Csak 24 százalékot kapott a nagyobbik lengyel kormánypárt jelöltje az időközi polgármester-választáson, amelyet az ellenzék a következő választás próbájának tekint. Eközben a kormányon belüli viták miatt előfordulhat, hogy előbbre hozzák a 2023-ra tervezett választást.
Egy országos választás próbájaként figyelték sokan a lengyel Rzeszów városban tartott polgármester-választást. A voksolás kimenetele nem sok jó hírrel szolgál a kormányzópártnak, a Fidesszel szoros viszonyt ápoló Jog és Igazságosságnak (PiS).
Egységes ellenzék, megosztott kormány
A rzeszówi választáson a lengyel politikában eddig szokatlan felállás alakult ki: az ellenzéki jelölt, Konrad Fijołek mögött több párt széles koalíciója állt, míg a kormánykoalíció pártjai megosztottak volta: a PiS és a kisebbik kormánypárt, az Egyesült Lengyelország (SP) külön jelölteket indított.
A választást az ellenzék kulcsfontosságúnak értékelte. A PiS vezette jobboldali koalícióval szemben álló pártok 2019-ben még külön indultak, most viszont egy jelölt mögé álltak be, és hasonló stratégiával terveznek indulni a következő parlamenti választáson is. Ennek az összefogásnak az egyik első próbája volt a rzeszówi választás.
Renata Mieńkowska-Norkiene, a Varsói Egyetem politológusa még a választás előtt úgy nyilatkozott: „Az ellenzék a városban tesztelné, hogyan reagálnak a választók, ha mindenki közösen indul a PiS ellen. Úgy vélik, lehetőségük van hasonló győzelemre, mint amikor az ellenzék Budapesten legyőzte a Fideszt.”
Kísérleti terep
Rzeszów a Politico cikke szerint azért is ideális terep a választási szövetség tesztelésére, mert a város egyfajta mikrokozmosza Lengyelországnak: a viszonylag liberális várost rendkívül konzervatív agglomeráció veszi körül. Podkarpackie régió, amelynek Rzeszów a fővárosa, a PiS hátországának számít.
Nem sokkal azután, hogy a 81 éves volt polgármester, Tadeusz Ferenc koronavírus-betegsége miatt lemondott, a lengyel kormánypártok között vita tört ki. Ennek egyik eredménye az lett, hogy a városban két külön jelöltet indított a PiS és koalíciós partnere, az SP. Saját jelöltet indított emellett a szélsőjobboldali Konföderáció párt is.
A választás előtt a PiS jelöltje, Ewa Leniart mögé beállt a kormánypártok több nagyágyúja, köztük a pártelnök Jarosław Kaczyński és Mateusz Morawiecki miniszterelnök, ez azonban nem bizonyult elegendőnek a győzelemhez. Leniart alig 24 százalékot kapott, miközben az ellenzéki jelölt, Konrad Fijołek a szavazatok abszolút többségével, 56 százalékkal győzött, így második fordulót sem kell tartani. A két másik jelölt, Marcin Warchoł (SP) és Grzegorz Braun (Konföderáció) tíz-tíz százalékot kapott.
Előrehozott választás jöhet
Mivel a legutóbbi választást a Kaczyński-féle koalíció szűk többséggel nyerte, a kisebbik kormánypárt támogatása nélkül elveszíthetik többségüket a lengyel parlament alsóházában, a Szejmben. Emiatt sokan arra számítanak, hogy a 2023-ban esedékes szavazást megelőzően előrehozott választást tarthatnak Lengyelországban.
A kormányon belül többek között a PiS jóléti programja – adóemelések és megemelt szociális juttatások – miatt alakult ki vita. Jarosław Gowin, a PiS-nél mérsékeltebb elveket hirdető SP elnöke a Twitteren azt írta, „a középosztály támadása, az adóemelések, az önkormányzatok központosítása és a koalíciós partnerek semmibevétele győzelemre segíti az ellenzéket”. Gowin a rzeszówi választás után azt mondta: az eredmény figyelmeztetés kell hogy legyen a kormánynak.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök ezzel szemben azt mondta: a vereség oka a kormánypártok megosztottsága volt, és a tanulság az, hogy a jobboldali pártoknak szövetségben kell maradniuk.
Az ellenzéki pártok szerint a győzelem azt mutatja, hogy országosan is van esélyük a PiS ellen, ha összefognak. „Minden ellenzéki párt, vállvetve, hatalmas erőbedobással támogatta kezdettől fogva a közös jelöltet” – mondta az Associated Pressnek Cezary Tomczyk, a centrista Polgári Platform pártszövetség képviselője. A Polgári Platform már korábban is támogatta az ellenzéki pártok szövetségét, Tomczyk szerint a mostani választás igazolta az álláspontjukat.
A nacionalista és konzervatív katolikus ideológiát hirdető PiS 2015 óta kormányozza Lengyelországot. Kritikusai szerint a párt megsérti a demokratikus normákat azzal, hogy korlátozza a bíróságokat és a független médiát, amely gyakran számol be a kormánypárti politikusok és szövetségeseik korrupciós ügyeiről. A PiS a kritikákra válaszul arra hivatkozott, hogy a választók akaratát hajtja végre „a nemzeti érdek és a tradicionális értékek képviseletével”.
