Belarusz tekintélyelvű vezetője, Aljakszandr Lukasenka aláírta a büntető törvénykönyv kiegészítéseit, amelyek tovább korlátozzák az állampolgári jogokat és az információ szabad áramlását, miközben folytatódik az ország demokráciapárti mozgalmának visszaszorítása.
Lukasenka, a most 66 éves egykori szovjet kolhozelnök, aki 1994 óta irányítja Fehéroroszországot, egy sor olyan változást fogadtatott el bólogató parlamentjével, amelyek kriminalizálják a kormány bírálatát vagy a részvételt a tavalyi vitatott elnökválasztás miatt kirobbant tüntetéseken. Az akkori eredmények biztosították hatodik, egymást követő elnöki ciklusát, amelyet a Nyugat elutasított.
Gyakorlatilag mindent kriminalizáltak, amit az ellenzék csinálhat
A Lukasenka által június 8-án aláírt módosítások szigorítják a büntetést a „hamis információk terjesztéséért” az interneten, a részvételért „szélsőséges” csoportokban, a velük való együttműködésért, azért, ha valaki elmulaszt jelentést tenni egy, a bíróság által szélsőségesnek minősített szervezet tevékenységéről, vagy megsérti a nyilvános összejövetelek és tüntetések szervezéséről szóló törvényt.
Emelik továbbá a büntetési téttelt rágalmazásért, az olyan akciókra való felszólításért, amelyek az ország nemzetbiztonságát úgymond veszélyeztetnék, a rendfenntartókkal szembeni ellenállásért, a rendfenntartók megtámadásáért vagy támadással fenyegetéséért, valamint a rendfenntartók, bírák, esküdtek és rokonaik tulajdonának megtámadásáért vagy megrongálásáért.
A módosítások kriminalizálják a bűnüldöző szervek tisztségviselőinek vagy a hatóságok más képviselőinek verbális megsértését, a tömegközlekedés működésének előre megfontolt akadályozását, a Belarusz Köztársaság rossz hírbe hozását, a nemzeti szimbólumok meggyalázását és a felszólítást olyan illegális nyilvános összejövetelekre, amelyek emberek halálához vezetnek.
Mégis nagy az ellenállás
A múlt hónapban Lukasenka több más törvénymódosítást hajtott végre, amelyek komolyan korlátozzák az állampolgári jogokat és az információ szabad áramlását, miközben az ellenzék az eddigi legnagyobb ellenállást mutatja vele szemben. Több mint 33 000 embert tartóztattak le a tiltakozók elleni erőszakos fellépések során, amivel száműzetésbe kényszerítették vagy börtönbe juttatták az ellenzéki vezetők jelentős részét.
Számos tüntetőt öltek meg, és egyes jogvédő szervezetek szerint hiteles bizonyíték van arra, hogy biztonsági tisztségviselők kínzást alkalmaztak néhány őrizetbe vett személy ellen.
Lukasenka tagadta a választásokkal kapcsolatos szabálytalanságokat, és nem hajlandó tárgyalni az ellenzékkel a lemondásáról vagy egy szavazás megtartásáról.
Az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada és más országok nem ismerik el Lukasenkát Belarusz törvényes vezetőjének, és szankciókat hoztak ellene, valamint több magas rangú belorusz tisztségviselő ellen, válaszul a szavazás „meghamisítására” és a választás utáni erőszakra.
