Az első szavazási kört két héttel ezelőtt Petr Pavel nyugalmazott cseh tábornok nyerte, aki ezúttal is befutónak számít a friss közvélemény-kutatások szerint.
A január 27–28-i választást megelőző kampányban a 61 éves politikus katonai múltjához híven a rend helyreállításának ígéretével kampányolt a 10,5 milliós országban.
„Nem hagyhatom figyelmen kívül azt a tényt, hogy az emberek egyre inkább káoszt, bizonytalanságot, zűrzavart éreznek maguk körül” – írta honlapján.
„Ezen változtatnunk kell. A szabályok szerint kell játszanunk, és ez mindenkire vonatkozni fog” – húzta alá.
A Plzen közelében, 1961. november 1-jén született Pavel katonai középiskolába és egyetemre járt a volt Csehszlovákiában.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor két nagy ellenfele is hatalomra juthat idén a V4-ekben
Később tagja lett a helyi kommunista pártnak, és bírálói a szemére vetik, hogy tanulmányait követően a néphadsereg hírszerzésének tervezett dolgozni.
„Olyan családba születtem, ahol a párttagság normálisnak számított. Nem rendelkeztem még elegendő információval és tapasztalattal ahhoz, hogy felismerjem a rezsim bűnös természetét. Már tudom, hogy ez hiba volt” – olvasható ezzel kapcsolatban a politikus weboldalán.
A szocializmus 1989-es bukását követően Pavel a hírszerzésben kezdte meg katonai pályafutását. 1993-ban már a délszláv háborúban szolgált egy békefenntartó alakulatban, és jelentős elismerést vívott ki magának azzal, hogy részt vett több francia katona kimenekítésében.
Miután Csehország 1999-ben csatlakozott a NATO-hoz, a volt háborús hős három évet töltött az észak-atlanti szövetség hollandiai parancsnokságán. 2002-ben tábornokká nevezték ki, ettől kezdve folyamatosan haladt felfelé a ranglétrán, eközben pedig lediplomázott nemzetközi kapcsolatok szakon a londoni King's College-ban.
Később, 2012-ben ő lett a cseh haderő vezérkari főnöke, majd 2015-ben a NATO Katonai Bizottságának vezetőjévé nevezték ki.
Az amerikai és francia kitüntetésekkel is rendelkező Pavel végül 2018-ban vonult vissza. A koronavírus-járvány idején országos szintű kezdeményezést hirdetett a védekezés és a rászorulók támogatására.
„Az utóbbi 33 évben hazánk demokratikus és Nyugat-párti irányát szolgáltam” – hangsúlyozta.
Felesége szintén katona. Két fia van korábbi házasságából, illetve egy fogadott lánya. Pavel elmondta, hogy szabadidejében szeret utazni, síelni, fényképezni és olvasni, legnagyobb szenvedélye pedig a motorozás.
Ellenfele, Andrej Babiš
A csalási vádak alól első fokon nemrégiben felmentett volt kormányfő gyűjtötte be a második legtöbb voksot az elnökválasztás első fordulójában.
Őt is sokan bírálják korábbi kommunistapárt-tagsága miatt, mások populista politikáját és vitatott üzleti ügyeit kifogásolják leginkább.
Az utóbbi hetekben az is nagy felháborodást váltott ki Csehországban és külföldön, hogy kijelentette: nem küldene katonákat a NATO-tag balti államok vagy Lengyelország megsegítésére, ha támadás érné őket. Később visszakozott, és azt mondta, hogy természetesen eleget tenne a NATO-szerződés kollektív védelemről szóló 5. cikkelyében foglaltaknak.
A szlovákiai születésű milliárdos korábban fogadkozott, hogy soha nem indulna az elnöki tisztségért. „Nem élvezném ezt a munkát” – fogalmazott.
Andrej Babiš az elmúlt évtized során megkerülhetetlen tényező volt az ország belpolitikájában, először befolyásos pénzügyminiszter, majd kormányfő, amíg a vele szemben egységre lépő ellenzék 2021-ben le nem váltotta, annak ellenére hogy pártja, az ANO nyerte a legtöbb helyet a parlamentben.
A bevándorlásellenes, euroszkeptikus Babiš a kampány során végig kerülni próbálta az ukrajnai háború témáját, mondván, hogy a hazai problémákra, például a magas inflációra kíván koncentrálni, amelyért az ötpárti koalíciós kormányt tette felelőssé.
A bíróság nemrég felmentette első fokon egy büntetőügyben. A jelentős cégbirodalma miatt amúgy is összeférhetetlenséggel vádolt Andrej Babiš ellen EU-s támogatások elcsalása ügyében indult eljárás.
Ehhez kapcsolódóan: Felmentették csalási ügyében Andrej Babišt Csehországban
Az ügyészség szerint az üzletember még pártja, az ANO 2011-es alapítása előtt jogtalanul nyert el egy EU-s kisvállalkozói támogatást ötvenmillió korona (körülbelül 825,5 millió forint) értékben egy Prágához közeli konferencia-központ építésére azáltal, hogy eltitkolták a pályázó cég tulajdonosi hátterét, a több ágazatot átfogó, hatalmas árbevételű Agrofert-csoport ugyanis nem lett volna jogosult.
A Forbes listája szerint az ország ötödik leggazdagabb emberének számító, nettó 4,3 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező Babiš végig határozottan tagadta bűnösségét, többször is politikailag motiváltnak minősítette az eljárást.
A politikus ellen korábban Franciaországban is vizsgálat indult, miután kiszivárgott iratokból kiderült, hogy még 2009-ben megvásárolt egy saját mozival és két úszómedencével rendelkező kastélyt 22 millió dollárért egy offshore vállalaton keresztül.
Ehhez kapcsolódóan: Lemondott az Andrej Babiš vezette cseh kormány
Babiš befolyásos apjának köszönhetően Párizsban járt általános iskolába, gimnáziumba pedig Genfben. Elmondása szerint már fiatal korában is a pénzkeresésen járt az esze, 15 éves korától tejet szállított ki, vagonokat pakolt, nyaralókat épített.
Gazdasági diplomájának megszerzése után apja nyomdokaiba lépve hazája kereskedelmi képviselője lett Marokkóban.
Az 1989-es bársonyos forradalmat követően visszatért Csehszlovákiába, ahol munka nélkül maradt. Az ország kettéválásakor inkább a cseh állampolgárságot választotta, és elindította üzleti karrierjét. Majd az ezredfordulón – kritikusai szerint gyanúsan olcsón – megvásárolta az Agrofert vállalatot.
Az 1954. szeptember 2-án Pozsonyban született Babiš házas, jelenlegi és volt feleségétől összesen négy gyereke van.
Korábban teniszezett és röplabdázott, nemrég azonban a szabadideje eltöltésére vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy minél több időt próbál tölteni a családjával, alszik, vagy egyszerűen nem csinál semmit.
Ugyan Csehországban az elnöki tisztség nem jár jelentős hatalommal, az államfő szerepe mégis fontos a közvélemény formálásában, az ország képviseletében, illetve a kormányfő, a jegybankelnök és az alkotmánybírók kinevezésében.
