Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Levél az EP-ből a tagállamoknak a 7. cikk szerinti eljárás felgyorsítása érdekében


Az Európai Parlament plenárisülés-terme Strasbourgban. Fotó: Reuters
Az Európai Parlament plenárisülés-terme Strasbourgban. Fotó: Reuters

Az EU 26 tagállamának írt közös levélben sürgeti a Magyarországgal szemben folyó 7. cikk szerinti eljárás felgyorsítását az Európai Parlament magyar jogállamiság helyzetéről készült jelentésének szerzője és négy árnyék-jelentéstevő.

A magyar dossziéval foglalkozó EP-képviselők, köztük a jelentéstevő a tagállamoknak írt levélben sürgetik a 7. cikk szerinti eljárás felgyorsítását és hathatós intézkedések meghozatalát, mielőtt Magyarország 2024 második felében átvenné az EU féléves soros elnökségét.

Meghallgatást és ajánlásokat sürgetnek a képviselők

A levél aláírói, Gwendoline Delbos-Corfield, a zöldpárti jelentéstevő és a néppárti, a szociáldemokrata, a liberális és a szélsőbaloldali árnyékraportőrök egyrészt arra sürgetik a tagállamokat, hogy az általános ügyek tanácsának május 30-i ülésén meghallgatást tartsanak a magyarországi helyzet alakulásáról, és úgy vélik, hogy normális esetben minden elnökségnek legalább egy meghallgatást kellene szerveznie a 7. cikk szerinti eljárás keretében.

A képviselők másrészt azt szorgalmazzák, hogy a tanács mielőbb fogjon hozzá ajánlások megszövegezéséhez és elfogadásához Magyarország számára az Európai Parlament két határozatában is szereplő, tizenkét területet érintő problémás kérdések orvoslása érdekében. „Mivel 2024. július 1-jén Magyarország veszi át az uniós elnökséget, több mint sürgős, hogy a tanács hathatós lépéseket tegyen az uniós alapszerződés 7 (1) cikkének keretében” – hangsúlyozzák a levél írói.

Emlékezetes, hogy az Európai Parlament által több mint kétharmados többséggel 2018 szeptemberében megszavazott Sargentini-jelentés a 7. cikk szerinti eljárás megindításával annak megállapítására kérte fel a tanácsot, hogy Magyarországon az uniós alapértékeket súlyosan és folytatólagosan megsértik, illetve ennek a kockázata fennáll. A tanács – bár azóta számos meghallgatást és véleménycserét folytatott a magyar kormány képviselőivel – lassan öt év után sem lépett tovább az eljárásban, és mindmáig nem bocsátotta szavazásra az EP megállapításait. Az eljárás új szakaszba léptetésének az az előfeltétele, hogy a tagállamok négyötödös többséggel megállapítsák a mulasztást.

A képviselők a jogállam folytatólagos magyarországi visszaszorulása felett érzett aggodalmukkal magyarázzák a levél elküldését a 26 uniós tagállamnak, arra sürgetve őket, hogy lépjenek tovább a 7. cikk szerinti eljárásban.

Ehhez kapcsolódóan: Az EU és Magyarország viszonyának alakulása 2010 óta – A magyar turul repülése

Aggodalmak az LMBTQ személyek jogai miatt

A levél írói jelentős lépésnek nevezik a magyar kormány által az igazságszolgáltatás és a korrupcióellenes fellépés területén kilátásba helyezett reformokat, és arra számítanak, hogy a bizottság és a tanács körültekintően értékelni fogja ezek végrehajtását. Ugyanakkor erős kételyeiknek adnak hangot a magyar kormány elkötelezettségét illetően a jogállam gyors visszaállítása és a polgárok alapvető jogainak tényleges védelme mellett.

Ezzel kapcsolatban emlékeztetnek a magyar parlament által április 11-én megszavazott új törvényre, amely az uniós panasztörvény átültetéséről szól. Aláhúzzák, hogy az új jogi aktus lehetővé tenné a polgárok számára, hogy bejelentést tegyenek a magyar életmóddal és az Alaptörvénnyel szembemenő tevékenységekről, beleértve azokat is, amelyek sértik „a házasság és a család alkotmány által elismert szerepét. (…) Ezekről az uniós tagállamokban példa nélküli jogi rendelkezésekről az a véleményünk, hogy súlyosan fenyegetik az LMBTQ személyek jogait és a véleménynyilvánítás szabadságát” – szögezik le az öt parlamenti pártcsoport Magyarországgal foglalkozó képviselői.

Mint ismert, Novák Katalin köztársasági elnök éppen a képviselők által kifogásolt passzusok miatt megtagadta a törvény aláírását, és visszaküldte a parlamentnek.

  • 16x9 Image

    Gyévai Zoltán

    Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG