Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Még katasztrofálisabb irányt vehet az orosz–ukrán háború


Ukrán katonák ukrán zászlóval egy Challenger 2 típusú harckocsi tetején kiképzés közben Bovington Campben, Nagy-Britannia délnyugati részén 2023. február 22-én
Ukrán katonák ukrán zászlóval egy Challenger 2 típusú harckocsi tetején kiképzés közben Bovington Campben, Nagy-Britannia délnyugati részén 2023. február 22-én

Oroszország számára ez a merész rohamok és bombázások, megalázó visszavonulások és fárasztó ostromok éve volt. Ukrajna heves ellenállással, meglepő ellentámadásokkal és váratlan rajtaütésekkel válaszolt. De mi jöhet most?

A tízezrek életét követelő és városokat romba döntő invázió évfordulóján mindkét fél egy potenciálisan még katasztrofálisabb szakaszra készül.

Oroszország az utóbbi időben fokozta erőfeszítéseit Ukrajna keleti ipari központjának, a Donyec-medencének (Donbász) teljes elfoglalására. Kijev és nyugati szövetségesei egyaránt azt mondják, hogy Moszkva még szélesebb, még nagyratörőbb támadást próbálhat indítani a több mint ezer kilométeres frontvonal más részein.

Ukrajna harckocsikra és egyéb, a Nyugat által ígért új fegyverekre vár, hogy visszaszerezze a megszállt területeket.

A rendezésnek pedig jele sincs.

A Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy elfogadtassa a Krím félsziget 2014-es illegális elcsatolásának, valamint többi területszerzésének elismerését. Ukrajna kategorikusan elutasítja ezeket a követeléseket, és kizár minden tárgyalást mindaddig, amíg Oroszország ki nem vonja összes haderejét.

Miközben Putyin eltökélt céljai elérésében, Ukrajna és szövetségesei is határozottan kitartanak amellett, hogy megakadályozzák, hogy Oroszország egy talpalatnyi ukrán földhöz is jusson.

Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Európa második világháború utáni legnagyobb konfliktusa évekig elhúzódhat, és egyesek attól tartanak, hogy közvetlen összeütközéshez vezethet Oroszország és a NATO között.

Ehhez kapcsolódóan: Hogyan tévedhetett mindenki ekkorát az ukrajnai invázióval kapcsolatban?

Újabb offenzívák, újabb célkitűzések

Az elmúlt hónapokban az orosz erők megpróbálták bekeríteni az ukránok erődítményét, Bahmutot, és beljebb nyomulni a Donyecki területre. A Donbász egészének elfoglalása mellett Moszkva célja az ukrán erők kifárasztása és annak megakadályozása, hogy máshol kezdjenek offenzívát.

Bahmut a kitartás fontos szimbólumává vált Ukrajna számára, és annak példájává, hogyan béníthatják és semmisíthetik meg Oroszország legjobb erőit. Mindkét fél évtizedek óta nem látott ütemben merítette ki a lőszerkészleteit.

Oleh Zsdanov ukrán katonai elemző szerint Oroszország több katonát és fegyvert szállított a Donbászba, és más területeken is támadásokat indított, hogy megzavarja az ukrán erőket.

„Jelenleg Oroszország kezében van a kezdeményezés, és övé az előny is a harctéren” – mondta, megjegyezve, hogy az ukránoknál akut a lőszerhiány.

Oroszország saját hatalmas arzenáljára támaszkodott, és felpörgette fegyver- és lőszergyártását, ami jelentős előnyt jelent. Miközben az ukrán és a nyugati titkosszolgálatok azt tapasztalták, hogy Moszkva kifogy a precíziós rakétákból, az oroszoknak rengeteg régi típusú fegyverük van.

Ám annak ellenére hogy Ukrajna és szövetségesei a mostaninál szélesebb orosz offenzívára számítanak a Donbászon túl, ez kockázatos vállalkozás lehet Moszkva számára, amely tavaly ősszel háromszázezer tartalékost mozgósított fegyveres erői támogatására.

Igor Sztrelkov egykori orosz biztonsági tiszt, aki a szeparatista erőket vezette a Donbászban, amikor 2014-ben harcok robbantak ki ott, arra figyelmeztet, hogy bármilyen nagy offenzíva katasztrofális lehet Oroszország számára: előkészítését ugyanis lehetetlen lenne eltitkolni, és a támadók pusztító válaszlépéssel viszonoznák. Szerinte egy offenzíva olyan logisztikai kihívásokat is felvet, mint amilyenek meghiúsították Oroszország kísérletét Kijev elfoglalására a háború kezdetén.

„Minden nagyszabású offenzíva gyorsan és elkerülhetetlenül nagyon nagy veszteségeket von maga után, kimerítve a mozgósítás során felhalmozott erőforrásokat” – figyelmeztetett Sztrelkov.

Justin Bronk, a londoni RUSI tudományos főmunkatársa azt jósolja, hogy minden orosz offenzíva kudarcot vallana, de kimerítheti Ukrajna erőforrásait, és megakadályozhatja abban, hogy saját, nagyszabású ellentámadást készítsen elő.

„A nagy kérdés az, hogy mekkora kárt okoz az orosz offenzíva, mielőtt kifullad, mert ez fogja meghatározni az ukrán álláspontot” – mondta. Megjegyezte, hogy az oroszok célja az lehet, hogy megzavarják Kijev ellentámadási képességét.

Bronk szerint Ukrajna a telet azoknak a gépesített dandároknak a helyrehozásával töltötte, amelyek az őszi ellentámadásokat vezették a Harkivi és Herszoni területen, és veszteségeket szenvedtek el.

