Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Magyar akadályba ütközik az EU ukrán finanszírozási terve


Az ukrán tüzérség lövi az orosz erőket Bahmut városa közelében, a donyecki régióban 2022. október 22-én

Magyarországnak 2024-től körülbelül hatmillió euróba kerülne évente az Európai Bizottság becslése szerint a szerdán javasolt, közös hitelfelvételen alapuló, 18 milliárd euró összegű ukrán kölcsön kamatköltségeinek átvállalása. Az új makrofinanszírozási támogatáshoz Magyarország beleegyezése is szükséges, amely azonban egyelőre ellenzi a módszert, helyette kétoldalú alapon támogatná Ukrajnát.

Az Európai Bizottság szerdai javaslata értelmében az EU 2023-ban maximum 18 milliárd, havi lebontásban másfél milliárd euró pénzügyi támogatást nyújtana a háború sújtotta Ukrajnának a bérek és nyugdíjak, az alapvető szolgáltatások és a létfontosságú infrastruktúrák költségeinek finanszírozására. A kölcsönt – amelynek első részletét már januárban folyósítani szeretné a likviditási gondokkal küzdő kijevi kormánynak az Európai Bizottság – lényegében közös hitelfelvételből biztosítanák, amihez a garanciát az uniós büdzsében meglévő mozgástér nyújtaná.

Magyar nyet a közös hitelfelvételre

Magyarország azonban már az uniós pénzügyminiszterek keddi tanácskozásán, tehát a javaslat bemutatása előtt a tagállamok közül egyedüliként jelezte, hogy számára elfogadhatatlan a javasolt finanszírozási mód, helyette kétoldalú alapon támogatná tovább Ukrajnát. Mivel az ügylet a többéves keretköltségvetés módosítását előfeltételezi, az egyhangúság elve alapján a magyar kormány szavazatára is szükség lesz a javaslat elfogadásához.

Nyilvánvalóan a magyar kormánynak üzenve Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa szerdai sajtótájékoztatóján közölte, hogy a kamatfizetési terhek tagállamok által történő átvállalása – ami ugyancsak része a javaslatnak – uniós szinten évente körülbelül 630 millió euró, Magyarország számára pedig hatmillió euró pluszköltséget jelentene. Ennyivel kellene hazánknak többet befizetnie a közös kasszába.

Valdis Dombrovskis, a bizottság ügyvezető alelnöke elhessegette azt a verziót, hogy az EU 26 tagja Magyarország nélkül fogadja el a javasolt csomagot (ez diplomaták szerint jogilag nem lehetséges), kollégája, Johannes Hahn pedig reményének adott hangot, hogy a még meglévő fenntartásokat sikerül majd eloszlatni. „Ha nem is örül majd neki mindenki, de mindenki számára elfogadhatónak kell lennie a javaslatnak” – vélekedett a költségvetési biztos.

Hiába lakatlan a település, az oroszok továbbra is lövik
please wait

No media source currently available

0:00 0:04:01 0:00

Ukrajnának sürgősen kellene a pénz

Brüsszel érvelése szerint a most javasolt módszerrel a kétoldalú kifizetéseknél stabilabbá és folyamatossá lehetne tenni Ukrajna finanszírozását, amikor a brutális orosz agressziót elszenvedő országnak életmentő pénzügyi támogatásra van szüksége. Az IMF és az ukrán hatóságok korábban havi három-négymilliárd euróra becsülték az ország rövid távú finanszírozási szükségleteit. Ennek közel a felét biztosítaná az EU, a maradékot a nemzetközi partnerektől várják.

Az EU eddig ugyanakkor nem bizonyult megbízható ügyfélnek, és éppen ez az oka annak, amiért az Európai Bizottság egy új típusú makrofinanszírozási támogatást javasolt. A 2022-re beígért kilencmilliárd euróból eddig mindössze hárommilliárd eurót utaltak át Kijevnek, amely az év végéig további hárommilliárd euróra számíthat (ebből két és fél milliárd novemberben és további félmilliárd euró decemberben). Úgy néz ki, hogy a hiányzó hárommilliárd eurót is beszuszakolnák a 2023-as évre tervezett 18 milliárd eurós pénzügyi segélycsomagba.

A javasolt feltételek alapján Ukrajna tíz év moratóriumot kapna a megahitel törlesztésének megkezdésére, így a kölcsön futamideje 35 év lenne, 2033 és 2068 között. A hitel folyósítását különböző gazdasági és politikai reformoktól tennék függővé egy később aláírandó memorandumban. A kamatok törlesztését ugyanakkor a javaslat értelmében a tagállamok vállalnák át Kijevtől.

Egyes, lapunk által megkérdezett diplomaták szerint borítékolható, hogy Ukrajna sohasem lesz képes visszafizetni a teljes adósságot, ezért a kamatokon túl valószínűleg a hitel költségeinek egy része is a tagországokat terheli majd. Úgy tudjuk, hogy ez lehet az egyik oka a magyar kormány vonakodásának, ami nem teljesen új, mert két évvel ezelőtt a nyolcszázmilliárd euró összegű, ugyancsak közös adósságkibocsátáson alapuló koronaalap elfogadásakor Budapest már jelezte, hogy egyszeri műveletről lehet csak szó.

Lesz-e árukapcsolás?

Hollandia, Svédország és Finnország akkor hasonlóan nyilatkozott, most mégis készek kivételt tenni Ukrajnával. Kérdés, hogy utolsóként a magyar kormány is beáll-e majd a sorba. Egyes találgatások szerint minden bizonnyal, ha az Európai Unió feloldaná a magyar pénzügyi transzferek blokkolását, és decemberben kiengedné az országot a jogállami feltételrendszerről szóló eljárás alól. Az árukapcsolásra ugyanakkor nincs bizonyíték.

A közös kölcsön felvételének fedezete az a hatvan–nyolcvanmilliárd eurónyi sáv lenne, ami az uniós költségvetési bevétel saját forrásplafonok és a hétéves pénzügyi keretben a kiadásokra rögzített plafonok között húzódik. Az utóbbi a kiadások felső határa, az előbbi pedig az a maximális összeg, amelyet az Európai Bizottság a tagállamoktól kérhet nem tervezett pluszköltségek finanszírozására. A javaslat ezt a költségvetési sávot, mozgásteret tolná be fedezetként a 18 milliárd eurós hitel felvételére 2023 során.

A szerdán előterjesztett, összesen három jogszabályi javaslatról a tanácsnak és az Európai Parlamentnek kell döntenie lehetőség szerint még az év vége előtt, hogy januártól megkezdődhessen a pénzek folyósítása.

  • 16x9 Image

    Gyévai Zoltán

    Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította hosszú éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

XS
SM
MD
LG