A magyar egészségügy súlyos alulfinanszírozottságának megszüntetése érdekében utcai tüntetést jelentett be a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Orvosok Szakszervezete. Nyomásgyakorlással próbálják tárgyalásra kényszeríteni az egészségügyi kormányzatot, hogy az egészségügy átalakításakor vegyék figyelembe a szakma javaslatait.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a Magyar Orvosok Szakszervezetével közösen utcai demonstrációt hirdetett március 8-ára – ezt Álmos Péter, a MOK elnöke jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján. A demonstráció újabb lépés a MOK február elején indított, A magyarok egészsége többet érdemel nevű kampányában. A vonulásos utcai tüntetés részleteiről később adnak tájékoztatást.
Álmos Péter arról is beszámolt, hogy a kampány keretében 350 óriásplakátot helyeztek volna ki az országban, de több plakátcég az utolsó pillanatban visszalépett, így csak hetven került ki. A kamara szerint évi 2500 milliárd forint hiányzik az egészségügyből, mert az állam az uniós átlag kevesebb mint felét költi az ellátásra, ami jelentős lemaradást okoz az infrastruktúra, a technológiai fejlesztések és a munkaerő megtartása terén.
Ehhez kapcsolódóan: A várakozásba akár bele is lehet halni – a MOK főtitkára a szakrendelői várólistákról
Szakszervezet: Mindennek a fő oka az egészségügy elégtelen finanszírozása
Srádi Péter, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöke a Szabad Európának azt mondta: több fordulóban és több módon próbáltak kommunikálni a kormánnyal arról, hogy a szakma számára nem ismert az egészségszervezési stratégia, nem látják, hogy pontosan milyen módon zajlanak az átalakítási folyamatok. A kamara ezzel kapcsolatban több észrevételt tett, a szakszervezet pedig azt tapasztalja, hogy az egészségügy átalakítása nagyon kedvezőtlen hatással van a dolgozók jólétére. Az orvosok béremelésekor létrehozták az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, ami nagymértékben korlátozza a dolgozók autonómiáját. Több fronton jelezték, hogy befolyásolja a motivációt, a dolgozók teljesítőképességét és összességében az egészségügy hatékonyságát, de nem indultak érdemi tárgyalások. Mindennek fő oka az egészségügy elégtelen finanszírozása – foglalta össze.
Mint mondta, a felméréseik azt mutatják, hogy a fizetéseken túl a munkakörülmények is jelentősen befolyásolják a motivációt: ha nincsenek normális eszközök, nincs megfelelő adminisztratív háttér, nincs kisegítő személyzet, nagyban visszaesik az orvosi munka hatékonysága.
„A beszállítói adósságok miatt a minőségi eszközök elérhetősége korlátozottá vált. A dolgozók frusztráltak, túlterheltek, szabad döntéseikben korlátozva vannak a jogviszony miatt, a betegek pedig a saját bőrükön érzik, hogy egyre több orvos lép ki az állami ellátásból, mert nem tudnak szakmailag kiteljesedni, és inkább elmennek magánellátásba, vagy abbahagyják a szakmát; részben emiatt is nőnek a várólisták” – fogalmazott.
Többször kérték a kormányt, hogy hívja össze a saját törvénye által létrehozott, egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévők egyeztető fórumát, amit eddig még egyszer sem tettek meg, nem kapnak érdemi választ az észrevételeikre. Azt látják, hogy a kamara által beadott javaslatokat sokszor figyelmen kívül hagyják, a szakmát nem vonják be az átalakítási folyamatba, nem veszik figyelembe az orvosok érdekeit – tette hozzá.
„Azt gondoljuk, hogy fel kell hívni a figyelmet erre a problémára, és úgy látjuk, hogy a demonstráció az az eszköz, amivel ezt el tudjuk érni. Azt érezzük, hogy a problémák toldozgatva-foldozgatva vannak, de az egészségügy alulfinanszírozott, emiatt nem megfelelők az ellátási körülmények, nem megfelelők a munkakörülmények, ezért nincs elég ember a rendszerben. Ameddig ez nincs rendezve, amíg nem fizetik ki olyan összegben az egészségügyi szolgáltatásokat, mint amennyibe kerülnek, addig nem várható, hogy érdemi változás legyen” – mondta.
Azt várják a demonstrációtól, hogy az emberek észleljék: azonnali változásra van szükség. Ha a kormányzat nem hallgatott a szakma véleményére – annak ellenére, hogy számtalan módon jelezték –, akkor a lakosság támogatásával talán nagyobb hatást tudnak elérni, nyomást tudnak gyakorolni a kormányzatra, hogy fokozatosan, de gyorsan emelje meg az alapfinanszírozást az egészségügyben.
Mint mondta: az utcai demonstráció csak az első lépés, keményebb érdekvédelmi eszközeik is vannak, például az önként vállalt túlórák és ügyeletek lemondása vagy felmondások letétbe helyezése, ami a szomszédos országokban is történt, például Szlovákiában és Szlovéniában, de nem szeretnének idáig eljutni, bíznak a tárgyalásos megoldásban.