Szembekerült a Lukasenka-rezsimmel a belorusz katolikus egyház, amelynek vezetőjét augusztus óta nem engedik vissza az országba. A többségi ortodox egyház egyelőre kitart Lukasenka és Putyin mellett.
Hetek óta tartanak a tüntetések Minszkben, hogy a régóta diktátori hatalommal irányító Alekszandr Lukasenka lemondását követeljék. Mindennaposak a különböző mértékű összecsapások a rohamrendőrök és a demonstrálók között. Az augusztus 26-ai összetűzés során a tüntetők közül a fővárosi Függetlenség téren álló vörös téglás Szent Simon római katolikus templomban, közismert nevén a Vörös Templomban kerestek menedéket.
Nem engedik át a határon a katolikus érseket
A tiltakozók nem véletlenül választották ezt a templomot, hiszen a valószínűleg az elcsalt augusztus 9-i választás után a belorusz katolikus egyház több vezetője is változást követelők mellett szólalt fel. Bár az országban az ortodox egyház a legnagyobb felekezet, az egyház vezetői egyelőre csöndben maradtak a krízis alatt. Ebben szerepe lehet annak, hogy az belorusz ortodox egyház erősen kötődik az orosz anyaegyházhoz, így az állásával játszhat az a pap, aki csak a legenyhébb kritikát is megengedi magának a minszki vagy a moszkvai rezsimmel szemben.
„A mostani válság alatt a katolikus egyház aktívabb szerepet vállalt, mint az ortodox, mivel meg tudta őrizni a politikai függetlenségét, illetve a vallási és erkölcsi értékeit. A katolikus papok elítélték az erőszakot és komoly lelki támogatást nyújtottak a belorusz embereknek” – mondta a Szabad Európának Hanna Baraban belorusz újságíró és politikai elemző.
Bár emiatt szembe kerültek a kormánnyal, Baraban szerint a katolikus egyház megítélése egyre javul az átlagemberek között, egyre többen tekintenek rájuk erkölcsi iránytűként. Ennek az élő példája az egyház belaruszi vezetője, Tadeusz Kondrusiewicz érsek, akinek maga is megtapasztalta, mi jár az országban a tiltakozásért. Augusztus közepén Kondrusiewicz az erőszak beszüntetésére szólította fel a hatóságokat, súlyos bűnnek nevezve a tüntetők elleni brutális fellépést, és bűncselekménynek az erőszakra felhívó parancsot. Nem sokkal később, Lengyelországi útjáról visszatérve a határőrök nem engedték be az országba a 74 éves Kondrusiewiczet. Szeptember 1-én Lukasenka először szólalt meg Kondrusiewicz ügyében, elmondása szerint az érsek ellen beutazási tilalom van érvényben, mert „belekeverte a politikát az egyházi ügyekbe”, és mert „utasításokat kapott Lengyelországban”. A belorusz elnök ugyanis az ország nyugati szomszédait, például a lengyeleket vádolja azzal, hogy titokban ők irányítják a tüntetőket, és azt állítja, a NATO csapatokat vont össze a belorusz határon.
Romló vallásszabadság
Lukasenka a választások előtt Oroszországot is meggyanúsította azzal, hogy beavatkozott a kampányba, és hogy zsoldosokkal próbált zavart kelteni Belaruszban. Ahogy azonban népszerűsége és hatalma megrendült, később mégis arra kényszerült, hogy Moszkvától kérjen segítséget, amit Vlagyimir Putyin meg is ígért neki, nem zárva ki akár a katonai segítségnyújtást sem.
Szeptember első napján Kondrusiewicz támogatói is felvonultak a Vörös Templom előtt, nem sokkal azután, hogy a diákok iskolasztrájkot hirdettek a rezsim elleni tiltakozásként. A belarusz emberjogi szervezet, a Vjaszna jelentése szerint aznap több mint 200 középiskolást őrizetbe vett a rendőrség a sztrájkban való részvétel miatt. „Felnőtt egy új generáció, akik már máshogy szeretnének élni” – mondta a Szabad Európának Kondrusiewicz a diákok tiltakozásáról.
Gary Bauer az amerikai Nemzetközi Vallásszabadság Bizottság (USCIRF) biztosa a Szabad Európának azt mondta, a bizottság egyre nagyobb aggodalommal figyeli a belaruszi eseményeket.
Az egyház egyike az utolsó, még autonóm intézményeknek az országban, ezért Lukasenka rezsime súlyos fenyegetésnek látja őket.Gary Bauer, a Nemzetközi Vallásszabadság Bizottság biztosa
A Pew Research Center a2017-es adatai szerint a beloruszok 73 százaléka ortodox, 12 százalékuk katolikus vallású. A belorusz törvények az ortodox egyháznak vezető szerepet írnak elő, különböző előjogokat biztosítva az egyháznak. A többi, regisztrált felekezet (katolikusok, protestánsok, zsidók) amolyan megtűrt vallásként működhet, míg a nem elismert vallások gyakorlását vagy terjesztését tiltja a törvény.
Az elnök egyháza
A privilégizált helyzetű ortodox egyház többször támogatta Lukasenkát politikai kérdésekben, például 2004-ben az egyház feje arra kérte a híveket, hogy szavazzanak igennel az elnöki mandátumlimitet eltörlő népszavazáson. 2015-ben több ortodox pópa misét celebrált Lukasenka újraválasztásáért. Az ortodox egyház Belaruszban, más országokkal szemben áprilisban a járványveszély ellenére megtartotta a húsvéti misét, miután Lukasenka elutasította a koronavírus-járvány miatti óvintézkedéseket.
Baraban elmondása szerint a Belorusz Ortodox Egyház valójában az Orosz Ortodox Egyház hatósága alá tartozik, így Moszkvának komoly befolyása van az itteni papságra is. Mint mondta, a Kreml többek között az egyházon keresztül képes befolyást gyakorolni Belarusz felett, terjeszteni a Moszkvában kigondolt üzeneteket a társadalomban. Ezzel szemben a hatalomhoz nem kötődő katolikus egyház „továbbra is egy klasszikus vallási intézmény”. A mostani válság óta a különbség még élesebbé vált.
Az ortodox egyház várakozó álláspontra helyezkedett, ami az orosz vezetés hozzáállását tükrözi.Hanna Baraban, belorusz újságíró és politikai elemző
Az Orosz Ortodox Egyház vezetője augusztusban az elsők között gratulált Lukasenka választási győzelméhez. Amikor Paval minszki püspök, a belorusz egyház feje a tüntetések szétverése után ellátogatott egy kórházba, és bírálta a rendőri erőszakot, az orosz anyaegyház zsinata gyorsan lépett: augusztus 26-án leváltották a püspököt.
Kondrusiewicz szerint a Lukasenka-rezsim megrendüléséhez hozzájárultak a 2010-ben bevezetett európai uniós szankciók, és az is, hogy Lukasenka hatalomra jutása óta felnőtt egy a világra nyitottabb generáció. Szerinte az, hogy a kormány már hajlandónak mutatkozik engedményeket tenni, például új alkotmányt írni, azt mutatja, hogy a tüntetések működnek. Az érsek azt reméli, hogy a helyzetet sikerül vérontás nélkül megoldani, ezért mindkét felet arra szólította fel, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz és rendezzék békésen a helyzetet.
