Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Lezárult a jelöltállítás: kik közül választhatunk polgármestert a 49 nagyobb településen?


Szavazás Budapesten az európai parlamenti választáson 2019. május 26-án
Szavazás Budapesten az európai parlamenti választáson 2019. május 26-án

A polgármester- és az egyéni képviselőjelölteknek hétfő délután 4-ig le kellett adniuk a településükön élő polgárok ajánlásait tartalmazó íveket. Miután a választási irodák ellenőrizték az aláírások hitelességét és számát, hivatalossá váltak a jelöltek. Táblázatokba gyűjtöttük Magyarország a megyei jogú városok és a fővárosi kerületek polgármesterjelöltjeit, jelölőszervezeteiket, és a fővárosban felmértük az egyéni képviselőjelölteket is.

Június 9-ig, a választás napjáig persze még visszaléphetnek közülük, de az alábbi összegzés képet ad arról, hogy mely pártok/jelölőszervezetek voltak a legsikeresebbek, melyik hány jelöltet tudott állítani.

Az Európai Parlament választásán induló pártok listáit már 2024. május 3-án be kellett jelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál és leadni a 20 ezer ajánlást: ezt tizenhárom formáció tette meg, az NVB 11-et vett közülük nyilvántartásba.

A vármegyei lista (valamint a területi és országos nemzetiségi lista) bejelentésére 2024. május 7-én (kedd) 16.00 óráig van lehetőségük a jelölőszervezeteknek.

Néhány módszertani megjegyzés: igyekeztünk előkeresni, hogy egy több párt által indított jelölt eredetileg melyik párthoz tartozott – vagyis melyik párt tudta a saját jelöltje mögé beállítani a többit. Több esetben a jelöltek pár hónappal korábban léptek ki pártjukból (hogy aztán egy civil szervezet színeiben legyenek a többpárti ellenzéki összefogás jelöltjei): ilyen például Jeszenszki András Nyíregyházán, aki az MSZP-ből lépett ki. Őt az MSZP-hez számoltuk, de nála (is) odaírtuk, hogy mely pártok/szervezetek jelölték még. A lassan örökös szegedi polgármesternél, Botka Lászlónál viszont már csak jelölő civil szervezetét tüntettük fel, mert ő már több évvel ezelőtt kilépett pártjából.

Nemény András szombathelyi polgármester jelölőszervezete sem a pártja, az MSZP, hanem egy civil szervezet: ezt a táblázatban odaírtuk, de Neményt az MSZP oszlopában tüntettük fel.

Egyébként sok politikus (Botkától Baranyi Krisztina ferencvárosi vagy Mirkóczki Ádám egri, újrázni készülő polgármesterig) nem valós civil szervezet jelöltje, azokat csak az ő indításukra/támogatásukra hozták létre. Ez főleg vidéken jellemző, ott emiatt nem is összegeztük a pártok jelölő-pozícióit, mert túl sok volt a jelölő „civil” szervezet.

Ugyanakkor vannak polgármesterjelöltet állító valós civil szervezetek is, amelyek két választás között is helyi érdekvédelmet látnak el (például Erzsébetvárosban, a VII. kerületben).

Csak a hivatalos jelölőszervezetet tüntettünk föl, a támogató szervezeteket nem. Így például a fővárosi főpolgármesterségért induló Vitézy Dávidnál csak a saját civil szervezetét és az LMP-t; a Jobbikot, amely támogatja, de nem jelölte, már nem.

Néhány, elsősorban civil vagy független jelölt jogi státuszáról még nem döntöttek a helyi választási irodák, ezeket jelöltük a táblázatban. De ilyen a Tisza Párt 2 jelöltje is.

A főváros és a kerületek

Nemcsak a 23 kerület és a főváros polgármesterjelöltjeit összegeztük, hanem megnéztük az egyéni képviselői helyekért indulókat is.

A Mi Hazánk mindenütt állított polgármesterjelöltet, és a legtöbb kerületben minden körzetben egyéni képviselőt is, de például a VI. és a VII. kerületben csak polgármesterjelöltet indít. Viszont négy polgármesterjelöltje elvérzett a hitelesítésnél, négynek pedig cikkünk megjelenésekor még bizonytalan volt a jelölti státusza az NVI honlapja szerint.

