatrészekkel, illetve nagy hatótávolságú rakéták átadásával, amelyek lehetővé tennék a parancsnoki központok és az indítóállások kiiktatását”.
Ehhez kapcsolódóan: Újabb ukrán rakétákat lőttek le Oroszország területén
Putyin az országa területét érő ukrán akciókat követően a támadások fokozását helyezte kilátásba. Ezzel kapcsolatban Annalena Baerbock, a német diplomácia vezetője azzal vádolta meg Moszkvát, hogy Ukrajna elpusztítására törekszik.
„Németország ki fog állni Ukrajna népe mellett, ameddig csak szükségük van ránk” – írta a korábban Twitterként ismert X-en.
Nicolas de Rivière francia ENSZ-nagykövet a friss fejlemények tükrében elég borúlátóan nyilatkozott az ukrajnai helyzettel összefüggésben.
„Az ukrajnai helyzet továbbra is borzalmas. Szerintem nem javul, hanem romlik” – jelentette ki.
Ehhez kapcsolódóan: Milyen rakétákat kaptak az ukránok, és mire tudják használni?
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő arra tett ígéretet, hogy felelősségre fogják vonni Oroszországot minden egyes kioltott életért.
Szerda hajnalban Ukrajna drónokkal támadta az Oroszország által már 2014-ben illegálisan annektált Krím félszigetet, valamint két régiót a szomszéd országban.
Ukrajna hosszú ideje lobbizik szövetségeseinél a fegyverszállítások felgyorsítása érdekében, Kijev szerint a fokozott orosz légicsapások elhárítása érdekében különösen nagy szükség lenne rá.
