Emmanuel Macron francia elnök Moszkvában találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Olaf Scholz német kancellár pedig az Egyesült Államokba utazik, hogy Joe Biden amerikai elnökkel tárgyaljon az ukrán–orosz feszültség enyhítése érdekében. A Kreml szóvivője előre figyelmeztetett, hogy ne várjunk áttörést a találkozón.
„A helyzet túlságosan összetett ahhoz, hogy egyetlen találkozótól döntő áttörést várjunk” – mondta egy sajtótájékoztatón Dmitrij Peszkov, az orosz kormány szóvivője Macron közelgő látogatásáról. Peszkov ennek ellenére „nagyon fontosnak” nevezte a megbeszéléseket.
Moszkvai útja előtt Macron február 6-án telefonon beszélt Joe Biden amerikai elnökkel. A negyvenperces hívás lehetővé tette, hogy a két vezető „megossza a hétvége folyamán történt kapcsolatokról szóló információkat” az utazás előtti jó koordináció érdekében, közölte a francia elnökség.
Katonákat küld a Baltikumba Németország
A Fehér Ház közölte, hogy a két vezető megvitatta „a folyamatban lévő diplomáciai és elrettentő erőfeszítéseket válaszul Oroszország folyamatos katonai megerősítésére Ukrajna határainál”. A Nyugat szerint Oroszország több mint százezer katonát vonultatott fel a határon, ami a gyanú szerint egy ukrajnai invázió előjátéka lehet. Oroszország tagadja, hogy inváziót tervezne, de széles körű biztonsági garanciákat követel, többek között azt, hogy Ukrajna soha ne csatlakozhasson a NATO-hoz.
Macronnal párhuzamosan Martin Scholz német kancellár washingtoni látogatásra készül, ez lesz a kormányfő első amerikai látogatása azóta, hogy decemberben Angela Merkelt váltotta. Scholz arra törekszik, hogy Berlin szerepe mint közvetítő erősödjön az ukrajnai válságban. Korábban bírálatok érték az új német vezetőt, amiért nem egyezett bele abba, hogy fegyvereket küldjön Ukrajnának.
Gázvezeték és fegyverszállítás
Mielőtt február 6-án Washingtonba utazott volna, Scholz megismételte, hogy Németország nem fog fegyvereket küldeni Ukrajnának, de kijelentette, hogy Németország kész lenne csapatokat küldeni a balti államokba. „Készek vagyunk (…) mindent megtenni, ami szükséges ahhoz, hogy megerősítsük” Németország jelenlétét a NATO balti államokbeli műveleteiben – mondta Scholz az ARD német közszolgálati televíziónak adott interjúban. A fegyverekkel kapcsolatban Scholz az ARD televíziónak mondta: „A német kormánynak évek óta világos irányvonala van, hogy nem szállítunk válságövezetekbe, és nem szállítunk halálos fegyvereket Ukrajnába sem.”
Scholz kormányát azért is bírálták, hogy nem volt hajlandó pontosítani, milyen szankciókat támogatna Németország Oroszországgal szemben. A kancellár annyit mondott, hogy Moszkva magas árat fizetne Ukrajna megtámadása esetén. Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója szerint igaz ugyan, hogy Németország nem küldött fegyvereket, de az Egyesült Államok után a második legnagyobb donor Ukrajnának.
Sullivan azt is elmondta, Bidennel tárgyalni fognak az Északi Áramlat 2. balti-tengeri gázvezetékről. Sullivan az ARD-nek adott interjújában azt mondta, biztos abban, hogy a vezeték üzemeltetése „nem fog előrehaladni”, ha háború lesz, egyébként viszont „semmi sincs kizárva” a vezetékkel kapcsolatban. A vezeték építése befejeződött, de a gáz még nem áramlik, mert a német szabályozó hatóságok nem adtak neki zöld utat.