Az I. kerületben a helyi Alternatíva Párt (majdnem minden körzetben) és az MKKP (Kutyapárt) is állít minden körzetben jelöltet. Ilyen a Szolidaritás nevű szervezet is, amely más-más társakkal több kerületben be akar kerülni a testületbe.

A Kutyapárt 12 kerületben indít képviselőjelölteket, általában az összes vagy a legtöbb kerületi körzetben.

A II. kerületben Jakab Péter A Nép Pártján nevű formációja indít egyéni jelölteket, de polgármestert itt sem.

Érdekes, hogy a VI. és a VIII. kerületben az MSZP külön jelöltekkel indul az egyéni körzetekben is (máshol az ellenzéki koalíció része), sőt Józsefvárosban még Pikó Andrásra is ráindítják polgármesterjelöltjüket (miután Pikó egy körzetben engedte volna csak szocialista jelölt indulását, ők pedig három helyet kértek közös jelöltként).

Józsefvárosban az MKKP megsegíti Pikót és csapatát azzal, hogy egyik fronton sem indulnak.

Kőbányán, a X. kerületben a Momentum külön jelöltekkel megy szembe az ellenzéki összefogás jelöltjeivel, itt viszont nincs Kutyapárt. Itt és a XI. kerületben is van jelöltje Magyar Péter Tisza Pártjának, de a választási iroda honlapja szerint státuszuk még tisztázatlan.

Ahogy tudni lehetett, a XII. kerületben (Hegyvidéken) a többi ellenzéki párt egyéniben közös jelölteket indít az MKKP jelöltjeire, de a két momentumosra nem.

Ritka, hogy az LMP-nek vannak egyéni jelöltjei, a XIII. kerület ilyen (ahol viszont semmi esélye senkinek Tóth József jelöltjeivel szemben, de kompenzációs listán a párt szerezhet mandátumot. Igaz, a választási iroda honlapja szerint cikkünk megjelenésekor az LMP-s és a Mi Hazánkos jelölt státusza még tisztázatlan.

Zuglóban is egyéni jelöltekkel fut neki az LMP (egy képviselője ül most a testületben, és sem a DK–MSZP, sem a Momentum vezette szövetség nem számolt vele a helyosztónál). Érdekes, hogy Angyalföldhöz hasonlóan itt is az LMP-s és a Mi Hazánkos jelölt státusza tisztázatlan még. Zuglóban a Kutyapárt is indul egyéni körzetekben, így több körzetben öt ellenzéki jelölt (mert még a szocialisták is indulnak egy civil szervezet színeiben) is lesz a fideszessel szemben.

Kőbányához hasonlóan a XVII. kerületben is külön jelöltekkel indul a Momentum, de itt polgármesterjelöltje is van.

A XVIII. kerületben is vannak LMP-s jelöltek, és Jakab Péternek is volt annyi kádere, hogy próbálkozzon itt is. Magyar Péter itt is indít jelöltet, de az ő jelölti státusza is tisztázatlan még.

A XIX.-ben sok körzetben csak három polgármesteri induló van, ez meglehetősen ritka máshol.

A XX. kerületben a hajdan erős Jobbik bukkan fel, míg a XXIII.-ban Márki-Zay Péter pártja, az MMN, igaz, jelöltjének nyilvántartásba vételét elutasította a helyi választási iroda.

A harmadik, húzóneve fémjelezte formáció, Vona Gábor 2. Reformkora nem indul az önkormányzati, csak az európai parlamenti választáson.

Pártok és civilek

Összegezve a pártok jelöltállító képességét: két párt van, amelyik mind a 23 kerületben állított polgármesterjelöltet: a Fidesz és a Mi Hazánk. (Főpolgármester-jelöltjük is lesz.) De az utóbbinak legalább négy kerületi polgármesterjelöltje elbukott a hitelesítésnél.

Utánuk a legtöbb jelöltet a DK állítja (az ellenzéki összefogás részeként, vagyis más pártok is jelölőszervezetek), kilencet. Pártközi tárgyalásainak eredményességét mutatja (most is), hogy a jóval gyengébb MSZP-nek hét jelöltje lesz (szintén összefogva, más pártokkal együtt, de eredetileg a párt jelöltjeként), míg a Momentumnak csak hat (köztük Juhász Péter és a soroksári civil, Ritter Ottó).

