Csütörtökön megkezdődött egy müncheni bíróságon annak az orosz kutatónak a pere, akit azzal vádolnak, hogy az Ariane európai űrprogram után kémkedett Oroszországnak.
Németország tavaly tartóztatta le a gyanúsítottat, akit csak Ilnur N. néven említenek, és később kémkedéssel vádolták meg, mert állítólag információkat adott át az Ariane európai hordozórakéta fejlesztéséről az orosz hírszerzésnek.
A per fókuszában az orosz hírszerzés németországi tevékenysége áll, miközben a világhatalmak az elmúlt évtizedek egyik legmélyebb válságába bonyolódtak a kelet–nyugati kapcsolatokat illetően.
Az ügyészek szerint az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) először legkésőbb 2019 őszén kereste meg N.-t, aki közölte, hogy kész együttműködni velük.
Egy, az ügyben jártas tisztviselő elmondta, hogy a gyanúsított az Augsburgi Egyetemen, egy repülőgép-kutatási központban dolgozott. A város ad otthont jelentős részben a következő generációs Ariane 6 hordozórakéta gyártásának is.
Az Airbus és a francia Safran közös tulajdonában lévő ArianeGroup az egyik legerősebb szereplő a gyorsan növekvő globális kilövőpiacon, ahol kiélezett a verseny olyan résztvevők között, mint az orosz Roszkoszmosz vagy a magánszektor ászai, így Jeff Bezos Blue Originja és Elon Musk SpaceX-e.
Németország gyakori célpontja az orosz hírszerzési műveleteknek – közölte a német kémelhárítási hivatal.
Decemberben egy német bíróság megállapította, hogy orosz ügynökök álltak egy csecsen disszidens 2019-es meggyilkolása mögött fényes nappal, egy berlini parkban. Ezt a bíró állami terrorizmusnak nevezte.
Oroszország elutasította az állami terrorizmusra és gyilkosságra vonatkozó véleményt, amely szerinte „nem objektív és politikailag motivált”.