Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Májusban derül ki, mikor megy csődbe Budapest


Egy maszkot viselő nő sétál Budapest belvárosában, miután a magyar kormány az egész országra kiterjedő járványügyi intézkedéseket vezetett be a koronavírus-járvány megfékezésére. 2020. november 11.

Nem tudni, hány fővárosi kis- és közepes vállalkozás lesz jogosult az iparűzési adó felezésére. Egy uniós szabály miatt nem mindenki élhet a kormány nyújtotta adókedvezménnyel. Budapestnek eközben nincs vészforgatókönyve csőd esetére, mert Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint az olyan mértékű probléma lenne, amit nem tudnak kezelni.

Hatalmas bizonytalanságot okozott a Fővárosi Önkormányzatnak a kormány helyi iparűzési adóval (hipa) kapcsolatos jogszabály-módosítása. Olyannyira ingatag a helyzet, hogy Budapest még azt sem tudja, hogy mikor fog elfogyni a pénze. A jelenlegi trendekből az látszik, hogy novemberben mehet csődbe a főváros, de még ez az időpont sincs kőbe vésve.

Budapest bevételeinek több mint felét, közel 60 százalékát adják a helyben székelő cégek iparűzési adóbefizetései. Ez komoly összeget jelent, 2019-ben például 165,5 milliárd forintos bevételt hozott a fővárosnak. Bár 2020 év elején még 174 milliárd forintot tervezett Budapest beszedni a hipából, a fővároshoz tavaly azonban 35 milliárd forinttal kisebb összeg, nagyságrendileg 139 milliárd forint érkezett meg.

Vakrepülésben Budapest

„A kabinet folyamatos jogszabály-változtatásai miatt, Budapesten jelenleg csak vakrepülésben lehet adóbevételt tervezni. Az idei tervünket is újra kell gondolnunk, mert a költségvetés elfogadását követő napon jelentette be a kormány, hogy a járványra hivatkozva megfelezi egyes cégek iparűzési adóbefizetési kötelezettségét” – mondta a Szabad Európának Kiss Ambrus, általános főpolgármester-helyettes.

Kiss Ambrus, főpolgármester-helyettes
Kiss Ambrus, főpolgármester-helyettes

Az iparűzési adó felezését előíró kormányrendelet miatt további 15-20 milliárd forintnyi adóbevételtől eshet el a főváros. Azért nagy a bizonytalanság a pontos számot illetően, mert nem tudni, hogy hány céget érint a felezés.

A tavaly december 23-án megjelent rendelet értelmében idén a helyi adókról szóló törvényben foglalt legfeljebb 2 százalék helyett, minden esetben 1 százalék a hipa mértéke a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) esetében. Ide azok a cégek tartoznak, amelyeknek a nettó árbevétele, vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 4 milliárd forint és kevesebb mint 250 főt foglalkoztat.

Kiss Ambrus szerint a kapcsolt vállalkozásokat egyben kell megvizsgálni. Egy cégnek például hiába csak 3 milliárd az árbevétele és 200 főt foglalkoztat, ha van egy másik vállalat is a tulajdonában (döntő befolyással bír felette), amely 2 milliárdos árbevételt ért el és 60 főt foglalkoztat. A két cég együtt már meghaladja a kkv-ra vonatkozó kritériumokat, így teljes összegű iparűzési adót kell fizetnie.

A másik bizonytalanságot az okozhatja, hogy az európai uniós szabályok szerint a kormány nem adót csökkent a hipa felezésével, hanem adókedvezményt nyújt, vagyis támogatást ad a kisebb cégeknek. „Ez egy tipikus kkv-s de minimis, az az csekély összegű támogatási forma” – mondta Kiss Ambrus. Az uniós szabályok szerint egy vállalkozás "de minimis" jellegű támogatásokat két pénzügyi év vonatkozásában legfeljebb 200 ezer euró értékben jogosult igénybe venni.

Vagyis a harmadik évben addig az összegig élhet a hipa-kedvezményel, amíg el nem éri a 200 ezer eurót. „Jelenleg nem tudjuk, hogy hány kapcsolt vállalkozás lehet az 1-4 milliárd forint közötti árbevételt elérő budapesti cégek között és azt sem, hogy hány cég esik el a hipa-kedvezménytől a de minimis korlát átlépése miatt. Ezért nem tudjuk most, hogy 15, vagy 20 milliárd lesz az idei további iparűzési adóveszteség a fővárosnak, ez csak májusban derül ki, hiszen ekkor fizeti be a legtöbb vállalkozás a 2020-as eredménye után az iparűzési adóját” – mondta a főpolgármester helyettese.

Szintén ekkorra lesz világos az is, hogy a budapesti székhellyel, vagy telephellyel bíró vállalatokat hogyan érintette a járvány. A kijárási korlátozások lényegében lenullázták az idegenforgalmat, ezért az ebben a szektorban működő vállalkozásoktól nem sok iparűzési befizetésre lehet számítani, viszont nem is fog nagy veszteséget jelenteni ez a főváros számára. „A vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás ugyanis csupán az iparűzési adóbevétel 2,6 százalékát teszi ki. A nagy kérdés inkább az, hogy az ipart és a szolgáltató szektort hogyan érintette a járvány” – mondta Kiss Ambrus.

A főpolgármester érthetetlenek nevezte a kormány azon szándékát, hogy a hazai gazdaság teljesítményének 37 százalékát adó Budapestet miért akarja becsődöltetni. „Nincs közgazdasági értelemben vett magyarázat erre” – tette hozzá.

