Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Masszív állami kémvád kavarta fel a kedélyeket a georgiai választások előtt


Nem először fordul elő – a kép a titkos lehallgatások elleni 2016-os Ez téged is érint nevű tüntetések egyikén készült. A kampányban részt vevő civil szervezetek és egyszerű polgárok Tbilisziben, valamint Gori, Telavi, Zugdidi, Batumi és Kutaiszi városokban tüntettek

Nagyszabású megfigyelési programot folytatott-e a georgiai kormány vallási vezetők, újságírók, diplomaták és mások ellen? Több ezer most kiszivárgott dokumentum utal erre, ami komoly fejfájást okoz a fontos helyhatósági választások előtt a kaukázusi ország kormánypártjának.

Szeptemberben sokkolta a georgiai közvéleményt több ezer állítólagos belbiztonsági akta nyilvánosságra kerülése. Ezek azt sugallják, hogy az állam hosszú ideje kémkedett újságírók, egyházi személyek, diplomaták és mások után.

„Szörnyű országban élünk – mondta Nino közjogi ombudsman a Palitranews televízióban szeptember 19-én. – Nem tudom elhinni, hogy ilyen megfigyelés folyhat, és el sem tudom képzelni a mértékét.”

„Nem húsz-harminc emberről beszélünk (…) Több százról és a velük kapcsolatban álló emberekről” – tette hozzá.

Nino Lomjaria georgiai ombudsmant megrázták a kiszivárogtatások
Nino Lomjaria georgiai ombudsmant megrázták a kiszivárogtatások

Bár a szeptember 13-án előkerült anyagok hitelességét hivatalosan nem erősítették meg, a célszemélyek közül sokan – köztük Nodar Meladze, Nino Vardzelasvili és Levan Szutidze újságírók – azt mondták, hogy pontosak voltak a beszélgetésekről készült beszámolók.

Másnap az ügyészség bejelentette, hogy vizsgálatot indítanak a lehetséges illegális lehallgatások ügyében. Közben az Állambiztonsági Szolgálat (SSG) vezetője, Grigol Liluasvili a távozásáról szóló követelések ellenére közölte, hogy nem mond le.

Két héttel később, szeptember 27-én Liluasvili arra utalt, hogy valakik be akarták feketíteni: az ügyészi vizsgálat majd feltárja, „milyen provokációt terveztek” – mondta.

A georgiai politikai sárdobálás újabb fejezete

A botrány nem sokkal azelőtt pattant ki, hogy a kaukázusi ország polgárai október 2-án, szombaton helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket választanak. A voksolás így a kormányzó Georgiai Álom pártról szóló népszavazássá alakult.

A 2012-es választási győzelme óta az országos politikát uraló párt áprilisban közölte, hogy 2022-ben előrehozott választásokat ír ki, ha nem sikerül legalább a szavazatok 43 százalékát megszereznie a helyi szavazáson. Néhány hónappal később azonban szertefoszlott az ellenzék álma, mert a Georgiai Álom visszavonta vállalását.

Vagy talán mégsem?

Egy nappal a helyi választások előtt olajat öntött a tűzre az eddig száműzetésben élő volt elnök, az állampolgárságát 2015-ben ukránra cserélő Mihail Szaakasvili. A két cikluson át kormányzó – először reformerként ünnepelt, majd sokat bírált – Szaakasvili, a Georgiai Álom elkötelezett ellenfele közölte: annak ellenére visszatért az országba, hogy a kormány figyelmeztette, letartóztatják a távollétében ellene hozott két, börtönbüntetéssel járó bírósági ítélet miatt. (Szaakasvili, akinek pártját 2013-ban épp a Georgiai Álom szorította ki a hatalomból, azt mondta, hogy politikai perekben ítélték el.)

Mihail Szaakasvili felkavarta a már amúgy is örvényes georgiai politikai vizeket
Mihail Szaakasvili felkavarta a már amúgy is örvényes georgiai politikai vizeket

Közben anélkül, hogy kommentálta volta a kiszivárgott anyagokban olvasható információt, a Georgiai Álom politikai provokációnak nevezte az ügyet, amelynek szerinte „a társadalomnak a választási időszakban történő destabilizálása volt a célja”.

„Az embriók szívhangját is lehet engedély nélkül hallgatni”

„Mit jelent az, hogy hallgatni?” – tette fel a szónoki kérdést a törvényhozásban Lado Kahadze, a georgiai állam parlamenti képviselője, korábban szülészorvos.

