Ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést az Integritás Hatóság költségvetési csalás bűntette, közbeszerzési visszaélés és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt a hírhedtté lett nyírmártonfalvai ügyben és kapcsolódó pályázatok miatt. A hatóság összesen 1,61 milliárd forintnyi uniós pályázatot vizsgált az eset kapcsán, és súlyos szabálytalanságokat talált.
Nyírmártonfalva polgármestere hatvanmillió forintnyi uniós támogatásból épített a tulajdonában lévő területen lombkoronasétányt úgy, hogy építkezés közben kivágták az ott lévő fákat.
Az ügyből lakossági bejelentés alapján az Átlátszó írt cikket. A korrupció csökkentése érdekében európai uniós nyomásra tavaly létrehozott Integritás Hatóság (IH) sajtóközleménye szerint
„rendszerszintű vizsgálatot folytatott Az erdei ökoszisztémák térítésmentesen nyújtott közjóléti funkcióinak fejlesztése című felhívás keretében benyújtott európai uniós pályázatok vonatkozásában: ez a felhívás a lombkoronasétány-pályázatok révén ismert. A programhoz rendelkezésre álló teljes forrás 1,61 milliárd Ft.”
A hatóság a támogatási program teljes folyamatát megvizsgálta a pályázati kiírástól kezdve az irányító hatóság tevékenységén és a lombkoronasétányok megvalósításán keresztül a számlák benyújtásáig.
A hatóság a vizsgálat eredménye alapján feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen a Btk. 396. §-a szerinti költségvetési csalás bűntette, a Btk. 420. §-a szerinti versenyt korlátozó megállapodás, közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntett, valamint a Btk. 345. §-a szerinti hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt.
Emellett versenyfelügyeleti eljárás megindítását is kezdeményezik a Gazdasági Versenyhivatalnál, valamint felszólítják az irányító hatóságot szabálytalansági eljárások lefolytatására.
Az Integritás Hatóság vizsgálata az alábbiakat állapította meg:
- A kedvezményezettek nagy csoportja között fennáll az összejátszás gyanúja: a pályázók nagy része két vármegyére (Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg) korlátozódva azonos tartalmú támogatási kérelmeket nyújtott be megegyező projektleírással, műszaki tartalommal, tervezővel és kivitelezővel, gyakorlatilag ugyanolyan összköltségvetéssel, és hasonlóan jelentős mértékben túlárazva a projekteket.
- Már a pályázati kiírás is szabálytalan volt, a folyamatból pedig hiányoztak az ellenőrzési mechanizmusok, kontrollok. A kiírás a kezdeti helyes iránytól eltérve, több módosítás után végül úgy került publikálásra, hogy csak a pályázók egy szűk körének kedvezett.
- Az irányító hatóság nem alakított ki objektívan elbírálható értékelési keretrendszert. Gyakorlatilag nem voltak olyan, tényszerűen elbírálható mérőszámok, amelyek alapján összehasonlítható lett volna a pályázatok szükségessége vagy létjogosultsága.
- Sérülhetett az egyenlő bánásmód elve is, mivel a pályázókat egyenlőtlen feltételek teljesítése elé állították például a hiánypótlási lehetőséggel vagy hiányával.
- Az Integritás Hatóság vizsgálata feltárta azt is, hogy a támogatás nyertesei a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzések során vélhetően korlátozták a versenyt.
A hatóság a vizsgálat során tapasztaltakat és az erről készült fotókat közzétette a szervezet weboldalán. Az IH közleménye emlékeztet: a rosszul megírt kiírás mellett is lehetett volna jó projektet készíteni, ahogy szerintük Gyöngyösön meg is történt.
