Ártatlannak vallotta magát a volt gerillavezér Hashim Thaçi minden vádpontban a délszláv háborúk idején Koszovóban elkövetett háborús bűnöket vizsgáló különleges hágai bíróság előtt.
„Teljes mértékben ártatlan vagyok” – mondta a koszovói elnöki tisztségéről 2020-ban lemondott Thaçi, aki a kilencvenes években az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) nevű gerillacsoport vezetője volt.
Rajta kívül három másik személy ellen emelt vádat gyilkosságok, üldöztetés és egyebek miatt az ENSZ Nemzetközi Bíróságán 2017-ben létrehozott koszovói különleges törvényszék. A hírre Thaçi lemondott államfői posztjáról, szavai szerint azért, hogy megőrizze országa hírnevét, és magánemberként álljon a bíróság elé.
Ehhez kapcsolódóan: Lemondott a koszovói elnök, mert háborús bűnökkel vádolták meg
Alex Whiting ügyész hangsúlyozta, hogy a szerb hadsereg ellen harcoló UCK-nak „rendkívül egyértelmű és kimondott politikája volt célba venni a kollaboránsokat és feltételezett árulókat, köztük a politikai ellenfeleket”.
Kiemelte, hogy a vád bizonyítani fogja, hogy a gerillák 1998-ban és 1999-ben több száz ember haláláért és törvénytelen őrizetbe vételéért voltak felelősek Koszovóban és Albánia északi részén.
„A vádlottak áldozatainak többsége ugyancsak koszovói albán volt az ellenfélnek minősített személyek kiiktatására irányuló hevületükben. A vádlottak olyan intézkedéseket hagytak jóvá és valósítottak meg, amelynek gyakran a sajátjaik estek áldozatul” – húzta alá.
„Az ügy a jogállamiság háborús időkben való fenntartásáról szól, amikor is a jogállamiságot leginkább fenyegetik. Senki nem áll a jog felett, még háború idején sem” – tette hozzá.
Az első tanúkat jövő héten kezdik majd meghallgatni.
A védelem várhatóan azzal fog érvelni, hogy az UCK lazán szervezett gerillamozgalom volt, a vádlottak így nem igazán bírtak ellenőrzéssel a helyi harcosok felett, ezért nem is vonhatók felelősségre az általuk elkövetett jogsértésekért.
Ehhez kapcsolódóan: „Kígyó” volt a lemondott koszovói elnök egykori mozgalmi neve
Matt Halling, az ügyészség egyik képviselője ezt az állítást elutasította, mondván, hogy a négy vádlott igenis jelentős hatalommal, tekintéllyel és befolyással rendelkezett a szervezetben.
A tárgyalás kezdetére a vádlottak több száz támogatója gyűlt össze a hollandiai város főpályaudvaránál. Sokan zászlókat és különböző feliratokat tartottak a magasba. Az egyik transzparensen az volt olvasható, hogy „Ne tegyenek egyenlőségjelet az áldozatok és a bűnözők közé!”
Vasárnap a koszovói fővárosban, Pristinában is több ezren vonultak utcára, hogy tiltakozzanak a per ellen. Míg a szerbek szemében az UCK egykori vezetői és tagjai mind háborús bűnösök, a koszovóiak többsége hősként tekint a harcok vezetőire.
Az 1998–1999-es koszovói háború 13 ezer áldozatának többsége albán etnikumú volt. A vérontásnak a NATO szerbiai légicsapásai vetettek véget.
A koszovói háború előzménye az volt, hogy az albánokat képviselő Koszovói Felszabadító Hadsereg gerillaháborút indított a Slobodan Milošević vezette, szétesőben levő szerb-jugoszláv állam ellen, hogy elérje Koszovó függetlenségét és egyesülését Albániával. A felkelésre válaszul a jugoszláv hadsereg etnikai tisztogatásba kezdett Koszovóban.
Koszovó a konfliktus után autonóm státuszt kapott, majd független állammá vált, de ahogy azóta fény derült rá, a szerb–albán konfliktus alatt mindkét oldal követett el háborús bűnöket. A koszovói albánok oldaláról az UCK tagjai bűnrészesek voltak több szerb és roma civil, valamint velük szemben álló albánok meggyilkolásában, ennek ellenére a gerillák egyes vezetői később magas pozíciókra tettek szert a koszovói politikában.