Nincs válságterve a fővárosnak arra az esetre, ha elfogy a pénz. „Ez olyan mértékű probléma lenne, amit nem tudunk kezelni. Már a 2021-es költségvetést is úgy raktuk össze, hogy felhasználtunk 79 milliárd forintot a korábbi évek maradványösszegeiből. Ez még az előtt volt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette volna az iparűzési adó felezését” – mondta Kiss Ambrus.

Megszorítások elbocsátások nélkül

A főváros döntött arról, hogy elbocsátások nélkül, cégösszevonásokkal és a közszolgáltatások csökkentésével igyekszik spórolni. Budapest a vízművektől a könyvtárakon át az idősek otthonáig összesen 26 ezer főt foglalkoztat. A városvezetés számára fontos prioritás volt a járvány elején, hogy ne rúgjanak ki embereket, hiszen eleve sokan vesztették el az állásukat. A Fővárosi Önkormányzat befagyasztotta a béreket, az utcákon a zöld kukák számát 30 százalékkal csökkentette, jegelte a közvilágítással kapcsolatos fejlesztéseket, a közutak esetében pedig csak a baleset-elhárítási feladatokra koncentrálnak, emellett a zöldterület karbantartására fordított összeget a 2019-es szint 80 százalékára vágta.

Rengeteg kockázat van még így is az idei budapesti büdzsében. „Tavaly 23 milliárd forintnyi jegyárbevétel esett ki azért, mert sokan nem jártak be a munkahelyükre, ugyanis home office-ban dolgoztak. Az egy reális kockázati tényező, hogy mikor indul be újra az ország, mikor kezdik el ismét használni a közösségi közlekedést az emberek. Ez attól is függ, mennyire marad tartós az otthoni munkavégzés. Hiába nyitott ki ismét az ország tavaly nyáron, mi szeptemberben is azt tapasztaltuk, hogy a dolgozói bérleteladások 25 százalékos mínuszban voltak” – tette hozzá Kiss Ambrus. Szintén a járvány hatására csökkentek mintegy három milliárd forinttal a gyógyfürdők, a múzeumok és az állatkert bevételei is.

A főpolgármester-helyettes szerint elmentek már a falig, nem tudnak több megszorítást kivitelezni. A közszolgáltatásokat működtetni kell. A főváros ezért nem áll le, de szerinte amikor elfogy a pénz a kaszából, akkor a helyzet előidézőjének, vagyis a kormánynak kell helytállnia. „Nem tudunk úgy működni, hogy a kormány minden forrást elvon tőlünk. A járvány kellős közepén emelte meg a kabinet az addig 10 milliárd forintos szolidaritási adót 36 milliárd forintra. Nem gondolhatja azt az ország gazdasági vezetése, hogy Budapest csődje nem lenne hatással Magyarország hitelminősítésére” – mondta Kiss Ambrus.

Budapest ma az állam már nettó befizetője, hiszen az állam 30 milliárd forintos normatív támogatást nyújt többek között tömegközlekedésre, vagy éppen hajléktalan-ellátásra a városnak, miközben szolidaritási adó címén 36 milliárdot von el a településtől. Kerestük a Pénzügyminisztériumot is, arra voltunk kíváncsiak, hogy a tárca számításai szerint milyen hatással lesz a kisebb cégek iparűzési adó csökkentése a fővárosra, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

Húsz évig nem nyúltak az iparűzési adóhoz
Az iparűzési adót a kilencvenes években vezették be, jelenlegi formájában 2000-től létezik. Az iparűzési adó számított a legszabadabban felhasználható önkormányzati forrásnak, hiszen a pénz nem volt felpántlikázva, a települések arra költhették, amire akarták. Az elmúlt húsz évben egyik kormánynak sem jutott eszébe, hogy komolyabban hozzányúljon ehhez a rendszerhez.
A 2019-es októberi önkormányzati választásokon Budapesten és több nagyvárosban is az ellenzéki jelölt nyert. Az Orbán-kormány ezt követően, novemberben jelentette be, hogy az iparűzési adót elsődlegesen a helyi tömegközlekedés finanszírozására kell fordítaniuk az önkormányzatoknak. „Szeretnénk egyértelműsíteni” ezt a feladatot, ezért „törvénybe fogjuk foglalni, hogy az iparűzési adót elsődlegesen a helyi tömegközlekedés finanszírozására kell fordítani”, és csak ha ez biztosítva van, azután lehet az adóból fennmaradó összeget másra költeni – mondta ekkor Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára. A kormányzati tempót jól jellemzi, hogy 2019. decemberében már meg is szavazta a parlament az iparűzési adóval kapcsolatos módosításokat.
A második törvénymódosítás 2020. júliusában lépett életbe. E szerint az éves szinten nettó 100 millió forint árbevétel feletti cégek esetében a kormány eltörölte az iparűzési adóelőleg-kiegészítési kötelezettséget. Ez leegyszerűsítve azt jelentette, hogy az érintett vállalkozóknak december 20-ig kellett befizetniük a folyó évre vonatkozó iparűzési adójuk egy részét. Az önkormányzatoknak ez pénzügyi likviditást jelentett a következő év elejére, vagyis elegendő tartalék volt addig, amíg befolynak a különböző adók, díjak és járulékok az év közbeni ügyletekből. Budapest esetében ez mintegy 25 milliárd forintot jelentett 2019-ben. Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség megszüntetésével nem vett el forrást a kabinet az önkormányzattól, csupán december helyett a következő év májusára tolta ki a vállalkozások adófizetési kötelezettségét.
A legnagyobb csapást az önkormányzatokra minden bizonnyal a tavaly decemberi rendeletmódosítás jelenti, amely lényegében megfelezte a kis- és közepes cégek iparűzésiadó-befizetését.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.

XS
SM
MD
LG