Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Az uniós atombomba, amit senki sem tud használni: ilyen a jogállamisági eljárás


Már három és fél éve kezdődött, de még mindig egy helyben jár az az eljárás, amelyet a magyar – és a lengyel – jogállamiság rendszerszintű veszélyeztetése miatt indítottak. A tagállamok a tárgyalás fontosságát, míg az európai parlamenti politikusok annak eredménytelenségét hangoztatják.

Elmondhatjuk, hogy azok, akik a lengyel és a magyar, illetve közvetve az európai jogállamiság miatt aggódnak, meglehetősen elkeseredetten vettek részt az erről szóló vitában. Az Európai Parlament már sokadik alkalommal tartott hasonló eszmecserét és mint arra fel is hívták a képviselők a figyelmet, ezek nem vitték előre a folyamatot.

Immáron három év fél év telt el azóta, hogy az EP javasolta a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását Magyarország esetében, majd nem sokkal ezt követően az Európai Bizottság Lengyelország kapcsán döntött hasonlóan. A tagállamok szintjén az eredmény eddig néhány meghallgatás volt. A soros elnökséget betöltő francia kormány nevében Clément Beaune európaügyi államtitkár azt mondta, hogy a lengyelek ügyében februárban volt már egy meghallgatás, ahol minden problémát érintettek, míg hasonló esemény vár a magyar kormányra május 30-án. Ezt az eljárást egyébként az uniós atombombának nevezik, mert – elvileg – a legszigorúbb következményeket tartalmazza.

A vita

Sokan szóltak hozzá a témához, a legtöbben bírálták a magyar és a lengyel kormányt. A szlovák libeárlis Michal Simecka kijelentette, hogy arra van szükség, hogy az EU elzárja a Magyarországra irányuló pénzcsapokat, de ha kell, akkor a tagállamok tanácsában a szavazati jogot is meg kell vonni a magyar kormánytól.

A hétvégi választásokat Magyarországról követő, a magyar jogállamiság EP-jelentéstevője, a francia Gwendoline Delbos-Corfield azt mondta, megértette, hogy milyen hatása volt 12 év dezinformációinak. Döbbenten mondta, hogy a magyar lakosság egy része tényleg azt gondolja, hogy az ellenzék az EU segítségével nemváltó műtéteket szeretne végrehajtani az óvodákban és iskolában, valamint háborúba akarják vinni az országot. Egy német szélsőjobbos képviselő, Gunnar Beck azonban védelmébe vette az Orbán-kormányt. Szerinte Magyarországon több ellenzéki médium van, mint Németországban és úgy gondolja, jobb lenne ha Budapestről kormányoznák Berlint és nem fordítva.

A falu, ahol mindenki a Fideszre szavazott
please wait

No media source currently available

0:00 0:04:15 0:00

Egy másik német, a zöldpárti Terry Reintke viszont azt mondta, hogy az ukránok a szabadságukért harcolnak, 90 százalékuk hisz a demokráciában és a jogállamiságban, ezért igyekeznek az EU-ba. „Erre lenne szükség az EU-n belül is, hogy kiálljunk ezen értékek mellett. Nem elég a meghallgatások sora, hanem kötelező jellegű ajánlásokat kell megfogalmazni” - mondta a képviselő. „A többség hatalma nem abszolút, semmiféle választási győzelem nem jogosít fel arra egy kormányt, hogy a kisebbségeket és az uniós jogot ne tartsa tiszteletben. Ugyanezt a vitát folytatjuk le ismét, sokadszor” – mondta Juan Fernando López Aguilar spanyol szocialista képviselő.

A magyarok közül felszólalt Hidvéghi Balázs fideszes képviselő, aki azt kérte, hogy mindenki tartsa tiszteletben a magyar választók akaratát. Szerinte vissza kellene térni a párbeszédhez, bár Hidvéghi úgy gondolja, hogy az uniós intézmények inkább az ideológiai dzsihádot választották. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője azonban úgy fogalmazott, hogy „nehéz nem aggódni a magyarországi választások eredménye után” és sajnálatát fejezte ki, hogy az európai intézmények pedig nem tudnak előre lépni.