„Hallgattam a csecsemők szívverését az anyjuk méhében, és nem kértem engedélyt. Ha a baba beteg, segíteni kell” – érvelt sajátosan a megfigyelések mellett.

Irakli Garibasvili miniszterelnök is igyekezett elbagatellizálni a Nino Lomjaria ombudsmant mélyen megrázó kiszivárogtatásokat.

Irakli Garibasvili kormánypártját, a Georgiai Álmot alaposan megsebezheti az önkormányzati választásokon a megfigyelési ügy
Irakli Garibasvili kormánypártját, a Georgiai Álmot alaposan megsebezheti az önkormányzati választásokon a megfigyelési ügy

„Ami a megfigyelést illeti, ez minden országban előfordul, a miénk sem kivétel – mondta Garibasvili szeptember 27-én. – Igen, megfigyelést végeztünk, de a törvényeknek megfelelően és a törvény keretein belül.”

Garibasvili azt sugallta, hogy Giorgi Gaharia volt miniszterelnök, a rivális Georgiáért párt vezetője lehet a felelős a kiszivárogtatásért.

Hatuna Gogorisvili, az Európai Georgia ellenzéki párt politikusa azzal vádolta a Georgiai Álmot, hogy megszervezte a kiszivárogtatást, és ezzel próbálja zsarolni a georgiai pravoszláv egyházat, hogy támogassa a párt kampányát.

Kompromat: drogozó, szexelő és gengszterekkel haverkodó papok

A georgiai ortodox pátriárka és más magas rangú egyházi tisztviselők is az elsődleges célpontok között voltak. Az orosz gyakorlatban kompromatnak nevezett, kínos adatokat tartalmazó akták utalásokat tartalmaznak a papok és szerzetesek drogfogyasztására, szexuális kicsapongására és ismert bűnözőkkel való kapcsolatára.

Az egyház válasza az volt, hogy elítélte a leleplezéseket, „bizonyos erők” támadásának nevezve azokat, és egy nyilatkozatban hozzátette: „Még azok az akták is hamisak lehetnek, amelyek valós információkat tartalmaznak.”

„Az egyházhoz negatívan viszonyuló televíziós csatornák titkos, nem engedélyezett lehallgatások felvételeit terjesztik, és hozzájárulnak ahhoz, hogy alaptalan gyanakvást és bizalmatlanságot keltsenek a lakosságban – áll az egyház közleményében.

A megfigyelési botrány egyik célpontja a georgiai papság volt. Állítólagos kínos részletek kerültek napvilágra
A megfigyelési botrány egyik célpontja a georgiai papság volt. Állítólagos kínos részletek kerültek napvilágra

A vallási vezetés ezért felszólította a lakosságot, hogy ne vegy tudomást a kiszivárogtatásokról.

„Ennek a méregnek van ellenszere, és ez az ellenszer a hallgatás – mondta Nikoloz érsek. – Abszolút hallgatás ezekkel az aktákkal kapcsolatban. A hallgatás lesz a gyógyír, ezt megígérem.”

Viszonylag kevés georgiai osztja Lomjaria ombudsman asszony felháborodását a megfigyelésekről szóló leleplezések miatt. Magukban az aktákban is számos olyan megjegyzés található, amelyek szerint a lehallgatott személyek gyanakodtak arra, hogy lehallgatják őket.

Még EU-s diplomatákat is lehallgathattak

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) azonban szeptember 24-i nyilatkozatában illegálisnak és elfogadhatatlannak nevezte az újságírók megfigyelését.

„Felszólítjuk a georgiai hatóságokat, hogy azonnal állítsák le ezt a példa nélküli mértékű megfigyelést, és biztosítsák, hogy az ügyészség által szeptember 14-én indított vizsgálat teljesen átlátható és független legyen” – mondta Jeanne Cavelier, az RSF kelet-európai és közép-ázsiai részlegének vezetője.

Az Európai Unió is felháborodott, hogy a jelek szerint a diplomatái is a megfigyelés célpontjai között szerepeltek.

Carl Hartzell, az EU georgiai nagykövete szeptember 22-én azt mondta, hogy a megfigyelés „mennyisége és jellege” túlmutat a szokásos állambiztonsági megfigyelés keretein, hozzátéve, hogy az ilyen eszközöket „óvatosan kell alkalmazni, ellenőrizni kell, és fontos a megfelelő felügyelet alatt tartani”.

A Szabad Európa georgiai szerkesztősége és Robert Coalson, a Szabad Európa vezető tudósítójának írása.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG