Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Még több NATO, még több EU – összehangolt védelem


A NATO–EU-találkozó után
A NATO–EU-találkozó után

Új szintre emeli a NATO és az Európai Unió az együttműködését – erről állapodtak meg Brüsszelben. Oroszország Ukrajna elleni katonai inváziója felgyorsította Európa azon törekvését, hogy minél több területen legyen független más nagyhatalmaktól. A két szervezet között egyre több az átfedés, tevékenységük pedig egymást kiegészíti. A felek azt vállalták, hogy egyrészt fokozzák, másrészt pedig még inkább összehangolják a jövőben katonai, védelmi kiadásaikat és fejlesztéseiket.

Az Európai Unió és a NATO együttműködése két évtizedre tekint vissza. Bár az egyik egy politikai-gazdasági, a másik pedig egy katonai-védelmi tömörülés, nagyon sok a közös pont a szervezetek életében, működésében. Elsősorban a tagok: a 27 EU-tagállam közül 21 a NATO munkájának is részese, és ne felejtsük el, hogy ez a szám a svéd és finn csatlakozással tovább fog nőni – talán már hónapokon belül.

Az évek során a két szervezet együttműködése hét stratégiai területre terjedt ki: a hibrid fenyegetések leküzdése, párhuzamos és összehangolt gyakorlatok, védelmi és biztonsági kapacitásépítés, operatív együttműködés – beleértve a tengeri kérdéseket –, védelmi képességek, kiberbiztonság és -védelem, illetve védelmi ipar és kutatás.

Tavaly felpörögtek az események

Az első közös dokumentumot 2003-ban írták alá, ez a Berlin plusz megállapodás, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy szükség esetén igénybe vegye a NATO egyes kollektív eszközeit. Hosszas szünet után 2016-ban a varsói közös nyilatkozatban az EU–NATO-együttműködés előmozdítását célzó javaslatcsomagot hagytak jóvá, amely 42 konkrét intézkedést tartalmazott.

2018-ban – újabb intézkedésekkel kiegészítve – ezt erősítették meg a brüsszeli közös nyilatkozatban. Tavaly felpörögtek az események, amelyeknek természetesen egyértelmű katalizátora volt Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja. Ennek a fenyegetésnek az árnyékában fogadták el az EU Stratégiai iránytűjét és a NATO 2022. évi stratégiai koncepcióját. Most pedig aláírták a harmadik EU–NATO-nyilatkozatot is, amely 14 pontban foglalja össze a két szervezet közös célkitűzéseit.

A harmadik nyilatkozat

A dokumentum központi eleme természetesen az orosz–ukrán háború. „A lehető leghatározottabban elítéljük Oroszország agresszióját” – jelentik ki az aláírók, vagyis Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, Charles Michel, az Európai Tanács és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Ők hárman kedd délelőtt találkoztak a katonai szövetség európai főhadiszállásán, Stoltenberg pedig szerdán részt vesz az Európai Bizottság idei első munkaülésén.

A jellemző orosz álláspont az ukrajnai háborúról: Így vagy úgy, de teljesülni fognak Oroszország követelései Ukrajnában

A NATO főtitkára egyébként is gyakori vendég az uniós rendezvényeken, az EU-s külügyminiszterek például rendszeresen meghívják tanácskozásaikra. A közös nyilatkozat tartalmazza a következőket is: „Oroszországnak azonnal le kell állítania a háborút, és ki kell vonulnia Ukrajnából. Teljes szolidaritásunkat fejezzük ki Ukrajnával, és megismételjük megingathatatlan és folyamatos támogatásunkat függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának nemzetközileg elismert határain belül. Teljes mértékben támogatjuk Ukrajna veleszületett jogát az önvédelemhez és saját sorsának megválasztásához.”

De nemcsak Moszkva jelent fenyegetést a stabilitásra, hanem Peking is. „Kína növekvő magabiztossága és politikái olyan kihívásokat jelentenek, amelyekkel foglalkoznunk kell” – szögezik le. Arra is kitérnek, hogy az Európával szomszédos területen zajló konfliktusok is aláássák a biztonságot, és „táptalajt biztosítanak a stratégiai versenytársaknak, valamint a terrorista csoportoknak, hogy befolyást szerezzenek, destabilizálják a társadalmakat és veszélyt jelentsenek biztonságunkra”.

A nyilatkozat megállapítja, hogy az EU és a NATO ugyan már kézzelfogható eredményeket ért el, de a hosszú távú együttműködést a következő szintre kell emelni. Ez pedig azt jelenti, hogy a két szervezet együtt és aktívan részt vesz a növekvő geostratégiai versenyben, és határozottan fellép az ellenállóképesség erősítése, a kritikus infrastruktúrák védelme, a feltörekvő és zavaró technológiák terén.