A témához írásbeli hozzászólást fűzött Ujhelyi István, amit szerkesztőségünkhöz is eljuttatott. A szocialista EP-képviselő szerint „a választók többsége vitathatatlanul támogatja Orbán Viktor miniszterelnökségét, de a választók bizonyosan nem az állami szintű korrupció, az uniós források üzemszerű ellopása, vagy a jogállamisági keretek további lebontásának folytatására adtak számára felhatalmazást”. A képviselő a témát az uniós forrásokhoz való hozzáférés felől közelíti meg. Úgy fogalmaz, hogy az Európai Unió kifogásai világosak és egyértelműek: “nem a gyermekvédelminek nevezett törvény, vagy a jelenlegi kormány menekültügyi politikája, hanem elsősorban az állami szintű korrupció miatt, az uniós források védelmében nem jutunk hozzá egyelőre ezekhez a pénzekhez.”

Az előzmények

Az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerint eljárás az Európai Parlament javaslatára indult be. Ez volt az a bizonyos Sargentini-jelentés, amelyet 2018. szeptember 12-én fogadta el az EP, ebben szerepelt az, hogy a Parlament felszólítja a Tanácsot, indítsa el a 7-es cikkely szerinti eljárást, azaz állapítsa meg, fennáll-e az egyértelmű veszélye, hogy Magyarország megsérti az EU alapértékeit.

A dokumentum szerint hazánkban többek között az igazságszolgáltatás függetlensége, a véleménynyilvánítás szabadsága, a kisebbségek jogai, a migránsok és menekültek helyzete ad okot aggodalomra.

A Parlament ezzel első ízben döntött úgy, hogy az Európai Unió Tanácsának fel kellene lépnie egy tagállam ellen az Unió alapértékei megsértésének rendszerszintű veszélye miatt. Az alapértékek, amelyeket az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke sorol fel és amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája is tükröz, többek között a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartását jelentik. A megfogalmazott kifogások a következő területeket ölelték fel:

  • az alkotmányos és a választási rendszer működése,
  • az igazságszolgáltatás függetlensége,
  • korrupció és összeférhetetlenség,
  • a magánélet védelme és az adatvédelem,
  • a véleménynyilvánítás szabadsága,
  • a tudományos élet szabadsága,
  • vallásszabadság,
  • egyesülési szabadság,
  • az egyenlő bánásmódhoz való jog,
  • a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai,
  • a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai, és
  • gazdasági és szociális jogok.

Az előbbi lista azért lényeges, mert a magyar kormány akkori kommunikációja szerint az eljárást azért kezdeményezték, mert Magyarország nem akarta befogadni az illegális bevándorlókat. Ugyancsak fontos, hogy ezen a szavazáson – amelynek eredményességéhez kétharmados többség kell – fordult elő látványosan először, hogy az Európai Néppárt többsége szakította a Fidesszel. A néppárti képviselők többsége vagy támogatta a javaslatot, vagy pedig tartózkodott a szavazás során. Később egyébként a magyar kormány megtámadta az Európai Bíróságon ezt a szavazást, de ezt a pert elbukta Magyarország.

A 7. cikk szerinti eljárás

Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke az uniós alapértékek betartatását szolgálja. A 7. cikk (1) bekezdése szerint a tagállamok Tanácsa megállapíthatja, hogy egy tagállam esetében fenn áll az EU-s értékek megsértésének egyértelmű kockázata és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg a tagállam számára, hogy megelőzze az alapértékek tényleges megsértését. A Tanácsnak négyötödös többséggel kell döntést hoznia.

A 7. cikkely (2) bekezdése egy másik eljárásra ad lehetőséget, amikor a tagállamok egyharmada vagy a Bizottság javaslata alapján a Tanács megállapítja, hogy az alapértékek az adott országban ténylegesen sérültek-e. A Tanácsnak egyhangú döntést kell hoznia és az EP hozzájárulására is szükség van. A 7. cikkely (3) bekezdése a konkrét szankciókat indítja el, ami a tanácsi szavazati jog felfüggesztését is jelentheti, de már egyéb szankciók kivetésére is lehetőségük van a tagállamoknak. Az uniós tagság megszüntetése azonban nem lehetséges, erről csak a tagállam dönthet.

Jelenleg a meghallgatások szakaszában tartunk – évek óta. A következő lépés az ajánlások megfogalmazása lenne, ehhez azonban egyelőre hiányzik a tagállamok elhatározottsága, az egymást követő uniós elnökségek igyekeznek szabadulni ettől a problémától. És az is tény, hogy ez az eljárás nincs kipróbálva a gyakorlatban, mivel Magyarország és Lengyelország az első két tagállam, amelyekkel szemben aktiválták.

  • 16x9 Image

    Arató László

    Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.

XS
SM
MD
LG