Akár a költségvetési hiány 0,8 százalékpontos növekedését okozhatja, ha Magyarország nem kapja meg az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Alap támogatásait. Mostanáig nem fogadta el az Európai Bizottság a magyar kormány által benyújtott helyreállítási tervet. A koronavírus-járvány utáni nehéz gazdasági helyzetet segíteni hivatott pénzekből Magyarország számára 5,8 millárd euró elérhető vissza nem térítendő támogatásként (ezen felül hitel is rendelkezésre áll). Bár a támogatás nem érkezett meg, a kormány elkezdte a pénz elköltését: az állami pályázati információs weboldal szerint több mint ötszázmilliárd forintnyi támogatást megítéltek, és ebből közel négyszázmilliárd forintnyi előleget ki is fizetett a kormány a nyertes pályázóknak.
Hogy milyen forrásból történtek ezek a kifizetések, és hogy miből fedezik e költségeket, ha nem lesz megegyezés a helyreállítási pénzekről, azt a Szabad Európa kérdésére nem árulta el sem a Miniszterelnökség, sem Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter.
Mint arról a Szabad Európa is beszámolt, Orbán Viktor nemrég kijelentette, hogy „ha nem Brüsszelből, akkor majd máshonnan kapunk pénzt”. Feltételezhetően a kondicionalitási eljárás miatt felfüggesztett uniós pénzekre és a helyreállítási támogatásra utalhatott a miniszterelnök, aki nem részletezte, hogy milyen alternatív forrásokból gondolná fedezni e támogatásokat.
A brüsszeli vezetés és a magyar kormány között folyamatban vannak az egyeztetések a helyreállítási pénzekről (angolul Recovery and Resilience Fund, RRF) és a 2021–2027 között Magyarországnak járó, úgynevezett kohéziós források is függőben vannak.
2021 tavaszán nyújtotta be a kormány Magyarország helyreállítási tervét, de azóta sem sikerült úgy módosítani, hogy megfeleljen az uniós elvárásoknak, így az Európai Bizottság nem fogadta el. Brüsszel elégtelennek találta többek között a korrupció megelőzését szolgáló intézkedéseket, problémákat talált az oktatás és a források megfelelő ellenőrzését biztosító rendszer kapcsán.
Bár az elmúlt hónapok tárgyalásai nem voltak eredménytelenek, továbbra is több kérdés nyitott, jelenleg is folynak az egyeztetések a magyar fél és az Európai Bizottság között. A magyar illetékesek most átdolgozzák a dokumentumot, hogy az uniós elvárásokhoz és a tavaly várthoz képest kisebb kerethez igazítsák – tudta meg a Szabad Európa szerkesztősége az Európai Bizottság budapesti képviseletétől.
Kiderült az is, hogy a helyreállítási pénzekről való egyeztetés és a jogállamisági kifogások miatt indított kondicionalitási eljárás között nincs jogi, technikai összefüggés, tehát elméletileg a novemberi határidő előtt is lehet megegyezés a helyreállítási támogatás ügyében.
A többi tagországnak már tavaly elkezdte folyósítani az Európai Bizottság az RRF-pénzeket (vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitel). (Hollandia és Lengyelország kivétel, mert az előbbi csak idén adta be RRF-tervét, a lengyel tervet pedig csak most nyáron hagyta jóvá a bizottság.)
Az RRF-szabályok értelmében az év végéig le kell kötni az adott országnak nyújtott támogatások hetven százalékát. Bár Magyarország még nem kapta meg a támogatásokat, tavaly év vége óta mégis zajlik e pénzeknek kiosztása. A pályázati nyertesek szinte kizárólag állami, önkormányzati vagy egyházi kézben lévő szervezetek, önkormányzatok. Az eddig ismert egyetlen piaci nyertes ezen a pályázaton Mészáros Lőrinc egyik energiacége, az OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt. A cégnek megítélt több mint 13 milliárd forintos támogatásból a vállalat közel nyolcmilliárd forintot meg is kapott.
Az online pályázati adatbázis szerint eddig összesen 191 pályázónak ítéltek meg támogatást a helyreállítási pénzekből, összesen 528 milliárd forint értékben.
A megítélt támogatások több mint felét, összesen 373 milliárd forintot ki is fizették előlegként a nyertes pályázóknak.
Közvetve természetesen más szervezetek is profitálhatnak a helyreállítási támogatásokból, ha ezzel kapcsolatos feladatokra szerződnek közpénzből állami szervezetekkel. Azonban az ilyen megbízásokat elnyerő piaci szereplők nevét nem árulta el a Miniszterelnökség a cikk szerzőjének korábbi adatkérései során, a legújabb megkeresésre pedig 45 napos határidővel ígért választ.
Mégis találtunk ilyen megbízást: a Közbeszerzési Hatóság nyilvánosan elérhető online adatbázisa szerint például a Miniszterelnökség szeptember elején 406,4 millió forint értékben szerződött egy céggel a – még meg nem kapott – helyreállítási pénzekhez kapcsolódó informatikai feladatokra. A megbízást elnyerő MultiContact Consulting Szolgáltató Kft. feladata „a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (HEE) programozásának és ezzel összefüggő informatikai rendszerfejlesztések szakértői támogatása”.
A MultiContact Kft. egyik ügyvezetője és egyik kisebbségi tulajdonosa Skultéty Tamás. Róla annak idején még a Népszabadság írta meg, hogy a természettudományi-műszaki kutatással és fejlesztéssel foglalkozó Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft. vezetője volt, s hogy ezalatt az idő alatt „baráti cégek” is nyertek megbízásokat az állami cégnél. A lap akkor azt is kiderítette, hogy Skultéty, aki később a Nézőpont-csoporthoz tartozó Kutatópont Kft. vezetője is volt, a kilencvenes évek második felében a Hallgatói Önkormányzatok Országos Képviseletének elnöke volt, és akkoriban L. Simon Lászlóval és Hornyák Tiborral is együtt tevékenykedett HÖK-tisztségviselőként.
A MultiContact több más állami megbízást is elnyert, Skultéty pedig az egyik ügyvezetője az állami megbízásokban dúskáló Valton-csoport egyik érdekeltségének, a TravelSec Intelligence Zrt.-nek. Hornyák jelenleg az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány kuratóriumának elnöke, L. Simon László pedig országgyűlési képviselői évei után most a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. Megmaradhatott a jó kapcsolat Hornyák és Skultéty között: az Erzsébet Alapítvány az elmúlt években több alkalommal is szerződött Valton-érdekeltséggel, és idén júliusban is egy ilyen céget bízott meg a zánkai Erzsébet-táborhoz kapcsolódó buszbérléssel és személyszállítással.
Egy, a Szabad Európának nyilatkozó szakember emlékeztet: a kormány régóta használja az utófinanszírozás módszerét az uniós támogatású projekteknél: az állam megelőlegezi a pályázati nyerteseknek megítélt uniós támogatást, amelyet a később befolyó uniós pénz fedez. A szakértő szerint a helyreállítási pénzek vissza nem térítendő támogatási részével (5,8 milliárd euró) ugyanígy jár el a kormány, úgy tesz, mintha e pénzek kifizetése garantált lenne, így be is építette az idei költségvetésbe.
Márpedig ha bekeményít az Európai Bizottság, és nem lesz megegyezés a helyreállítási pénzekről, az – mivel nem kis összegről van szó – akár 0,8 százalékkal növelheti az államháztartás hiányát.