Az MKKP-nak öt polgármesterjelöltje lesz Budapesten, és tizenkét kerületben fut neki az egyéni képviselői helyeknek; ők nem fognak össze másokkal.

Amint már ismert, a Tisza Párt négy kerületben indít polgármesterjelöltet.

Budapesten is sok kerületben vannak helyben ismert, minden (vagy a legtöbb) egyéni körzetben jelöltet állító civil szervezetek. Ha legtöbbször nincs is esélyük helytállni a pártjelöltekkel szemben, kompenzációs listán szerezhetnek mandátumot. Így jutott be a VII. kerületben az Élhető Erzsébetváros, a XIV.-ben pedig a Civil Zugló Egyesület képviselője. Az Élhető Erzsébetváros elnöke, Garai Dóra polgármesterjelöltként is indul. A másik helyi civil szervezet, a Színes Erzsébetváros elnöke, Lajos Béla egy napig Magyar Péter jelöltjeként szerepelt, de most újból saját szervezete színeiben gyűjtötte az aláírásokat. A választási iroda honlapja szerint státusza még tisztázatlan.

A sok helyi formációt most nem soroljuk fel, de érdemes figyelni a Lokálpatrióták7 Egyesületre, amely – nevével ellentétben – több helyen is indul, sokszor a Szolidaritás nevű formációval szövetségben, máshol csak helyben aktív szervezettel. Ezek is lehetnek fedőszervezetek, a volt erzsébetvárosi szocialista polgármester (v-ről w-re cserélve nevében egy betűt), Hunwald György is ilyen, sok helyen lokálpatrióta szervezet színeiben indul újra.

Megyei jogú városok

Végül nézzük meg a 24 megyei jogú város polgármesterjelöltjeit. Itt is feltüntettük a pártokat, de ahogy már jeleztük, nem összegeztünk jelölőszervezetenként, mert nem adna pontos képet a sok civil/egyesületi jelölőszervezet miatt.

Győr rekorder: egyelőre 10 polgármesterjelöltje van. Dunaújvárosban csak kettő: egy fideszes és a regnáló ellenzéki polgármester.

Cikkünk megjelenése után egy nappal a táblázatokban még bizonytalan jelölti státuszúként szereplő indulókról is döntöttek a választási bizottságok. Ezek közül a legfontosabb, hogy a Tisza Párt X., XI. és XVIII. kerületi polgármesterjelöltjei is megszerezték a jogot az induláshoz, így a párt budapesti listája (ehhez 3 kerületi polgármesterjelölt kell) élesedhet.

Budapesten végül elindulhat Lajos Béla is (VII. kerület: Színes Erzsébetváros); Kanász-Nagy Máté (XIII.: LMP) és Balog Csaba (XIII.: Mi Hazánk); Czeglédi János (XIV.: Mi Hazánk) és Vida Attila (XIV.: LMP); Palocsai Béla (XV.: független) és Bartal András (XV.: Mi Hazánk).

Indulhat három bajai független/civil polgármesterjelölt (Fercsák Róbert, Garami Artúr, László Károly), ahogy három kecskeméti is (Bodrogi Tamás, Kara László, Klinger Ádám; ez nem sikerült itt Kardos Miklósnak). Miskolcon sikerült a független Lehoczki Spider Lászlónak (Fülöp József Istvánnénak nem), Pécsen pedig Lajos Milánnak.

Sopronban elindulhat Holpár Csaba (MKKP) és Horváth Gábor (Mi Hazánk).

Nem indulhat viszont két Mi Hazánkos polgármesterjelölt: Szikora István (V. kerület) és Szabó Sándor (XXI.,)

Kisebb súlyú szereplők: a Budapest főpolgármesterjelöltségért induló Vas Annamáriát nem vették nyilvántartásba. Így járt Víg Rafael a III. kerületben, 3 civil/független győri sem (Szilágyi Norbert, Mészáros Géza, Szűcs Gábor)

A végül nem induló jelentkezőket töröltük a táblázatainkból.

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Kerényi György közel harmincéves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz-, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth rádió főszerkesztője és három évig dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. Tíz évig tanított az ELTE médiatanszékén. 

XS
SM
MD
LG