Ugyancsak kijelentették, hogy a világűrben folytatott tevékenységek, az éghajlatváltozás biztonsági vonatkozásai, valamint a külföldről származó manipulatív információk kezelése is a napirendjükre kerül.

Az új világrend

„Putyin elnök néhány napon belül el akarta foglalni Ukrajnát, és meg akart osztani minket. Mindkét szempontból egyértelműen kudarcot vallott” – jelentette ki beszédében Jens Stoltenberg. A NATO norvég főtitkára hozzátette, hogy a moszkvai rezsim más Európát akar, olyat, amely irányítani akarja szomszédait, a demokráciát és a szabadságot pedig fenyegetésnek tekinti. „Ennek hosszú távú következményei lesznek biztonságunkra nézve” – vetítette előre Stoltenberg az új világrendet. Ennek érdekében a NATO-n belül is meg kell erősíteni a szövetségesi köteléket, és a katonai szervezet, valamint az EU között is szükség van a szorosabb együttműködésre – ezt szolgálja a harmadik közös nyilatkozat.

Korábban ezt írtuk az orosz katonai tervekről: Újfajta hadkötelezettség jöhet, nőhet a hadsereg

A főtitkár egyértelművé tette, hogy továbbra is a NATO jelenti a kollektív védelem alapját, amely elengedhetetlen az euroatlanti biztonsághoz. Ugyanakkor a NATO elismeri azt is, hogy szükség van egy jobb képességekkel rendelkező európai védelemre, amely kiegészíti a NATO-t. A svéd és a finn csatlakozással az EU polgárainak 96 százaléka fölött lesz NATO-védőernyő, immár a világon egymilliárd ember élvezheti az észak-atlanti szövetség kollektív védelmét.

NATO-főtitkár: „Nem szabad alábecsülnünk Oroszországot”
please wait

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:01:55 0:00

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy 2022-ben sok minden történt az európai védelmi politika terén. Ennek központi eleme a stratégiai autonómia, amelynek fontos része, hogy Európa tulajdonképpen levált az orosz energiáról, és sikerült diverzifikálnia az ellátási láncát. Ezzel párhuzamosan az EU megduplázta a megújuló energia felhasználását is. „A megújuló energia nemcsak tiszta és megfizethető, hanem a függetlenséget is jelenti” – mondta Von der Leyen.

Szintén az EU mozgásterét növeli, hogy hozzákezdett a félvezetőket gyártó távol-keleti beszállítóktól való függés felszámolásához, jelenleg pedig a bizottságon belül egy munkacsoport foglalkozik azzal, hogy milyen irányban fejlesszék tovább a védelmi iparon belüli európai együttműködést.

Charles Michel, az uniós tagállamokat tömörítő Európai Tanács elnöke szerint Oroszország Ukrajna elleni háborúja két olyan következménnyel járt, amelyeket Putyin elnök biztosan nem kívánt: megerősítette a NATO-t és az EU-t, valamint közelebb is hozta egymáshoz a két szervezetet. „A NATO megerősítette jelenlétét Kelet-Európában, és két új tagja lesz: Svédország és Finnország. Putyin kevesebb NATO-t akart, de az ellenkezőjét érte el: több lesz a NATO és több az EU” – mondta Michel.

Ki tud-e maradni Magyarország az orosz–ukrán háborúból? ​Demkó Attila: A NATO-n keresztül folyamatosan kap katonai segítséget Ukrajna Magyarországtól

Ennek része (és egészen biztos, hogy ez sem szerepelt az orosz elnök kívánságlistáján), hogy az EU felgyorsítja a bővítést a Nyugat-Balkánon, és tagjelölti státuszt biztosított Ukrajnának és Moldovának, Georgiának pedig európai perspektívát ígért. Hozzátette, az EU továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, ahogy teszi a háború kitörése óta. Eddig az EU és a tagállamok összesen közel ötvenmilliárd euróval járultak hozzá Ukrajna védelméhez.

Charles Michel egyúttal azt is kijelentette, hogy Európa még többet fog tenni saját védelméért, ahogy erről tavaly márciusban a tagállamok döntöttek. Stratégiát dolgoztunk ki autonómiánk és európai szuverenitásunk megerősítésére. Megállapodtunk, hogy többet költünk védelemre; megerősítjük ipari képességeinket azzal, hogy többet fektetünk be a védelembe” – mondta Michel, üzenve ezzel a tengerentúlra, ahol folyamatosan nagyobb európai szerepvállalást szorgalmaznak.

  • 16x9 Image

    Arató László

    Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.

XS
SM
MD
LG