Azt mondja, Ukrajnának hat-nyolc hónapja van újabb területek visszaszerzésére, és megjegyzi: Oroszország újabb mozgósítást indíthat, hogy további ötszázezer katonát toborozzon, akiket legkevesebb hat hónapos kiképzés során készíthet fel a harcra.

Zsdanov szerint Ukrajna április végén vagy május elején új ellentámadást indíthat, miután megkapja az új nyugati fegyvereket, köztük harckocsikat. Azt jósolja, hogy az ukrán erők valószínűleg Zaporizzsja térségéből támadnak majd, hogy megpróbálják visszaszerezni Mariupol és Berdjanszk kikötőit, és elvágják a Krímre vezető orosz folyosót.

„Ha Ukrajna eléri az Azovi-tenger partját, azzal minden orosz területszerzés semmivé lesz” – mondta Zsdanov –, „elporladnak” Putyin győzelmei.

Ehhez kapcsolódóan: A hétéves ukrán festő képei, amelyekkel átvészeli a háborút

Patthelyzet Ukrajnában vagy felfordulás Oroszországban?

A megfigyelők kevés lehetőséget látnak a tárgyalásokra. Mindkét fél „engesztelhetetlenül ragaszkodik jelenlegi álláspontjához” – mondja Bronk.

A nyári nagy ukrán harctéri sikerek „jelentős politikai zűrzavart szíthatnak Oroszországban, mert ezen a ponton Putyin saját pozíciója a vezetésen belül nagyon-nagyon nehezen tekinthető tarthatónak” – mondta.

Ugyanakkor ha Ukrajnának nem sikerül több területet visszaszereznie, mielőtt Oroszország megerősíti csapatait, az „hosszú távú patthelyzethez és egyfajta felőrlő háborúhoz vezethet, ami csak úgy magától megy tovább” – tette hozzá Bronk. Ez Moszkva azon tervét segítené, hogy „elnyújtsa a háborút, és megvárja, amíg a Nyugat belefárad”.

Fiona Hill, a Brookings Intézet vezető munkatársa, aki az utóbbi három amerikai kormány mindegyikében szolgált, szintén nem lát kilátást a rendezésre.

„Az oroszok hosszú távra terveznek. Nem áll szándékukban veszíteni – mondja. – Putyin nagyon világossá tette, hogy kész feláldozni bármit, amit kell. Az üzenete alapvetően az, hogy nem tudtok az utamba állni, mert bármit hajlandó vagyok megtenni, és sokkal több ember áll a rendelkezésemre, mint nektek.”

Hill azt mondja, Putyin abban bízik, hogy elolvad Kijev nyugati támogatása. „Ha ez megtörténik, Ukrajna védtelen marad, aztán Oroszország kapitulációra és területe feladására kényszerítheti.”

Tatiana Stanovaya, a Carnegie Alapítvány munkatársa szerint Putyin továbbra is hisz abban, hogy a hadművelet fokozásával elérheti céljait.

„Számára az egyetlen elfogadható út Kijev kapitulációja” – mondja.

A nukleáris opció

Putyin többször is közölte, hogy Oroszország „minden rendelkezésére álló eszközt” felhasználhat területe védelmére, ami egyértelmű utalás nukleáris arzenáljára.

Moszkva nukleáris doktrínája kimondja, hogy ezeket a fegyvereket atomcsapásra vagy olyan, hagyományos erőkkel végrehajtott támadásra válaszul használhatja, amely veszélyezteti „az orosz állam létét”. Ez a megfogalmazás tág teret kínál az értelmezésre és a hirtelen eszkalációra.

Egyes orosz héják nukleáris csapásokat sürgettek az ukrán hidak és más kulcsfontosságú infrastruktúrák ellen, hogy rákényszerítsék Kijevet és szövetségeseit Moszkva feltételeinek elfogadására.

Bronk azt mondja, nem számít arra, hogy Oroszország ehhez folyamodik, érvelése szerint ez visszafelé sülne el.

„Valójában ezek használata szinte semmilyen gyakorlati hasznot nem hoz, és egészen biztosan semmi sem kompenzálja az összes kárt – egyrészt az azonnali eszkaláció kockázatát, másrészt annak a sugárfertőzését, amit meg akarnak szerezni és tartani, nem beszélve a világ többi részének eltaszításától” – mondta.

Ez biztosan feldühítené Kínát, amely nem akarja, hogy megtörjék a nukleáris tabut – tette hozzá.

Hill azt is megjegyezte, hogy Oroszországot némileg visszafogja Kína és India, amelyek aggódnak Putyin nukleáris kardcsörtetése miatt. Hozzátette, hogy Putyin a nukleáris fenyegetést erőteljes politikai eszköznek tekinti, és továbbra is élni fog vele abban a reményben, hogy a Nyugatot rákényszerítheti Ukrajnának nyújtott támogatása megvonására.

„Putyin csak abban bízik, hogy mindenki megdöbben – mondta. – Nem fog lemondani arról a gondolatról, hogy bevethet egy harctéri taktikai nukleáris fegyvert.”

Hill ugyanakkor hozzátette: „Ha úgy vélné, hogy elérheti vele a kívánt eredményt, akkor be is vetné.”

Stanovaya, aki régóta követi a Kreml döntéshozatalát, szintén azt mondja, hogy Putyin nukleáris fenyegetése nem blöff.

Ha azt látná, hogy Ukrajna úgy támadhat, hogy azzal orosz területet veszélyeztet és Moszkva vereségét hozhatja el, „úgy gondolom, kész lenne nukleáris fegyvereket bevetni, hogy megmutassa: ezen múlik Oroszország túlélése” – mondta.

Készült az AP beszámolójának felhasználásával.
XS
SM
MD
LG